Érd Ófalu építészeti emlékei – 1. rész

Szent Mihály arkangyal templom Szent Mihály tér 1. Érd korábban Veszprém vármegye része volt. Ma már a székesfehérvári egyházmegyében a Budai esperesi kerülethez tartozik. Története szerint a 15. században a templom szentélye már ehelyütt állt. Az épületet a török időkben lőporraktárnak használták, de felrobbant. A 18. században az itt élő Illésházy család állította helyre, a barokk templomot 1723-ban szentelték fel. A torony 1774-ben készült, többször leégett. A toronyóra alatt két sírkövet építettek be, érdekes tükörírással. A belső tér padlósíkja szokatlan módon a bejárati szinthez képest 2 méter mélyen helyezkedik el, a csehsüveg boltozatú toronyaljáról 11 lépcsőfok vezet le az orgonakarzat alatti templomtérbe, amit élkeresztboltozat fed, s eredetileg 30×30 cm-es kehlheimi kőburkolattal volt ellátva, újabban pedig mozaikburkolata van. A névadó Szent Mihály szobor a szentély keleti falának szoborfülkéjében áll. A templom búcsúja szeptember 29., Szent Mihály emléknapja.

A templom egyhajós, oldalfalait támpillérek támasztják, hossztengelye kelet-nyugati tájolású. A hajóhoz az északi oldalon sekrestye, a déli oldalon oratórium (magánkápolna a Wimpffen családnak) csatlakozik, 1882-ből. A templom hossza 31 méter, szélessége 14,3 méter, falvastagsága 107 cm. A 6×6 méteres, négyzetes alaprajzú, sarkain lekerekített torony három szintes, magassága 32 méter. A szinteket többrészes övpárkányok választják el egymástól. A legalsó szinten kosáríves kőkapu az építés évszámával (1774), felette a kórusra kisebb kosáríves ablak nyílik. A középső szinten ún. hegedűablak következik. A legfelső szinten mind a négy oldalon ablakok nyílnak, az előző szint ablakainál magasabbak. Felette a toronyóra foglal helyet. A toronyórát lezáró főpárkány az óra számlapjánál felkanyarodik. A tornyot sarkain jón fejezetű pilaszterek díszítik. A toronysisak bádoggal burkolt. Alul hagymásan buggyos, felette négyzetesen szögletes hasáb, legfelül horpadóan ívesen emelkedik a csúcsba, tetején gömb (nodus) tartja a latin keresztet. A tetőhéjazat hornyolt cserép. A bal, a leckeoldalon a Szent Walburga mellékoltárt később Jézus Szíve oltárrá alakították. A jobb oldalon Szűz Mária mellékoltárt létesítettek.

Egy templomi leltár szerint a sekrestyében gyóntatószék, 2 térdeplő, 1 imazsámoly, 6 fiókos pulpitus, miseruhás szekrény és pad volt. A templomhoz az oltárokon felül keresztelőkút, szószék, 2 gyóntatószék, 31 pad (2 a szentélyben, 20 a hajóban, 9 a karzaton), 4 szobor, 1 orgona, toronyóra 4 számlappal és 5 harang tartozik.

Gyetvainé Balogh Ágnes, Krähling János és Zsembery Ákos a Szent Mihály templom műemléki kutatására és helyreállítására alapos dokumentációt készítettek, ami 2010-ben meg is kezdődött.

Arkangyalok, vagy főangyalok, Isten hírvivői, magasabb rangú angyalok a lázadó angyalok, a gonosz lelkek ellen: Szent Mihael, Szent Gábriel, Szent Rafael, Szent Uriel. Szent Mihály a mennyei hadak vezére, győztes harcosa. Isten iránti hűsége megingathatatlan. Nevének jelentése héberül: „mi ká él” - „ki olyan, mint az Isten?” Szent Mihályt a művészetben általában szárnyakkal ábrázolják, egyházi ruhában: alba, dalmatika, pluviálé vagy harci öltözékben karddal, pajzzsal és kopjával, lábánál a legyőzött sárkánnyal, a sátán megtestesítőjével. Ünnepe szeptember 29, a betakarítás befejezésének napja, amikor az időjárás már téliesre fordul. Ezért járja a szólás-mondás: „Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkőztet”, mivel Szent György napja április 24, a tavasz eljötte, amikor már melegszik az idő. s a kabát lekívánkozik az emberről. Szeptembert ezért hívják Szent Mihály havának is. Szent Mihály és Szent Gábriel zománcképe a magyar Szent Koronán is szerepel.  

Bogner Mária Margit vizitációs nővér síremléke Szent Mihály templom kertjében, a templom északi fala előtt áll. A kriptát 1955-1956-ban Sinkó György érdi kőfaragó mester készítette. Az egyszerű kősír fedlapján egy kereszt látható. A falon elhelyezett kőkeretben hála-emléktáblák sora. Ez a díszes kőkapu a régi érdi Szent György templom része volt. A sír mellett 1983-ban állították fel Bogner Mária Margit bronzszobrát, Domonkos Béla érdi szobrászművész alkotását. Az álló alakú szobor az ég felé emelt kezekkel, apácaruhában, amit derekán széles öv fog össze, nyakát takaró kendővel és kereszttel, arcát szabadon hagyó, de a fejet körbevevő kámzsával, a fejét borító lepellel ábrázolja a vizitációs nővért.

Érd régi ábrázolásai a 17. és 19. századból a település történetének érdekes dokumentumai.

Az Érd Ófalu építészeti emlékei I. részének témái: Szent Mihály arkangyal templom, arkangyalok, Bogner Mária Margit sírja.

Képek:

1. Érd Ófalu Szent Mihály arkangyal templom
2. A templom tornya
3. Templombelső
4. A templom alaprajza
5. A templom nyugati főhomlokzata
6. A templom keleti homlokzata
7. A templom északi homlokzata
8. A templom déli homlokzata
9. A templom hosszmetszete
10. Mihály arkangyal, bizánci ikon, névtelen festő műve, 13. század
11. Bogner Mária Margit síremléke a Szent Mihály templom falánál
12. Bogner Mária Margit bronzszobra, Domokos Béla szobrászművész alkotása, 1983, részlet
13. Csata Érd mellett 1684-ben. Lotharingiai Károly 1684. július 21-én döntő csapást mért az Érden állomásozó török seregre. A csatát Waldtmann „Csata Érd mellett 1684-ben” című rézkarcában örökítette meg 1696-ban. Érd településképe a háttérben látható
14. Érd Ófalu látképe 1867-ben, Wachtel Károly metszete