Társadalom és műemlékvédelem – Támogatások szerepe és módja a műemlékvédelemben

A beszélgetésnek ezúttal is a FUGA – Budapesti Építészeti Központ adott helyet. Az érdeklődés most is nagy volt, érdemes volt a Breuer Marcell termet fenntartani az eseményre. 

Haris Andrea művészettörténész, a RÉKE elnöke és az est moderátora emlékeztetett, hogy 1942-ben mindössze 44 műemlék volt az országban, de ezeknek a fenntartására az állam kötelezettséget vállalt. Mivel a műemléki védettség a tulajdonosi jogkör korlátozásával jár, fontos, hogy valamilyen szintű finanszírozást biztosítsanak a műemlék tulajdonosának. Vitaindító előadásában Rácz Miklós régész rámutatott: az európai műemlék-finanszírozás a használói szükségleteken alapuló állami támogatás, amely nyilvánosan és egységes szempontok alapján érhető el. A műemlékek fenntartásának támogatása közérdek, kompenzálja a csorbuló tulajdonosi jogkört, de az sem elhanyagolható, hogy egy felújított műemléknek külső pozitív gazdasági hatása van, amelyből a műemléktulajdonos nem részesül, ezt is ellensúlyoznia kell a támogatásnak. A támogatás lehet pályázat (ez utánajárást igényel a tulajdonos részéről), vagy adókedvezmény (mint passzív támogatási mód). 

Rácz Miklós legfontosabb teendőkként (fontossági sorrendben) a következőket sorolta fel: 

1. megfelelő keretösszegű, általános és nyílt pályázati program;
2. műemléki alap létrehozása;
3. közhasznú adományozást ösztönző adókedvezmények;
4. adókedvezmények a tulajdonosoknak;
5. kamattámogatott hitel.

Az európai (cseh, lengyel, francia stb.) műemlék-finanszírozási gyakorlattal összevetve a legszembetűnőbb az volt, hogy a GDP-hez mérten mennyire elmaradnak a magyar műemlékekre fordított összegek. Rácz Miklós hangsúlyozta az állam által létrehozott műemléki közérdekű alapítványok fontosságát, mint az osztrák Denkmalfonds vagy a francia Fondation du Patrimoine. A közhasznú adományozás kultúrája Nyugat-Európában kialakult, míg itthon ez 2008 óta nem lehetséges, ahogy SZJA- és ÁFA-kedvezményekre sem számíthatnak a műemléktulajdonosok. Ugyanígy fontosak a kamattámogatott hitelek is, az pedig már inkább társadalmi kérdés, hogy a műemlékek fenntartását fontosnak tartják-e az emberek, és készek-e a közös társadalmi felelősségvállalásra. 
 
Antal Anna építőmérnök, az ICOMOS MNB főtitkára jó példaként mutatta be a 2017-ben indult Népi Építészeti Programot. "Népi műemlék" kategória már 1949 óta létezett, és korábban a rendszeres karbantartást és a nagyobb felújításokat is támogatták. A legvédtelenebb népi műemlékeket állami tulajdonba vették, ez eredményezte az országos tájházhálózatot. 2015-re mégis a műemléki védettség törlésére irányuló kérések 2/3-a népi műemléket érintett – e folyamat megállítását célozta a Népi Építészeti Program, amely 50, majd 2018-ban már 80%-os támogatási intenzitást biztosított, 2019 óta pedig a Teleki Alapítvány működteti. Problémaként említette, hogy a támogatott épületek körébe nem tartoznak bele például a nagyobb uradalmi épületek, magtárak.

Vadon János műemléktulajdonos, műsorvezető elmesélte, hogy Kőszegen vásároltak egy nagyon régi, 400 éves alapokon álló műemlék lakóházat, amelynek felújítása során szembesültek a támogatási rendszer hiányosságaival, ahogy azzal is, hogy a településen élők nincsenek tisztába a helyi értékekkel. Megjegyezte, milyen rossz érzés lomtalanításkor kidobott családi fotókat találni, hozzáfűzve, hogy a civilek figyelmét fel kell hívni a környezetük szépségére, és érdekeltté tenni őket a megóvásukban.

Bognár Gábor művészettörténész a műemlékvédelem jogi szabályozásának változását tekintette át a rendszerváltás óta. A módosítások magas számából látszik, hogy túl bonyolult a szabályozás, és a változások nehezen követhetőek. Megjegyezte, hogy a műemléki védelem ma is állami kötelezettségvállalással jár, ez azonban nem valósul meg. A támogatásról és ösztönzésről beszélve kiemelte, hgy fontos a hiányszakmák képzése, az értékőrző szakipari oktatás támogatása, hogy legyen kellő számú, megfelelő szaktudással rendelkező szakember a kivitelezésben. A Nemzeti Műemlék Alap létrehozásához külföldi példaként említette a brit National Lottery Heritage Fund-ot, illetve szóba került az is, hogy a műemléktulajdonosok lehetnek nyugdíjasok vagy kisebb közösségek, pl. egy társasház, így az SZJA-mentesség mellett jó, ha ÁFA-visszatérítésre is van lehetőség.

A hozzászólások között szóba került az állami forrásból felújított műemlékek, kastélyok látogathatósága, illetve az is, hogy nem jó irány minden esetben turisztikai beruházásként tekinteni egy műemlék felújítására. Szóba került az az ellentmondás is, hogy míg a budavári rekonstrukciókra százmilliárdokat fordítottak, a kastélyprogramra csak 42 milliárd jutott, amelyből 29 kastélyt újítottak fel.

Zárásként Nagy Gergely építész, az ICOMOS MNB tiszteletbeli elnöke a quality principle elveit ismertette, ami azt célozza, hogy a műemlékekre fordított összegek jól legyenek elköltve és megfelelően hasznosuljanak.

A beszélgetésről felvétel készült, amely ezen a linken megtekinthető.

A következő vitaest június 10-én, szerdán, 17-20 óra között lesz, témája: Műemléki hatóság mint a szakmai támogatás eszköze?
Az esemény ingyenes, de regisztrációhoz kötött.