„A nyugalom, ima és béke helyét akartam megalkotni” – mondja Piano a franciaországi Ronchamp-ban elkészült legújabb munkájáról.
A kezdet nem volt zökkenőmentes, hiszen az 1954-ben elkészült Notre Dame du Haut kápolna mellé tervezett épületek megvalósítása ellen korábban petíciót fogalmazott a Le Corbusier Alapítvány, melyet – és online verzióját – többek között Richard Meier, Tadao Ando, John Pawson, Rafael Moneo és Cesar Pelli építészek is aláírtak. Ellenzői attól tartottak, hogy a bővítés csökkenti majd a szobrászian megformált épület hatását. „Ha egy másik építészt bíznak meg, én is aggódtam volna, így megértem az aláírókat.” jegyezte meg Renzo Piano építész, akit ugyanaz a szervezet kért fel a munkára, mint annak idején Le Corbusier-t.
A korábbi kapuépület elbontása után létrejött új kiegészítések azonban szinte maradéktalanul a tájba simulnak. Három bemetszés készült a hegybe, a kápolnától olyan távolságra, hogy mellette állva semmi sem látható belőlük. A lejtőbe vágott új fogadóépület pénztárat, üzletet és irodákat foglal magába, üveghomlokzatával falak közé illesztett kertre néz. Egymástól különálló, szintén földbe süllyesztett, betonelemekből készült kettős szobaegységek szolgálnak az apácák lakhelyéül. A harmadik épületelem társalgót, refektóriumot és műhelyeket foglal magába. A belső terekben a nyers beton felületek hivatottak a puritánság kifejezésére.
Piano a múlt heti megnyitó alkalmával arra hívta fel a figyelmet, hogy Ronchamp nem a turizmusról szól. A most átadott létesítmények az eredeti vallási funkciók továbbfejlesztését szolgálják, mint mondja: „Apácák is élnek itt, akik élettel és energiával töltik meg a helyet.” Utalt arra is, hogy a projekt még nincs teljesen befejezve. A hegyoldalba illesztett építmények környezetének rendezése még hátra van, így a tervezők elképzeléseinek teljessége csak jövő év tavaszán, a Michel Corajoud tájépítész tervezte környezetrendezés elkészülte után lesz látható.