Építész, a Metszet főszerkesztője"A házak – amelyek helyben készített vályogtégla felhasználásával épültek – megtervezésekor a fő szempont kis alapterületen jól lakható terek létrehozása volt, ezért mindegyikben két szobát, konyhát és fürdőszobát alakítottak ki. A program – amelyben összesen 25 főt foglalkoztattak – közel 42 millió forintból valósult meg." - fogalmaz a BM közleménye.
"Az országos Vályogvető közfoglalkoztatási mintaprogram célja, hogy közfoglalkoztatás keretében olcsó és természetközeli építőanyag felhasználásával önkormányzati bérházak épüljenek az átmenetileg nehéz helyzetbe kerülő családok számára. A Belügyminisztérium a projekttől az ott élők társadalmi-szociális körülményeinek, valamint a környezet infrastrukturális feltételeinek javulását várja."
Ez – nyugodtan mondhatjuk – európai szinten is példamutató, nagyon jó a helyi munka, anyag használata, a mértéktartó – sőt, alacsony – költségek. Minden szempontból üdítő példa – nemcsak például az ócsai projekthez, vagy az újjáépítésekhez viszonyítva, de önmagában is. Csak az a stílus, azt tudnám feledni. Az épület, mintha száz évvel ezelőtti tervek reciklálásával készült volna.
Mint az önkormányzattól megtudtuk, a tervező szintén helyi: Sziklai Ákos, akinek érdemes a Kós Károly Egyesülésnél a munkáira ránézni. Nos. Eszembe jut erről az a vicc, amikor a püspök csak nem akar reagálni arra, mikor a plébánosát mószerolják, hogy hajkurássza a ministránsfiúkat. Később, amikor azt a hírt hozzák, összeköltözött a házvezetőnőjével, behívatja: "Hállom, Pistám, jávulsz!" (Persze ilyen már nincs, tudjuk...)
Nos, Sziklai Ákos, úgy tűnik, jávul: ha még az oromfal cirádáitól is sikerülne letisztítani a legközelebbi házat, vagy legalább az ornamentikáját mai tartalommal, formakinccsel, gondolatokkal megtölteni – szinte szalonképes lenne az építészete.
Aki szeretne picit többet látni a házból, egy vicces kis videót ajánlok, amin a szentelő egyházfi remek lendülettel tör át a politikusok és fotósok között, ez is nagyon üdítő (és kicsit látszik a ház oldala):
Kiegészítés a levelezésemből:
"Nem vitatom, hogy az oromzat nem modernkedik. Viszont szerves hagyományt követ, oly szinten, mit az Ön által hiányolt modern soha nem fog elérni. Ne ócsárolja hát, inkább nőjön föl hozzá!
Tisztelettel: Hervay Tamás"
Nem a modernet, hanem a korszerűt hiányolom. Makovecz mester sem kopírozott parasztházakat...
Üdv: Csanády Pál
"Tisztelt Csanády Uram!
Ami Makoveczet illeti. Szerettem az öreget, és sokmindenben csodáltam/om is amit létrehozott, azonban azoknak a népi építészethez csak közvetve van köze.
Ezzel együtt egyéni stílust alkotott, ami éppen mert gyökere a népi építészet, sok esetben szakralizált teret hozott létre, ha nem is olyan szinten mint a népi házakon ez megjelenik, mindenképpen magasabbat, mint ami a mai építésze alkotásaiban jön létre. Ezért írtam ezt a verset is:
Makovecz Imre: Templomok
Máté Gábor fényképei
a KAS Galériában
Szarvas ágbogán hozott
Fénnyel éltetett terek.
Lények kelnek a képen,
Fény-képpen elevenek.
Égre igazult szemmel,
Igét igéző szívvel,
Léleknagy szárnyalással,
Égbe epekedéssel,
Szent térbe állít mindent,
Szent idő időtlenébe,
Építész és Fényképész.
Így emelve Egy-ségbe!
Az itt szereplő ház viszont úgy szerves ahogy van. Ezt "korszerűsíteni" sőt "kór-szerűsíteni" nem lenne helyes, de nem is lehet. Ahhoz egy másik házat kell építeni, ami viszont a szervességgel köszönő viszonyban sem lesz, éppen azon idegen elemek miatt, ami miatt korszerűnek mondható. Még Makovecz esetében is félrevezető a szerves jelző használata, hiszen nála ez az élő szervezetre épülő megoldásokat jelenti, míg esetünkben a kozmikus rend megtartását elősegítő jelegyüttes felmutatását, jelen esetben éppen egy ház segítségével, ám ezáltal azt az élet szakrális helyévé is emeli egyben.
Tisztelettel:
Hervay Tamás
(Közlés a levelezőpartner engedélyével)
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére
