Hetven év stadionja, 5G-vel

2026. május 30-án Budapesten, a Puskás Arénában [01] rendezik meg az UEFA Bajnokok Ligája 2026-os döntőjét. Húsz évvel az első nagy nemzetközi sportrendezési ambíciók után most jön el az a pillanat, amikor az Aréna – Budapesttel együtt – valóban vizsgázik: működik-e mindaz, amire épült? A Bajnokok Ligája döntőjén a nézők többsége ma már nem csupán néző: videót közvetít, üzen, posztol, fizet, navigál és folyamatos adatkapcsolatot használ. A stadion, vagy inkább aréna ma már összetett technikai infrastruktúrájú sportlétesítmény.

70 éve áll egy létesítmény Istvánmezőn [02], a korábbi Népstadion, majd Puskás Ferenc Stadion helyén. Ez önmagában is erős történelmi folytonosságot teremt: a régi magyar futballszentély helyén épült fel az új, modern nemzeti stadion. Szintén előnye a budapesti elhelyezkedés: tömegközlekedéssel jól megközelíthető, a környék nagy rendezvényekre felkészíthető, a város pedig turisztikai szempontból is vonzó célpont a külföldi szurkolók számára. Egy BL-döntőnél a stadion és a város együtt vizsgázik, Budapest pedig ebben a kettős szerepben kap kiemelt figyelmet.

A Népstadion [03] politikai akaratból született, de a jelentését végül nem a politika, hanem Puskás emlékezete, a koncertek és a pápalátogatás, a közös emlékezet részei írták át. Ez nem csupán egy épület: hely- és sporttörténeti örökség. A Népstadiont, az államszocializmus reprezentációs építészeti projektjét 1953. augusztus 20-án nyitották meg. A Népstadion fogalom volt, a magyar sport „szentélye”. Örökség! Teltek az évek, és a stadion elavult. 2016-ban lebontották, de emléke velünk él.

A stadion helye nem véletlen: az ’50-es években a megközelítés határozta meg a helyszínválasztást. Az akkori városépítészeti logika szerint történt: metróra, a dromoszra, a felvezetett ünnepélyes gyalogos tengely rendszerére épült. [04] Az embertömeg nem szétszórva, hanem szervezetten érkezett.  A dromosz mint gyalogos tengely ekkor még városszerkezeti kiindulópont volt. Megőrzött emléke ez a tengely, vagy működő városi kapcsolat? Ez a koncepció csak részben valósult meg, ma is látszik a töredezett megközelítésen, de a lényeg változatlan: ekkora tömeg ma sem kezelhető autóval, hanem közösségi közlekedéssel. Ami akkor reprezentációs tömeglogika volt, az ma a városi közlekedés racionalitása.

Ma ehhez a közlekedési logikához autós, média-, VIP-, broadcast- és biztonsági zónák komplex rendszere társul, és most még a szurkolói zóna = a Hősök tere, ez új dimenzió. A stadion ma már nem önmagában működik, hanem városi eseményként.

Az új stadion a meglévő szerkezethez és a Sportarénához való kapcsolatában meghatározott. A városi kapcsolat ma is a metró, a villamos és az autóbuszos közlekedés által inkább oldalirányból adott, miközben a klasszikus tengely a terepszintek, lépcsők és a megváltozott használati logika miatt csak részben működik. Ezt a klasszikusan tervezett tengelyes megérkezést felváltotta a hálózatos megközelítés. A tengely folytatásában a Budapest Sportcsarnok újjáépítésével egyidőben kellene rendezni a környéket is. A zuglói főépítész szerint a megfelelő számú parkolóhely kialakítása jelenti majd a legnagyobb gondot, és sürgős rendezésre vár a Népstadion metrókijárata is. [05]

