Budapest történetének eddigi legsúlyosabb 1838-as árvízében az épületek nagy része megsemmisült. A romokban álló város vezetése egy osztrák téglamogulhoz, Alois Miesbach-hoz fordult segítségért. Az iparmágnás a Kőbányai téglagyár megalapításával és fejlesztésével nem csak jelentős szerepet vállalt Buda és Pest újjáépítésében, de a nemzetközi téglagyártás reformját és a magyar téglaipar alapjait is lefektette. Nélküle ma teljesen másképp festene a főváros.

A legenda szerint Mátyás királynak ezen a vidéken, Budától 2 mérföldre, mintegy 17 km-re volt vadászterülete. Itt tartotta az ebeket és kutyapecéreket egy vadászházban. Ennek maradványát nevezik Kutyavárnak.

A díjat 2023-ban Ottlik György kapta egy 1930-as években épült, zugligeti Bauhaus villa belsőépítészeti kialakításáért.

Ézsiás István szobrászművész jubileumi tárlata tárlata nyílt „Színes geometria – ézsiás80” címmel a Nemcsics Emlékház Színország Galériájában.

A lépcsőtől a templomkeresztig megújult az ászári római katolikus templom, a helyi plébános, Magyaros László szavaival élve. A Baumit a felújításhoz a Várépítő Pályázat keretében építőanyaggal és tanácsadással járult hozzá.

Szent Sebestyén és Kálvária kápolna. Szent Sebestyén, Szent Rókus, Szent Rozália élete, Tövissel koronázott ülő Krisztus szobra és a pestis leírása az Érd Ófalu építészeti emlékei második részének alkotói.

Az egykori Honvéd Főparancsnokság helyreállítása során a régészeti feltárás számos értékes leletet hozott napvilágra; többek között egy középkori ólomplombát és bronzveretet, számos az itáliai Velencében készült pohár- és palacktöredéket, valamint egy jó állapotban megmaradt 14. századi aranygyűrűt is találtak a szakemberek.

Érd Ófalu legjelentősebb építészeti emléke a Szent Mihály arkangyal templom. Kapcsolódó téma kifejtése: az arkangyalok. A templom kertjében található Bogner Mária Margit vizitációs nővér sírja, aki életének utolsó szakaszát Érden töltötte, és itt is halt meg.

A szokásosnál hosszabb, és világhírű építészekben gazdag programot kínált az idei Nemzetközi Építészkongresszus, mely a MÉSZ 120. ünnepi évének záróeseménye volt. Közel hétszázan vettek részt az eseményen.

Az 1920. június 4-ei trianoni békediktátum drasztikusan feldarabolta az ország területét. Ezért Urmánczy Nándor, az irredentizmus egyik prominens képviselője a főváros Szabadság terén 1928-ban Ereklyés Országzászlót állított fel, amelynek posztamensébe mind a 63 vármegyéből hoztak egy-egy zsák földet, s amely a nemzet ellenállását volt hivatva kifejezni. Ennek mintájára az ország számos településén, így Érden is létesítettek országzászlót.

Az érdi minaret mellett érdemes megemlékezni Magyarország oszmán-török emlékeiről. Két minaret csupán csonkán maradt fenn: az egyik Esztergomban, a másik Szigetváron. Ezen kívül dzsámik (templomok), türbék (síremlékek) és ilidzsék (termálfürdők) maradtak ránk. A hadi építészet emlékei, a budai Várban tornyok, bástyák, rondellák.

Sajtótájékoztatón mutatták be a veszprémi Várheggyel kapcsolatos terveket szerda délelőtt a Várhegy északi lábánál fekvő Gizella Hotel rendezvénytermében. A Várhegy megújulása sok szálon kötődik a Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa 2023 címhez, amely keretében a jövő évre számos rendezvénnyel készülnek.