hír exkluzív épületek cikk blog emlékmű Kossuth tér Trianon Wachsler Tamás országház

Valójában ezt jelenti az új Trianon-emlékmű?

A gránittömb repedései nem véletlenül helyezkednek el úgy, ahogy


Zubreczki Dávid | 2020.05.14

Június 4-én lesz a trianoni békediktátum századik évfordulója, ami elég fontos és elég kerek évforduló ahhoz, hogy az állam emlékművet állítson. Megkönnyebbülés volt, mikor kiderült, hogy ez nem egy újabb, kopjafa hegyében üldögélő szentkoronás turul lesz, amit szomorkodó emberek vesznek körbe. Mielőtt nekem jönne valaki: ezek is erős és fontos szimbólumok, de olyan tömegben és színvonalon lettek elcsépelve az elmúlt évtizedekben, hogy egy egész országnak szóló emlékmű esetében jó lenne ezen továbblépni.

Persze nagyon nehéz valami 21. századi dologgal előrukkolni, főleg nálunk, ahol egy emlékművet mindenképpen politikai alapon ítélnek jónak vagy rossznak. Erre a legszebb példa a forradalom ötvenedik évfordulóján állított 1956-os „Vaskefe” a Városliget szélén. Budapest egyik legszínvonalasabb, legerősebb köztéri alkotása az ezredforduló óta, de másfél évtized elteltével sem békélt meg vele mindenki.

Az Országházzal szemben épülő, Alkotmány utcai Nemzeti Összetartozás Emlékhelyének megítélése még kacifántosabb. Egy utcaszint alá süllyesztett, meghasadt gránittömb belsejében égő öröklángról van szó, melyhez egy száz méter hosszú lejtő vezet le a Kossuth tér irányából. Oldalfalain az egykori Magyarország valamennyi településének neve olvasható az 1913-as helységnévtár szerint. (A koncepció részleteiről itt írtam bővebben.)

Repedések = országhatárok?

Ez a tájépítészeti beavatkozás sokkal közelebb áll a kortárs köztéri emlékjelek szellemiségéhez (cipők a Duna-parton, golyók a Földművelésügyi Minisztérium falában, a Reform500 idézetes kövei a Kálvin téren, vagy az ELTE világháborús bronzcsíkja a téglafalban), mintsem a huszadik századi, hagyományos emlékművekhez. Mondjuk az egy sarokkal odébb álló, sokat vitatott Nemzeti Vértanúkéhoz.

Ennek köszönhető, hogy nem csak a szokásos jobb-bal megosztás mentén alakul ki az éljenzők és pfujolók tábora. Vannak ugyanis, akiknek pont azért nem tetszik az emlékmű, merthogy szép, szép az összetartozás, na de hol van ebben Trianon. Nos, én is azt hittem, hogy sehol, de aztán a Skyscrapercity fórumon szembejött egy egészen meglepő megfejtés. MatteoFTC nevű felhasználó posztolta a kérdést, hogy vajon véletlen-e meghasadt kőtömb repedéseinek és a jelenlegi országhatárok egybevágása. (Az eredetileg a fórumra posztolt, feliratozott fotót lásd a nyitóképen.)

Ha véletlen is, amióta láttam a felosztást, már nem nagyon tudom másképp értelmezni ezt a formát.

Ez elsősorban azért érdekes, mert egész mostanáig ezt hiányolták belőle sokan. Rákerestem gyorsan, hogy vajon feltűnt-e bárki másnak a dolog korábban, de úgy tűnt, hogy senkinek. Sőt, a HVG tavalyi elemzésében épp ennek a hiányosságára hívta fel a figyelmet a szerző. Az elemzés ráadásul egy másik értelmezési síkot is megemlít, ez pedig a sírba szállás kérdése. Vagyis, hogy az egész olyan, mint a Szózatban a sír, „hol nemzet süllyed el”.

Figyelembe véve a Magyarországot szimbolizáló kőtömböt, már erről is simán el tudom hinni, hogy tudatosan szerepel a hely „programjában”. Legalábbis erre utalhatnak az építtető Steindl Imre Program vezérigazgatójának, Wachsler Tamásnak képei. Legutóbb ugyanis resurreXit címmel posztolt egy fotót az elkészült emlékhelyről, ami a lejtő aljáról készült és a felfelé vezető rámpa látható rajta, a végén az Országházzal. Az X alighanem a látványban is megjelenő formára utalhat (amely amúgy még jobban kiemeli az álperspektíva építészeti illúzióját), de ami érdekesebb, az a latin szó, ami ugye feltámadást jelent.

resurreXit

Szóval alighanem tényleg erről van szó: az emlékhely az ország sírba szállásának és feltámadásának szimbolikájára épül. Lefelé haladva mi is sírba szállunk, aztán a sötét emlékhelyről kilépve elénk tárul az Országház, az államiság, összetartozás és más hasonló, nagy előszeretettel emlékművesített eszmék jelképe. Amelyen amúgy épp szintén június 4-ére cserélték le a címereket, vagyis felkerültek a hiányzó jelentősebb városok, de szintén az egykori határok figyelembe vételével.

A hivatalos álláspont

Természetesen elküldtem a kérdéseimet a Steindl Imre Programnak, hogy tudatos-e a repedések és az országhatárok egybeesése, illetve milyen szimbolikus jelentései vannak még az emlékhelynek. Wachsler Tamás válaszát szó szerint másolom ide:

„Egy köztéri emlékjelnek nemcsak az érzelmekre kell hatnia, hanem jó esetben gondolkodásra is késztet, újabb és újabb értelmezésekre inspirál. A tervezés során nyilván rengeteg szempontot vettünk figyelembe, tudatosan alakítottunk számos részleten, utalásokat elrejtettünk itt-ott, de mindez nem jelenti azt, hogy később ne bukkanhatna fel olyan jelentésréteg, amire nem gondoltunk.

Számoltunk azzal, de legalábbis reméltük, hogy a sötét emléktérből kilépve, a lejtőn felfelé haladva az Országház felbukkanó látványa katartikus hatással lehet a látogatóra. És bár az Emlékhely talajszint alatti kialakításának kiinduló, praktikus célja az volt, hogy – Steindl útmutatását követve – az Országházra való rálátást semmi ne zavarja, természetesen mi is végiggondoltuk a halál-temetés-feltámadás szimbolikát, és a konkrét megjelenést ez is befolyásolta.

A gránittömböt tagoló hasadékok valóban szimbolikus üzenetet hordoznak, mint ahogy maga az örökláng, de az is, hogy az emlékhely falán olvasható több mint 12.000 településnév elhelyezése során nem tettünk különbséget a határon túli és a határon inneni települések között.

És érheti majd más meglepetés is a látogatót, de ezt nem akarom elspoilerezni.”

A jelentést mindenki rakja össze, ahogy tudja, erre nem vállalkozom. De az biztos, hogy az emlékhely többet mutat annál, mint amit elsőre gondolt róla a legtöbb ember – beleértve engem is.

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár






Építési megoldások