Az, hogy Vietnámban érzik a téglát, vagy hogy Nyugat-Európában semmi nem túl drága akár szociális lakásokhoz sem – nem újdonság. De hogy bontott cserepekből lehet templomot építeni, vagy mászókát és csúszdát téglából – ez azért mindenképpen meglepetés a világ legjobbjainak választott téglaépületeinek szemléjén.

2026. október 7-én délelőtt, a Magyar Építészek Háza – Kós Károly teremben került sor a rendezvényre, amelyen az idei díjazottak mellett a Brick Award történetéről és a Wienerberger újdonságairól is szó esett.

A profi városnézők első szabálya: nézz fölfelé is! Fenn, a tetők síkjában épp annyi látnivaló akad, mint az utcák szintjén. A kerámia tetőcserepeket gyártó Tondach felkérésére kiválsztottam hét magyar várost, amelyeket érdemes felkeresnie a tetők szerelmeseinek és minden megszállott városbúvárnak is.

Jövő tavasszal a Budapest100 visszatér a gyökereihez: tíz év kihagyás után ismét a százéves házaké a főszerep. A KÉK – Kortárs Építészeti Központ szervezésében megvalósuló fesztivál ezúttal az 1916 és 1926 között épült lakóházakat és intézményeket mutatja be – így azokat a „szülinaposokat” is, akik az elmúlt években kimaradtak.

A Flórián térre 2017-ben készült el hosszú társadalmi egyeztetéssel az átalakítás terve, mely sajnos azóta is csak terv. A főváros most némi aktualizálás után hozzálát a megvalósításhoz! De vajon mi is ez a terv? Két éve a Tájépítész történetek című könyvben mutattuk be a Garten Studio munkáját, melynek idevágó részlete most a Tervlapon olvasható.

Tényleg ez a legjobb magyar építészéletmű-térkép. Ami – lássuk be – annak is köszönhető, hogy ezen kívül csak egyetlen másikról tudok. Ez persze nem von le semmit az értékéből, sőt! Klassz lenne, ha a kezdményezést mások is követnék, és egyre több magyar alkotó életművét lehetne így böngészni.

Az 1992-es világkiállításra épült magyar pavilon Makovecz Imre egyik legfontosabb épülete, de nyugodtan kijelenthetjük, hogy a kilencvenes évek magyar építészetének is egyik legemblematikusabb alkotása. Az évek óta üresen pusztuló ház most úgy tűnik, gazdára talál. Egy gazdag spanyol üzletember, Mario López Magdaleno vásárolja meg és újítja fel.

A Metszet első száma hagyományosan az Építészkongresszus témáival jelentkezik, amelynek idei címe Az építészet természete. 

Új könyvem jelent meg Templomséták a Dunakanyarban címmel, a tavaly kiadott Templomséták Budapesten folytatásaként. A szokásos sajtóközlemény helyett most én írok néhány sort a könyvről. Bár ezen a vidéken van az ország legnagyobb temploma is, ezúttal inkább az egyik legkisebbről mesélek.

November 6-án 17. alkalommal ismerték el az idei év legkiemelkedőbb alkotásait a Média Építészeti Díja gála keretében az Uránia Nemzeti Filmszínházban. 

Egyedülálló program kezdődik negyedóra múlva, 10:00-kor és tart a következő 24 órában a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) szervezésében. Wesselényi-Garay Andor tudományos főmunkatárs 24 órán át, óránként más-más interjúalannyal fog beszélgetni kortárs építészetről. Az első hazai, 24 órás építészeti interjúmaraton egyben rekordkísérlet is lesz.