A politikai döntés második korszaka

A Puskás Ferenc stadion fizikai és funkcionális értelemben is elhasználódott. A futópályás kialakítás, a nagy nézőtávolság a pályától, a korszerű biztonsági és UEFA-elvárások világossá tették: a stadion eredeti formájában nehezen vihető tovább. A probléma először a 2006-os Európa-bajnoki rendezési ambíció idején merült fel. [06]

A valódi fordulat azonban 2010 után következett be. Cél lett BL, EB esemény rendezése, és így UEFA IV kategória elvárásainak teljesítése egy multifunkciós arénával.  Ettől kezdve elsődlegessé vált a nemzetközi eseményképesség, szemben az ötvenes évek stadionjának politikai reprezentációjával. Ebben a második korszakban Orbán Viktor sportpolitikai ambíciója így szólt: „Budapestnek helyet kellett kapnia a nagy nemzetközi futballesemények térképén”. A kérdés most már nem az volt, miként korszerűsíthető a régi stadion, hanem hogy miként hozható létre egy UEFA IV kategóriájú, multifunkciós nemzeti aréna.

A stadion műemléki védelme nem sikerült. A korai ötletpályázatok még a teljes sportterület újjászervezésében gondolkodtak, ahol az új futballstadion helye, az atlétikai funkciók és a történeti dromosz sorsa egyaránt nyitott kérdés volt, éppúgy, mint a részleges megtartás gondolata. A cél ekkor még az volt, hogy a stadion mint városi és építészeti emlék legalább részben tovább élhessen.

A 2012-es fordulat ezt a kérdést eldöntötte, amikor az Országgyűlés elé törvényként került a Budapesti Olimpiai Központ koncepciója. [07] Ez már nem egyszerű stadioncseréről szólt, hanem teljes sportvárosi újraszervezésről. Stadion, Sportaréna, atlétikai funkciók, közlekedési kapcsolatok, közterek – az egész Istvánmező új értelmezése került napirendre. A 2012-es városépítészeti pályázat ezt még komolyan vette: nem stadionformát keresett, hanem telepítési és városszerkezeti, közlekedési választ. Ebben a gondolkodásban a három nagy sportlétesítmény elhelyezése a dromosz sorsát is érintette.  A valódi kérdés ekkor már nem az új stadionról szólt, hanem arról, hogy mi legyen a sportvárosi negyeddel. A szakmai kompromisszum még a részleges megtartás felé mutatott: a korabeli elképzelések szerint a stadion egyes részei megmaradhattak volna, miközben mellé új létesítmény kerül. Ez egyszerre jelentette volna a történeti emlékezet és a korszerű sportinfrastruktúra kompromisszumát. A folyamat végül más irányt vett.

„2012-ben ötletpályázatot írtak ki a területre, amelyből bár Skardelli György pályaművét formai okokra hivatkozva kizárták, később mégis ő, illetve a KÖZTI Zrt-ben működő műterme kapta a tervezési megbízást.” (Hartmann György) [08]

Skardelli nem kívülről érkezett erre a helyzetre. A szomszédos Papp László Sportaréna tervezőjeként pontosan ismerte a terület működését, térszerkezeti viszonyait és a meglévő sportegyüttes logikáját. Saját megfogalmazásában:

„Nagyon fontos tervezési szempont volt, hogy az új stadion pontosan oda kerüljön, ahol a régi állt. Az emberek megszokták a Népstadion látványát a városképben, beágyazódását a városszövetbe, és jól ismerték a megközelítési útvonalakat is.” [09]

A végső válasz így nem a régi stadion megmentése lett, hanem annak újrafogalmazása. A sportcampus víziója helyett új nemzeti aréna született, teljes bontással – de ugyanazon a helyen, a városi pozíció, a dromosz környezete és a stadion emlékezeti kontinuitásának részleges megtartásával.

