Városi táj 1974-1989 – Progresszív fotók Budapestről

Az alábbi alkotók vintage kópiái és új nagyításai lesznek láthatók a kiállításon: Benkő Imre, Drégely Imre, Flesch Bálint, Hajdú József, Halas István, Hámos Gusztáv, Haris László, Jokesz Antal, Kerekes Gábor, Szerencsés János, Szilágyi Lenke, Tímár Péter, Vékás Magdolna.

A városi táj szókapcsolat több vonatkozásra kíván utalni: egyfelől a város egyedi tájként való értelmezésére, másfelől pedig arra az összetett táj-fogalomra, amely a természeti, az épített és a társadalmi környezet által formált alakzatként definiálható. Az 1974-es kezdő dátum alapvetően a magyar fotóművészetben mutatkozó formamegújító fiatal nemzedék megjelenéséhez kapcsolódik: ekkor készültek az első olyan fotómunkák, amelyek ezeket az új alkotói törekvéseket reprezentálták. Az 1989-es záró dátum elsősorban politikatörténeti határvonalat jelöl ki számunkra, és nem utolsósorban az analóg és digitális fényképezés közötti hozzávetőleges váltást is. A tárlat struktúrája nem kronologikusan, hanem a képi tartalom és a képi kifejezésmód szerint tematikusan, reflexív módon szerveződik, amely a különböző látásmódú fotók közötti diszkurzív teret kialakítva tud beszélni a városi tájat szemlélő tekintetek konceptuális törekvéseiről.

A kiállításon bemutatásra kerülő mintegy 160 fotó döntő többsége nem, vagy csak szűk körben ismert és publikált, a látogatók számára a belakott, használt, és megélt városi térről olyan vizuális aspektusú képgyűjteményt kínál fel, amely egyfelől lehetőséget teremt a személyes élménytéren alapuló emlékezeti képek újrarendezésére, másfelől pedig a felfedezés újdonságát ígéri közelmúltunk lokális közegéről.

A fotókat jórészt az alkotók bocsátják a Kiscelli Múzeum rendelkezésére, illetve a már nem élő művészek (Kerekes Gábor és Szerencsés János) esetében a Magyar Fotográfiai Múzeumtól és a Kerekes Gábor Archívumtól kölcsönözzük a képeket.

Kurátor: Zsoldos Emese
Szakmai közreműködő: Surányi Mihály

A kiállítás megtekinthető: 2026. február 20 – június 30.

A kiállításhoz kapcsolódó programok:

2026. március 14., szombat 15:00 – Surányi Mihály tárlatvezetése

A tárlatvezetés során érintett kérdések: Miért tűnik fontosnak a városi tájképpel foglalkozó korabeli fotográfusok munkáinak bemutatása? Mitől különleges az, ahogy ezek a fotósok a városra tekintenek? Mi köze a Kiegyezésnek a kiállító fotográfusokhoz? Mi katalizálta a magyar fotográfia megújításának az igényét ebben a korszakban? Hogyan függ össze a társadalmi tudattalan az Astoria erkélyével, vagy egy buszmegállóval? Hány arca lehet a dokumentarista fotónak és egy fotó hányféleképpen lehet dokumentum? Továbbá lesz szó a szerialitásról, a sorozatokról, a fotóesszé műfajáról és a városvíziókról. A látogatók egy izgalmas sétának nézhetnek elébe ezen a szombat délután, közel 160 kép között.

Surányi Mihály a Fotóművészet folyóirat főszerkesztője. Érdeklődési területének jelentős része ehhez a korszakhoz kapcsolódik, ahogy ez írásaiban és előadásaiban is tükröződik.

2026. március 22, vasárnap 10:30 és 11:30 – Kemogram workshop

Szeretnétek megismerni azokat a vegyszereket, amelyekkel a fotósok dolgoztak? Szeretitek a varázslatot és az alkotást? