Vitaestsorozatot indított a Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete a hazai műemlékvédelem jövőjéről. A június 4-ei alkalmon a szakma és a társadalom közötti kapcsolat, elsősorban a műemlék-felújítások finanszírozása és reprezentációja volt a téma.

Az Euroconstruct új előrejelzése szerint az európai építőipar kilátásai továbbra is óvatosan pozitívak, és a növekedés valamivel lassabb lehet a korábban vártnál. A hormuzi válság jelentős hatással van a globális gazdaságra, az energiaárakra, az inflációra és a kamatlábakra, olyan tényezőkre, melyek nagyban befolyásolják az építőipari keresletet.

A Biodómot gyakran kupolaként emlegetjük, pedig tervezői szerint nem a szerkezet a legfontosabb része. A lényeg a kupola alatt létrejövő világ: a szabályozott klíma, a növényzet, az állatok és az emberek közös tere. A 2019-es szerkezetépítéstől a 2026-os megnyitás előtti utolsó simításokig követtem végig fényképezőgéppel ezt a különleges történetet.

Marótzy Katalin egyetemi docens és a BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék szervezésében valósult meg a Hauszmann 100 emlékkonferencia 2026. május 27-én a BME K210-es termében. 

A Közlekedési és Beruházási Minisztériumban Szemerey Samu építészeti államtitkár. Építészmérnök, városépítész, a Kortárs Építészeti Központ alapító tagja és szakmai vezetője, valamint a DANU építészeti és urbanisztikai igazgatója.

A német kormány április végén hagyta jóvá a jövő évi költségvetést és a 2030-ig tartó általános pénzügyi tervet. A következő négy évben, a pótköltségvetésekkel együtt, évente mintegy 200 milliárd euró új hitel felvételére kerül sor. Feltételezhetnénk, hogy emiatt hatalmas beruházási hullám jön, de vajon jön-e?

Idén nyáron a horvát gazdaságot, beleértve az építőipart is, komoly károk fenyegetik. Ezek egyelőre nem mélyrehatóak, ez azonban június közepére, sőt, akár május végére is jelentősen romolhat, mind a tényleges kár, mind a veszélyérzet tekintetében. Sok tényező játszik szerepet, melynek egy oka van: az amerikai-izraeli-iráni háború.

A Citadella új kiállítása nem tárgyakat mutat, helyette inkább hatásokat kelt. A bástya tereiben felépített jelenetek a szabadság történetét mesélik el, mégis inkább annak hiányát erősítik. A rövid, megélt pillanatok helyett a következmények képei maradnak. Ami megszülethetne bennünk, itt előre el van mondva.

Dejan Krajinović, az EECFA szerb elemzője szerint a belgrádi metró építése a legnagyobb mélyépítési projekt Szerbiában és a következő évek gazdasági növekedésének egyik fő mozgatórugója lesz. Bár a projekt évekig késett, a kezdés most már biztos: az előkészítő munkálatok már javában zajlanak.

Május 18-ig várja a neves zsűri az elmúlt három év legjobb építészeti alkotásait az idei Év háza pályázatra, amely a legismertebb és legelismertebb, az építészeti közéletben a legnagyobb múltú, független szakmai elismerés.

Dr. Sebastian Sipos-Gug, az EECFA román elemzője szerint ezeket a trendeket érdemes figyelni Románia lakásépítési piacán idén: az építési költségek bumerángszerű növekedése, a bérek és a fogyasztás csökkenése, a társasházak iránti jelentős érdeklődés, a kisebb méretű lakások és a jelzáloghitelektől való nagyobb függőség.

Budapesten most végigkövethetjük, hogyan vált a kávé különlegességből napi rutinná – és hogyan lett belőle újra élmény. A Kazinczy utcai kiállítás arra emlékeztet, hogy a kávé nemcsak ital, hanem korszakok lenyomata – éppúgy a hiány, mint a bőség idején.