Az 1950-es évek stadionépítészete a klasszikus korszakot képviseli: a látás, a rálátás geometriájára épült. Honnan és milyen szögből követhető a verseny? A néző és az esemény kapcsolata alapvetően vizuális volt; a stadion a közös látás élményét szervezte meg. A labdarúgás, a meccsek társasági eseménnyé, globális médiatörténéssé váltak a későbbiekben. A mai aréna logikája ezért más: nem egyszerűen nézőhelyeket rendez el, hanem komplex eseményteret épít. A közvetlen látványt digitális követés, kommunikációs rendszerek és a tömeges esemény dramaturgiája egészíti ki. A sport követése így egyszerre fizikai és médiaközvetített élmény.

A stadionból aréna lett: a jó rálátás építészetéből az élmény dramaturgiája

Az egész program neve: Budapesti Olimpiai Központ integrált rekonstrukciója. Ekkor az addig háttérben jelen lévő olimpiai narratíva is nyíltan megjelent. Nem feltétlen konkrét rendezési döntésként, hanem: „Budapest legyen nagy sporteseményváros.” A stadion körüli gondolkodás rövid időre túl is nőtt önmagán: a Budapesti Olimpiai Központ koncepciója teljes sportvárosi fejlesztést vizionált a Millenáris Velodrom, a magyar versenysport bölcsőjének kiegészítéséről új atlétikai funkciókkal. A vízió azonban nem valósult meg. A program további alakulásában végül a költségek és a működési racionalitás vált meghatározóvá.

A tárgy eltűnt. Mi nem tűnt el?

Itt a Puskás Arénánál a fizikai örökségi tárgy szinte eltűnt, mégis megőriztek egy nemzeti sportörökségi narratívát. Az első a múlt iránti tisztelet, melynek fényében a régi stadion helyén, a Toronyépület megtartásával épül az új, amely küllemében is a régit idézi, ráadásul az elbontott anyagokat beleépítették az újba.

Ez nem rekonstrukció, inkább emlékezeti absztrakció. Nem a régi stadion visszaépítése: kortárs újraértelmezés. Az eredeti építmény egy jellegzetes homlokzati elemének felhasználása se másolat, hanem építészeti idézetként jelenik meg. A múlt nem konzervált tárgyként, hanem építészeti emlékként maradt jelen.

Az új Aréna

A stadion egy nagyon erős, tengelyes elrendezésű mikro-városszerkezeti együttes része: Puskás Aréna, Szoborpark és Budapest Sportaréna, ezzel illeszkedik a kialakult városszerkezeti rendbe. Ugyanazon a helyen, ugyanazzal a névvel és építészeti idézettel jelenik meg.  Nem nosztalgia, hanem 21. századi „infrastruktúragép” született. Az aréna különlegessége, hogy a labdarúgópálya ugyanott helyezkedik el, ahol a régi stadionban volt. A Népstadion elbontott betonszerkezetét ledarálták és beépítették az új szerkezetekbe. [10] A stadion bejáratának építészeti szerkezete is megmaradt: ez az egyetlen eredeti épület, amelyet nem alakítottak át, megőrizték a régi téglafalakat.

Szerkezet – az új aréna építészeti logikája

A Puskás Aréna szerkezeti koncepciója egyszerre építészi gesztus és mérnöki teljesítmény. [11] A stadion belső tere három, eltérő meredekségű nézőszinti gyűrűből épül fel: az alsó, a középső és a meredekebb felső lelátó a különböző nézői távolságokhoz és látószögekhez igazodik. Ez a vertikális rétegződés nemcsak a befogadóképességet növeli, hanem a stadion intenzív, „közel hozott” arénaélményét is meghatározza.

