A kongresszus előadói mellett a címlapon is szerepelve a fertődi marionettszínház kapott hangsúlyt (tervezők: Molnár Csaba DLA, Szentkuti Viktor, Halmai Dénes), és bemutatja a lap a Hiroshi Senju Múzeumot Ryue Nishizawától (Rjúe Nisizava). Megismerhetik az olvasók a befejezés alatt álló sencheni (Shenzen) kulturális és sportközpontot (tervezők: Zoboki Gábor DLA habil., Demeter Nóra DLA). Zöldi Anna hat svájci múzeum példáján keresztül mutatja be a múzeumépítés mai trendjeit.
A lap bevezető cikke:
"Ha lincshangulat talán nem is alakult ki, de hatalmas felháborodás volt a szakmában, mikor a Tervezői termékkiírás – CPR a gyakorlatban konferencián szembesültek az egyébként már fél éve érvényes szabályozással az építési termékek betervezésével kapcsolatban. A résztvevők létszáma is mintegy másfélszerese volt a hasonló konferenciasorozatokon megszokottnak, és ezúttal a konferenciák után egy-másfél óráig folyt a kérdezz- felelek a máskor megszokott egy-két kérdéssel szemben. Saját bevallásuk szerint – rákérdeztünk – a szakma (helyszínenként változóan) 0-3 százaléka volt képes eddig, önerejéből a rendelet szerint készíteni a műleírását, pedig a rendelet fél éve hatályban van. Nemrég valahol egy vezető beosztású kormánytisztviselő kolléga mondta nyilvánosan (nevet, alkalmat szándékosan nem írok): „a jogszabályi környezetet ismerni képtelenség, én már meg sem próbálom”. Az egyik konferenciánkon egy hatósági ügyintéző (!) résztvevő kérdezte: mit követeljenek meg az engedélyezési tervekben az elvárt műszaki jellemzőkből? A szakma többsége találkozik azzal, hogy a jogkövető magatartás tanúsítása rendkívüli nehézségekbe ütközik, az évente többször változó* rendeletek követéseHa lincshangulat talán nem is alakult ki, de hatalmas felháborodás volt a szakmában, mikor a Tervezői termékkiírás – CPR a gyakorlatban konferencián szembesültek az egyébként már fél éve érvényes szabályozással az építési termékek betervezésével kapcsolatban. A résztvevők létszáma is mintegy másfélszerese volt a hasonló konferenciasorozatokon megszokottnak, és ezúttal a konferenciák után egy-másfél óráig folyt a kérdezz- felelek a máskor megszokott egy-két kérdéssel szemben. Saját bevallásuk szerint – rákérdeztünk – a szakma (helyszínenként változóan) 0-3 százaléka volt képes eddig, önerejéből a rendelet szerint készíteni a műleírását, pedig a rendelet fél éve hatályban van. Nemrég valahol egy vezető beosztású kormánytisztviselő kolléga mondta nyilvánosan (nevet, alkalmat szándékosan nem írok): „a jogszabályi környezetet ismerni képtelenség, én már meg sem próbálom”. Az egyik konferenciánkon egy hatósági ügyintéző (!) résztvevő kérdezte: mit követeljenek meg az engedélyezési tervekben az elvárt műszaki jellemzőkből?
A szakma többsége találkozik azzal, hogy a jogkövető magatartás tanúsítása rendkívüli nehézségekbe ütközik, az évente többször változó* rendeletek követése kapcsán meg is fogalmazzák: „erre nincs időnk”. Szerintem ideje lenne létrehozni ismét egy különálló építésügyi minisztériumot, magyarra fordítani a szabványokat, leállítani a rendelet-gyárat, és végleges formába önteni a jogszabályi környezetet.
Mi a magunk eszközeivel a jogkövetés pártján állunk: a fent említett konferencia anyaga is ingyenesen hozzáférhető lesz március folyamán a Tervlap.hu továbbképzési rendszerében, az építésijog.hu portál pedig segít a jogszabályi környezet megismerésében az ingyenes – a változások követését segítő – hírlevelével. Mert a rendeleteket muszáj megismernünk, főleg a konferencián ismertetett 275/2013 kormányrendeletet, ami feladatot és felelősséget ír elő építész tervezőknek. Ráadásul speciel ez a rendelet – ha betartják – végeredményben pozitív hatású is lehet.