A hónap végéig a termet ingyen megtekinthetik a látogatók, 20 perces turnusokban vezetik körbe a vendégeket. Az előzetes regisztráció lezárult, de a helyszínre érkezőknek is fenntartottak helyeket, így augusztus 31-éig bárki ingyen megnézheti az elkészült termet és a csatlakozó tereket.
Az augusztus 18-án, délután 13 órakor kezdődő sajtóbejáráson a Várkapitányság képviselői mellett megszólalt a terem rekonstrukciójának tervezője, Angyal Tibor építész, az újjáépítés művészeti szakértője, dr. Rostás Péter művészettörténész, valamint Gulyás Gábor filozófus, esztéta, a kiállítás kurátora és Havadtőy Sámuel képzőművész, a teremhez készült installáció alkotója.
A terem a századfordulós magyar iparművészet kiemelkedő teljesítménye volt, de újraalkotása nem csak emiatt jelentős. Rostás Péter elmondta, hogy ebből az időszakból alig maradt fenn az országban világi enteriőr, ami – az idő viszonylagos közelsége miatt – meglepő, ezért ez a tervezők szándéka szerint hiteles rekonstrukció ezt a hiányt is hivatott pótolni, ha nem is eredeti, de hihető és fizikai valójában látható formában. A terem ornamentikája a Szent István-kori művészetet idézte meg, neoromán stílusú volt, de az alkotók, a korszak legjelentősebb iparosmestereim a magyaros ornamentikát is becsempészték a végeredménybe. A terem berendezése 1900-ban a párizsi világkiállításon elnyerte a zsűri nagydíját. A terem eredetileg udvari események helyszíne volt, de körséta keretében látogatható volt a közönség számára is, akárcsak ezentúl, az újjáépítést követően.
A Szent István-terem történetének legünnepélyesebb mozzanataként 1916 decemberében IV. Károly – az utolsó magyar király – megkoronázása előtti napon itt bontották fel a Szent Koronát rejtő ládát, itt őrizték az ország és a nemzet legfőbb jelképét, s másnap innen vitték át a Mátyás-templomba.
A bombatalálat érte épületrészt nem állították helyre a II. Világháborút követően, sőt annyira átépítették, hogy a helyreállítást jelentős bontásoknak kellett megelőzniük. Az épületrész külső homlokzatát – érthetetlen módon – barokkos ornamentikával látták el, és a terem a kapcsolódó területekkel a Budapesti Történeti Múzeum metszettáraként, illetve múzeumi irodaként funkcionált évtizedeken át. A teremnek helyet adó épületrész 2019-ben kezdődő falkutatása során értékes tárgyi leleteket, korabeli épületrészleteket találtak, melyek segítették az eredeti állapotok pontosabb visszaállítását. Anjou-kori töredékek, Hauszmann-kori oszlopok és faldíszítések kerültek elő, ezek közül több ma az eredeti helyén látható. A régészeti feltárást követték a teremnek helyet adó déli összekötő szárny szerkezetépítési munkálatai, amelyek 2021 februárjára fejeződtek be. A 2021. márciustól augusztusig tartó időszakban a századforduló legjelentősebb történelmi termének belsőépítészeti kialakítása történt meg az eredeti tervek, archív felvételek és korabeli mintadarabok alapján.
Az újjáépítésben részt vevő hazai mesterek éveken át gőzerővel dolgoztak a berendezés kialakításán: újra elkészültek a falakat díszítő Árpád-házi királyokat és szenteket ábrázoló Zsolnay-pirogránit képek, a terem központi helyét elfoglaló kandalló és a tetejére kerülő Szent István-mellszobor, az intarziás parketta, a fém- és ötvösmunkák, az egyedi bútorok és függönyök, és a terem falát burkoló díszes borítás.
Egykor Zsolnay Vilmos pécsi gyárában készült a terem egyik legmeghatározóbb eleme, az ország legnagyobb kandallója. Most a Zsolnay Porcelánmanufaktúra pécsi gyárában a szakemberek egykori mintadarabok, eredeti tervek és archív fotók alapján készítették el az eredeti alkotás hű mását. A 4,7 méter magas, 2,8 méter széles és közel másfél tonnás kandalló 120 féle elemből és összesen 611 darabból áll. A kandalló főpárkányán álló, önmagában is tekintélyt parancsoló, életnagyságúnál nagyobb Szent István-mellszobor kifejező erejét eredetileg Strobl Alajos alkotta meg.