E belső világ alapja a helyszínen készített vasbeton tartószerkezet. A karakteres, ritmikusan kiosztott pilonok tartószerkezeti szerepük mellett a homlokzat építészeti rendjét is kijelölik. Kiosztásuk a régi stadion pilonrendjét idézi, de már egy teljesen új szerkezeti rendszer részeként. Erre a masszív betonvázra ül rá a lelátók fölé mintegy 80 métert benyúló konzolos acélszerkezet, amely fedésének középső harmada áttetsző polikarbonát. Ennek a látványos elemnek elsősorban funkcionális oka van: a tv-közvetítés kamerái számára szükséges a tűző nap és az árnyék közötti optikai átmenetet ilyen módon biztosítani. A hatalmas térlefedést biztosító acél rácsostartórendszer könnyednek hat, miközben valójában a stadion egyik legösszetettebb mérnöki teljesítménye. A külső perem mentén futó acéljárdák és karbantartószintek ennek a rendszernek működő részei – itt a szerkezet nem rejtőzik, éppen, hogy megmutatja magát.

A pilonok közötti homlokzatfelületeket egy áttört, íves fémhártya tölti ki, amely egyszerre árnyékol és karakteres külső köpenyt ad az épületnek. Ez adja a stadion felfelé húzott, enyhén homorú, köpenyszerű henger tömegét.  Az áttetsző fémszövet nappal finoman takarja az épületet, este pedig LED-felületként kommunikációs homlokzattá válik. A stadion így nemcsak épület, hanem városi médiatest is. A nyitottság tudatos építészeti döntés. A stadion nem zárt doboz: a körbefutó nyitott közlekedőszintek és a részben védett külső zónák egyszerre biztosítják a természetes átszellőzést, a gyors kiürítést és a szerkezet közvetlen érzékelhetőségét. Az időjárástól részben védett, de nem hermetikusan lezárt térhasználat sajátos átmenetet képez külső és belső között.

Az azonos logikájú közlekedőmagok elhelyezése az épület kerülete mentén biztosítja, hogy bárhonnan közelítve a már egyszer megtanult módon haladhasson a szurkolótömeg. Az azonos kialakítású lépcsőkarok a szurkolói tömeg számára gyorsan megtanulható, kényelmes használatot biztosítanak. A széles körfolyosók és a többirányú menekülési útvonalak jól értelmezhető infógrafikával segítik a tájékozódást, a forgalomszervezést, stadion használhatóságát. Több tízezer ember gyors, biztonságos mozgatása itt építészeti formává válik.

A nagy fesztávú konzolos acél tetőszerkezet nem pusztán fedés, hanem karbantartható, bejárható technikai zóna is, ahol a világítás, a hangtechnika, a közvetítési és kommunikációs rendszerek szerkezeti integrációja megoldott. A mellékelt képeken is látható járófelületek, karbantartóhidak és szerelési hozzáférések ezt a működést igazolják. Az aréna így nem egyszerű épület, hanem működtethető technikai platform, ahol a tartószerkezet infrastruktúra-hordozó elemként is működik.

Megmaradt a múlt emlékezete: a név, a toronyépület múzeumként, a hely, a sportemlékezet, valamint a régi stadion ikonikus ornamentikájának újraértelmezett építészeti idézete. Az új Aréna ritmikus pillérrendje, monumentalitása és a régi stadion jellegzetes homlokzati motívumának visszaidézése finoman kapcsolódik a Népstadion ikonikus karakteréhez.

XXI. századi bővíthetőség

A korábbi stadionok VIP részei a „kiemelkedést”, az elkülönítést szolgáltak, egyben a rendszer reprezentációját is. A kiemelt tribünök, látható VIP-erkélyek egyszerre jelentettek jobb rálátást, protokolláris jelenlétet és biztonsági védelmet: a hatalom megmutatta magát. A mai arénákban ez a szerep árnyaltabb lett. A VIP továbbra is létezik, de kevésbé a nyilvános reprezentáció tere, inkább az eseményhez igazodó használati forma. Emellett megjelent egy új kategória: a Sky Club és a skybox világa, ahol a sportesemény már szolgáltatásokkal, vendéglátással és megvásárolható prémium élménnyel egészül ki. A stadionhasználat időben is kitágult: nem egyszerűen a mérkőzés 90 perce lett kényelmesebb, hanem maga az esemény vált komplexebb élménnyé.

