Ebben a sorozatban Egyiptom világörökségi helyszínei és világörökségi várományos helyszínei közül mutatunk be egy válogatást a kedves Olvasónak, bízva abban, hogy ezekben a témákban is lehet még újat mutatni.
Asszuán és Luxor között van néhány kevéssé ismert település, melyek a relatív ismeretlenség ellenére fontos építményeket rejtenek. A Nílus partján közvetlenül elérhető Kom Ombo temploma, mely Felső-Egyiptom kései korszakának templomépítészetébe enged betekintést.
Konkrétan a Ptolemaiosz-korba, a Kr. e. 2 és 1. századba utazunk vissza, ha az építmény részlegesen helyreállított falai és oszlopcsarnokai között lépkedünk, miközben megcsodáljuk a rendkívül egyedi domborműveket és díszítéseket a falazatokon és az oszlopokon.
Igazán megkapó, hogy a legkülönfélébb temetkezési helyek, halotti templomok és egyéb szentélyek körén túl még mindig tud újat mutatni az egyiptomi hitvilág! Kom Ombo templomának egyedisége a precíz szerkesztésében rejlik, tengelye mentén teljesen szimmetrikusan szervezett az épületegyüttes, mind a csarnokok, zárt termek, udvarok és szentélyek elhelyezését illetően. Ennek oka az, hogy a templom tulajdonképpen két istenség számára épült, Szobek és Hórusz tiszteletére. A krokodilfejű Szobek többek között a termékenység, a sólyomfejű Hórusz pedig az égbolt és a harc istene.
Már a bejárat is kettős, ekképpen választották kétfelé a templomegyüttest. A 19. század végén történt meg a romok feltárása, a terület kitisztítása és részleges rekonstrukció. Számos esetben csak egyes figurák lábait láthatjuk az alsóbb kőtömbökön, itt minden bizonnyal nem kerültek elő az ide passzoló elemek. De a templom kiegészítése és megőrzése nagyon jól sikerült, a vaskos oszlopokra helyezett gerendákon nyugvó födémek egy komplett szerkezetet mutatnak be, és ezek a kb. 2100 éves épületek technikai értelemben nem maradnak el a 3500 és 4000 éves már megismert épületektől.
A díszítőművészet pedig a Kom Ombó-i templom esetében is elsőrangú: az egymásra helyezett kőtömböket visszacsiszolták, így alakultak ki a máig látható reliefek, melyek között számos Szobek- és Hórusz-ábrázolást figyelhetünk meg. A krokodilisten tisztelete olyan mértékű volt itt a Nílus partján, hogy temlomegyüttes tőszomszédságában kialakított múzeumban rengeteg krokodilmúmiát is elhelyeztek. A római korszakban elérkezett ide is a korai kereszténység, a leírások szerint a koptok keresztény templomként használták az épületet.
Több környező épülettel együtt a Kom Ombó-i templom 2003 óta foglal helyet az UNESCO világörökségi várományos listáján. Az ebbe a körbe tartozó Edfu és Dendera templomainak bemutatásával folytatjuk majd egyiptomi körutazásunk zárószakaszát.
Forrás: Wikipedia / Temple of Kom Ombo [letöltés:226.04.10.]
/folyt.köv./
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére
Építész Tervezői Nap április 23-án