2022. február 2-án a Párbeszéd Házában megnyílt Prof. Dr. Nemcsics Ákos építész kiállítása Gyermeklelkű épület – Egy közel két évtizedes templomépítés története képekben címmel.

Breuer Marcell világhírű magyar-amerikai formatervező és építész munkáit fényképezem; mikor, miből és hova sikerül eljutnom. Fontosnak tartom a munkáinak megőrzését ilyen módon is. 

Az EU Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköze egy lehetséges finanszírozási forrás mely segíthet ellensúlyozni a járvány negatív hatásait és a közeljövőben pozitív növekedési pályán tarthatja majd Románia építési piacát.

A finn Acélszerkezeti Szövetség a Helsinki-Vantaa repülőtér T2-es termináljának bővítését választotta az Év Acélszerkezete 2021 díj kitüntetettjének. December elsején nyitották meg az új terminált, a régi épületet 103 000 m²-rel bővítették.

Az elmúlt esztendő folyamán ebben a cikksorozatban olyan pécsi épületeket/építményeket mutattam be, melyek egykoron műemléki védettséget élveztek, de miután különböző okoknál fogva töröltek őket a műemlékjegyzékből, rövidesen megsemmisültek.

A Budavári Palota rekonstrukciójáért a Várkapitányság felel, a munka a Nemzeti Hauszmann Program keretében valósul meg. A déli összekötő szárnyban újonnan kialakított egykori Szent István-terem a rekonstrukció első megvalósult eleme, amely a mai naptól, 2021. augusztus 20-ától minden érdeklődő előtt nyitva áll.

A 18. Nemzetközi Építészkongresszust 2021. július 2-án Budapesten, a Magyar Állami Operaház Eiffel Műhelyházában rendezték meg Melyik múlt vezet jövőnkbe? címmel, mintegy 500 résztvevővel. A kongresszust a Metszet folyóirat kiadója, az Artifex Kiadó szervezte a Magyar Építőművészek Szövetségének támogatásával.

"Fontosnak tartom, hogy az építészet fotósa merjen alkotni, találja meg azt az egyensúlyt a munkája során, ami hűen tükrözi az eredeti alkotást és az ő szellemét. Az épület túlmutat a tömegén, sok esetben a szakralitás materializálódik. Próbálom ezt az állandót, az épületre jellemzően, sajátjaként megmutatni, láthatóvá tenni a láthatatlant."

Az arabok al-Andalúszban ideális feltételeket találtak ahhoz, hogy az újonnan kialakított kertekben megvalósítsák azt a kerttípust, mely az itt talált római hagyományokra épített, magukkal hozott perzsa ismeretek szerinti földi paradicsomot testesíti meg.

Június 4-én lesz a trianoni békediktátum századik évfordulója, ami elég fontos és elég kerek évforduló ahhoz, hogy az állam emlékművet állítson. Megkönnyebbülés volt, mikor kiderült, hogy ez nem egy újabb, kopjafa hegyében üldögélő szentkoronás turul lesz, amit szomorkodó emberek vesznek körbe. Mielőtt nekem jönne valaki: ezek is erős és fontos szimbólumok, de olyan tömegben és színvonalon lettek elcsépelve az elmúlt évtizedekben, hogy egy egész országnak szóló emlékmű esetében jó lenne ezen továbblépni.

A Budavári Országos Villamos Teherelosztó bontása már néhány éve is felmerült, de akkor az építészszakma egy emberként állt ki mellette, így sikerült megmenteni. Most úgy tűnik, a Belügyminisztérium mégis szembe megy azokkal, akik szeretnék megőrizni nemzeti értékeinket: lebontják Virág Csaba híres épületét.

A ma innovációja a holnap gyakorlata, és a ma gyakorlata a holnap elavult technológiája. Így volt ez régen is, és nincs másképpen ma sem. A különbség csak az átfutási időkben van. Felgyorsult világunkban minden egyre gyorsabban történik, és aki ezt nem követi, az óhatatlanul lemarad.