Ezzel együtt a stadion technikai jelentése sem átalakult, inkább tovább bővült. A kortárs élményterekben a fizikai jelenlét önmagában már nem elegendő. Ahogy egy-egy koncertteremben vagy akár a hangversenytermekben az egyes előadások a kiváló akusztikai alap/adottság mellé eseti hangtechnikai rendszereket társítanak a nagyobb élményért, úgy a stadionban is megjelentek azok a technikai rétegek, amelyek a fokozott élményt, a párhuzamos használatot és a kortárs kommunikációs igényeket szolgálják.

Ebbe a sorba illeszkedik a Bajnokok Ligája döntője előtt megvalósult CETIN-fejlesztés is. [12] Első pillantásra ez csupán telekommunikációs műszaki korszerűsítésnek tűnhet: új antennák, bővített hálózati kapacitás, megerősített adatkapcsolat. Valójában azonban ennél többről van szó. A több tízezres közönség ma már nemcsak jelen van, hanem digitálisan is aktív. Telefonon követi az eseményt, képet küld, élő videót közvetít, tartalmat oszt meg, miközben maga is folyamatos adatforgalmat generál. Az 5G ebben az esetben nem egyszerűen gyorsabb mobilinternetet jelent, hanem azt a képességet, hogy egy ilyen eseményen több tízezer ember egyidejű kommunikációs és digitális szolgáltatási igényét stabilan képes kiszolgálni. Ma már eszközeinkkel nemcsak telefonálunk: mobiljeggyel lépünk be, digitálisan fizetünk, valós idejű közlekedési információkat követünk, térképen tájékozódunk, vagy éppen saját tartalmat osztunk meg. A stadionhasználat egy része így ma már nem a látható építészeti térben, hanem a háttérben működő digitális szolgáltatásokban zajlik – ehhez kell a CETIN-féle infrastruktúra. Az aréna ma már nemcsak nézőket fogad, hanem kommunikációs terhelést is. A részletes műszaki háttér [13] a jegyzetekben olvasható; itt inkább ennek építészeti következménye az érdekes.

Ez a Puskás Aréna egyik kevésbé látványos, de fontos minősége. Eddig a szerkezet felől néztük: a monumentális helyszíni vasbeton tartószerkezetet, a ráültetett acél tetőrendszert, azt a nagyvonalú építészeti keretet, amely a stadion karakterét meghatározza. Egy jól tervezett épület azonban nemcsak elkészültekor korszerű, hanem később képes új technológiák befogadására is. A közvetítések, a kommunikáció és a digitális használat újabb technikai igényei ma már láthatatlanul, a fejünk felett, a háttérben épülnek be ebbe a szerkezetbe. Ettől a stadion nem veszít építészeti erejéből – inkább igazolja, hogy a 21. századi aréna már nemcsak betonból és acélból, hanem rejtett infrastruktúrából is épül.

Kevés stadionról mondható el, hogy húszévnyi változó sportpolitikai és technológiai elvárás után is hitelesen működik. A Puskás Arénáról most ez derül ki. A stadion formája megváltozott – de ugyanazon a helyen ma is ugyanaz a kérdés: miként szolgál ki egyszerre tömeget, eseményt és korának technológiáját.

Jegyzetek:

[01] Aréna kapacitásai (a KÖZTI honlapja alapján)

Alapterület: 208 000 m²

Befogadóképesség:

• Labdarúgó-mérkőzésen több mint 67 000 fő,
• Koncert esetén pedig több mint 78 000 fő
• VIP-terület 4 000 fős [különféle rendezvények – konferenciák, bankettek, esküvők – igényeinek megfelelően alakíthatók)
• Skybox 88 db
  (12-60 férőhelyes, exkluzív kiszolgálást biztosító páholy is)
• A játéktér 105×68 m méretű, speciális füves pálya.

[02] Istvánmező (Budapest XIV.)