A terem falait a Roskovics Ignác festőművész képei alapján készített 10 db Zsolnay-pirogránit kerámiakép díszíti, melyek Árpád-házi királyokat és szenteket ábrázolnak. Szent Imre, I. Béla, III. Béla, IV. Béla, Szent László, Kálmán, II. Endre, III. Endre, Szent Erzsébet, Szent Margit alakja is megjelenik a teremben. A terem nyugati és keleti rövid oldalán nyíló ajtók fölött Roskovics festményei alapján készült szupraport-képek láthatóak. Az egyiken Szent István megkoronázását és az államalapítást ábrázoló kompozíció szerepel, míg a másikon Szent István és Szent Gellért a kereszténységet hirdeti.
A terem leginkább meghatározó anyaga a fa, amely a padlót, a mennyezetet és a falakat borítja. A parketta a századfordulón a Neuschlosz fivérek gyárában készült, most a szakemberek ezt is az eredetivel megegyezően készítették el háromféle fából. A rendkívül összetett intarziás padló fő motívuma a sárkányforma, az elemek minden anyaga hármas: vörös tölgy, fekete dió és dél-amerikai mahagóni. A mennyezet, az oldalfal és a bútorzat eredetileg egyaránt a dualizmus idején művészi famunkáival hírnevet szerzett Thék Endre műhelyéből került ki. A terem mennyezete gerendás, faragott díszítésű, kazettás részekből áll, a faanyag kerti dió, felületi díszítésére 24 karátos aranylapokat használtak.
A Szent István-teremhez a látogatók egy kiállításon keresztül jutnak el, amely A Budavári Palota csodája címet kapta, és bevezetésként szolgál a terem megtekintése előtt. A kiállítás bemutatja a terem iparművészeti különlegességeit, a hajdani mesterek munkáinak hátterét, de betekintést nyújt Szent István király ma is aktuális örökségébe és annak kortárs művészeti értelmezésébe.
Aba-Novák Vilmos 1936-ban készült festménye ezelőtt soha nem szerepelt kiállításon, éppen ezért különleges darabja a mostani kiállításnak. Az alkotás azt jeleníti meg, amikor Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának. A festmény eredetileg a budapesti városmajori templom freskóterveként készült, és 1938-ban a Műcsarnok Szent István-kiállításán kiemelt első díjat kapott. Megcsodálható Szent István 1635-ben Rómában készült nagy hermája is, melynek különleges talapzatát a korszak legnagyobb szobrásza, Giovanni Lorenzo Bernini készítette. A világ egyik legnagyobb hermáját megalkotása óta a zágrábi egyházmegye székesegyházában őrzik, Budapesten először látható.
A kiállítást filmvetítések kísérik, amelyek megidézik a Szent István-terem építésének korát, mind a tervezést, mind pedig a fiatal IV. Károly alakját. A kiállítástól továbbhaladva a következő teremben Havadtőy Sámuel világhírű magyar képzőművész kifejezetten erre a helyszínre alkotott installációja látható, amely tíz kapuból áll, és Szent István király Imre herceghez írt Intelmeit idézi meg. A figyelmesebb látogatók az Intelmek szövegét a falakon is felfedezheti, a fehér szöveg épp csak kiemelkedik a falsíkból, magyarul, angolul és latinul is olvasható. Az alkotás részeként készült egy kisfilm is, amelyben a magyar kulturális élet kiemelkedő alakjai idéznek a mű tíz fejezetéből egy-egy hozzájuk közel álló mondatot. A szövegrészletek Barabási Albert-László, Berecz András, Bodrogi Gyula, Böjte Csaba, Egerszegi Krisztina, Havadtőy Sámuel, Miklósa Erika, Péreli Zsuzsa, Rakovszky Zsuzsa és Vásáry Tamás tolmácsolásában hallhatóak.
Forrás: sajtóbejárás, sajtóközlemény – Várkapitányság
Fotók: Várkapitányság, saját fotók
További információk: Nemzeti Hauszmann Program, a Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldala, Szent István-terem, a Szent István-terem Facebook-oldala
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére
