A Jacques Rougerie francia építész által tervezett „úszó város” lényegében egy hatalmas, 900-szor 500 méteres kutatóhajó. 7000 tudóst, kutatót, diákot képes elszállásolni a vízi komplexum, tengeri egyetemi várost alkotva. A fedélzeten szállások, laboratóriumok, tantermek és szabadidős helyiségek találhatók, míg a „taton” apró öböl, lagúna található, ami a kutatók tevékenységét segíti.
A manta rája alakú építmény gyakorlatilag egy önmagát megújuló energiával ellátó mobil kutatóállomás. A felső fedélzeten szélturbinák sorakoznak, de a hullámzásból, ár-apály váltakozásból, a tenger sótartalmából és a víz hőmérséklet-különbségéből is képes energiát előállítani.
A tengerek, óceánok energiájának hasznosítása nem teljesen új elképzelés. A 2014-ben indult SeaOrbiter projekthez is szorosan kapcsolódik, ami szintén egy mozgó kutatóállomás, 50 méteres magassággal, mely félig a vízszint alá merülve nyújt lehetőséget kutatói tevékenységre, illetve az óceánok energiaforrását ez az építmény is hasznosítja. A kapcsolat a két terv között nem véletlen; a projekt egyik vezetője – mint arról a Tervlap is hírt adott – ugyanaz a Jacques Rougerie, aki a fent említett rája-alakú objektumot tervezte.
(Forrás és további információk: Trest.hu)