Istvánmező Budapest egyik városrésze Budapest XIV. kerületében, aminek egy része átnyúlik a VII., illetve a VIII. kerületbe is. Határai: Hermina út az Ajtósi Dürer sortól – Thököly út – Hungária körút – Kerepesi út – Baross tér (Keleti pályaudvar) – Thököly út – Dózsa György út – Ajtósi Dürer sor a Hermina útig. Nevének eredete: A területet József nádor fiáról, István nádorról (1817–1867), Magyarország utolsó nádoráról nevezték el.

[03] Népstadion (1953) tervezói:

• Főépítész: fj. Dávid Károly (KÖZTI)
• Építészek: Borosnyay Pál, Harmos Zoltán, Fecskés Tibor
• Statikus: Gilyén Ferenc

Az eredetileg 70 ezer főre épített stadion 100 ezer főre is bővíthető volt.

[04] Dromosz

A Népstadion megközelítésére az ’50-es évek narratívája szerint bevonulási díszútvonalat (vagyis ún. dromoszt) terveztek a stadion elé, amely mellett propagandacéllal állt volna őrt a 16 monumentális szoborcsoport. A szobrok közti területet sosem használták díszútvonal gyanánt. A szobrok közti területet sosem használták díszútvonal gyanánt. A dromosz név mégis félig-meddig átkerült a köztudatba. A koncepció szerint: oldalanként 8-8, három vagy több alakos, átlagosan 3 méter magas, alumíniumból készült, szocialista-realista stílusú – aprólékosan kidolgozott – szoborcsoport, alacsony, emberközeli talapzaton (egymástól vaskos, kőburkolatú falakkal elválasztva), a sztálinista-kommunista népköztársaság sportéletéből és mindennapjaiból tallózott pillanatképekkel. A galéria felállítása elhúzódott. Az utolsó 6 szoborcsoport jóval az 1956-os forradalom után, 1958-ban került helyére.

[05] Népszabadság,Budapest melléklet 2000 május 19

[06] „Puskás Ferenc Stadion és létesítményei” Ötletpályázat (Régi-Új Magyar Építőművészet 2006/6, pp 28-30)

A Nemzeti Sporthivatal, társkiíróként a Rendezvénycsarnok Ingatlanfejlesztő és -Kezelő Zrt. valamint a Nemzeti Sportközpontok márciusban nyilvános (nyílt), titkos ötletpályázatot írt ki a Budapesti Olimpiai Központ (Puskás Ferenc Stadion és Létesítményei) területén egy Európa-bajnokság lebonyolítására is alkalmas, az UEFA előírásoknak megfelelő stadion-komplexum; valamint a területen lévő olimpiai központ funkciót erősítő, sport, illetve egyéb kiegészítő szolgáltatásokat kielégítő, infrastrukturális hátteret biztosító beépítés terveire. (Nyilvánvaló a konkrét összefüggés a Horvátországgal közös labdarúgó EB-pályázattal.)

[07] Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 35. ülésnapja 2012. május 30-án, szerdán (Országgyűlési napló 2010-2014, p 1330)

„Soron következik a budapesti Istvánmező rehabilitációs programjáról, kiemelten a Budapesti Olimpiai Központ integrált rekonstrukciójáról szóló törvényjavaslat általános vitája.

A kormány 2011. november 2-án fogadta el a Puskás Ferenc Stadion újjáépítésével kapcsolatos koncepciót, amely szerint egy 40 ezer férőhelyes, de 55 ezer férőhelyesre bővíthető sportlétesítmény épül körülbelül 35 milliárd forintból.

Orbán Viktor miniszterelnök úr 2012. március 20-ai bejelentése szerint az új, a tervezettnél nagyobb, 65 ezer embert befogadni képes stadion a Papp László Sportaréna és a Puskás Ferenc Stadion, volt Népstadion között kap majd helyet egy kis olimpiai központtal. Az új stadionra nemcsak a mostani leromlott állapota miatt volna szükség, hanem azért is, mert az UEFA nézőbarátként ma már azt preferálja, hogy a pálya szélétől 4-6-8 méterre legyenek a lelátók, vagyis ne legyen olyan futópálya, mint az egykori Népstadionban.

