hír rendezvény építési jog követeléskezelés tartozás

Milyen szabályok védik a tervezőt a nem fizető megrendelővel szemben?

B-y | 2014.02.18
A tervező a legtöbb esetben teljesen kiszolgáltatottnak érzi magát, amikor a munkája ellenértékét a megrendelő nem fizeti ki. Az utóbbinak a fantáziája ugyanis kimeríthetetlennek tűnik, amikor a tervezői díj visszatartásának indokait kell sorolni.

Valószínűleg szinte minden tervező szembesült már például azzal a helyzettel, hogy a megrendelő igényének való megfelelés érdekében már a sokadig tervvázlat készül, de a megrendelő a már egyszer elfogadott verziót sem szeretné kifizetné, csak ha újabb (és aztán persze majd még újabb) módosítás történik a terveken.

A tervezői kiszolgáltatottság és a megrendelői változtatási igények lehetősége megfelelő szerződés mellett csökkenthető – állítják építési jogi szakértők, akik szerint így kevesebb felesleges munkával és behajthatatlannak tűnő követelések kialakulása nélkül is meg lehet úszni

A tervezői szerződés ajánlott elemeivel és a tervezők számára már jelenleg fennálló követelések érvényesítésével kapcsolatos jogszabályi lehetőségekkel is foglalkozik a 2014. március 12-i budapesti konferencia, melynek címe: Az építőipari tartozások megelőzésének és behajtásának lehetőségei.

Hasznos lehet a tervezők számára a konferenciának az az előadása is, ami a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv több mint fél éves működésének tapasztalatairól fog beszámolni. Úgy tűnik, a TSzSz-től érdemi segítséget várhat az, aki a vállalkozói díját vagy a tervezői díját szeretné megkapni. További lehetőségeket kínálhat a – szintén a kereskedelmi és iparkamarához kötődő – úgynevezett nemfizetési eljárás, melynek részletes szabályai 2014. január 1-jétől léptek hatályba. Ezzel valószínűleg újabb hatékony eszközt kaptak a tervezők is arra, hogy megkapják a díjukat – erről is beszél a konferencián a kamara szakembere.

Szintén fontos fejlemény, hogy a szakmagyakorlási rendelet kötelező elemeket vezetett be a felelős műszaki vezetők és építési műszaki ellenőrök szerződéseire, amelyek szintén hatással lehetnek a tartozások megelőzésére. A 2014. március 15-én hatályba lépő új Polgári törvénykönyv a vállalkozói szerződéseket is érinti, aminek az építőipari tartozások kezelése, megelőzése szempontjából is jelentősége van. Az előadók már az új – a konferencia után néhány nappal hatályba lépő – Ptk. által bevezetendő változásokat is érintik.

A konferencia részletes programja és jelentkezési lehetőség itt található >>
 

A szerző legújabb cikkei



KIADVÁNYAJÁNLÓ

Felújítások és műemlék épületek a Metszet 5. számában
Felújítások és műemlék épületek a Metszet 5. számában

A Metszet 5. száma – hagyományosan – a felújítás témakörét járja körül. Az elmúlt időszak egyik jele...

Középületekről olvashatunk a Metszet 3. számában
Középületekről olvashatunk a Metszet 3. számában

Megjelent a Metszet 2025/3. száma, ezúttal középületek témakörrel. A Richter új székházáról az ápril...

Társasházak a Metszet 2025/2. számában
Társasházak a Metszet 2025/2. számában

A Metszet 2. számában többlakásos lakóépületeket gyűjtöttünk össze. A hazai és európai épületek bemu...

Megjelent a Metszet idei első száma
Megjelent a Metszet idei első száma

A XXII. Nemzetközi Építészkongresszus előadóinak cikkei alkotják a Metszet 2025. évi első számát, ez...