[...]

... jelen ötletpályázat alapján kívánja megvizsgálni a Program első ütemének előkészítő szakaszában a lehetséges fejlesztési irányokat és azok városépítészeti hatásait.

A pályázat célja kizárólag a közlekedési, városépítészeti, telepítési kérdések tisztázása, beleértve a teljes rekonstrukció utáni telken belüli és kívüli kapcsolatokat.”

[08] Építészfórum 2020 02 14 18:11

[09] Skardelli György (Bp., 1955. szept. 8. –) Kossuth– és Ybl Miklós-díjas magyar építész, érdemes művész. [Idézet KÖZTI Zrt. weboldaláról való]

[10] Létesítményadatok:

• Terület: 208 000 m²
• Magasság: 52 m
• Acélszerkezet: 10 000 tonna (2 db Erzsébet hídnak megfelelő)
• Vasbeton: 150 000 m³
• fúrt cölöpök 26 kilométer hosszban
• Toronydaruk 16 db
• Mobildaruk > 10 db
• Helyszíni betongyár 2 db

(Forrás. Magyar Építő)

[11] Puskás Aréna tervezői lista (kivonat):

• Vezető tervező: Skardelli György / KÖZTI Zrt.
• Létesítményfelelős: Tasch Péter, Kelemen Bálint, Borbély András, Csízy László, Deichler Tímea, Kelemen Bálint, Petri Dávid, Varga Éva Sára, Weimper Viktória, Oszoli Gellért, Varga Noémi, Jakab Dániel, Farkas Dániel, Bozsó Barna / KÖZTI Zrt.
• Épületszerkezet: Dr. Becker Gábor, Reisch Richárd, Ámon Attila
• Tartószerkezeti felelős tervező: Gurubi Imre / KÖZTI Zrt., Becker Ádám, Szabó László / KÖZTI Zrt, Honti Gábor, Dobráter Béla, Szakáts Miklós
• Tartószerkezeti szakértő: Szántó László
• Acél szerkezetek: Kocsis András, Lódri Csaba
• Feszítési tervek: Dr. Dalmy Dénes
• Előregyártott szerkezetek: Balogh Béla

[12] A CETIN Hungary Magyarország első mobiltávközlési infrastruktúra-szolgáltatója. Tulajdonolja és üzemelteti Magyarország egyik legjelentősebb távközlési hálózati infrastruktúráját. A CETIN Hungary Zrt. független integrált telekommunikációs infrastruktúraszolgáltató vállalat, Magyarország egyik meghatározó országos mobil rádiós és átviteltechnikai hálózatának tulajdonosa és üzemeltetője.

[13] A Puskás Aréna kibővített hálózatának adatai:

• A multioperátoros rendszer 12 szektorból áll, ezek körben 12 cikkre osztva látják el az aréna 8 szintjét:
  • 138 darab 2x2 többutas (MiMo) antenna
  • 1-1 antenna 20 (kevésbé használt területeken 60-80) méter sugarú területet lát el
  • 17 km antenna-kábel
  • 264 elosztó
• A Yettel Magyarország számára kiépített nagy sebességű és kapacitású 5G-képesség, melynek korábbi 4 antennája 10 aktív antennára bővült – ezek a tetőszerkezeten és a kivetítő szerkezeteken van elhelyezve:
  • 8 db antenna elsősorban a lelátót látja el nagysebességű 5G-vel – azaz a nézőtéren lényegében megduplázták a kapacitást
  • 2 antenna pedig elsősorban a küzdőteret hivatott ellátni – erre a BL-döntő alatt nem lesz szükség, de koncertek alkalmával itt is jelentős számú látogató használja a hálózatot
  • A rádiós rendszert 3 km optikai gerinchálózat és bekötőhálózat szolgálja ki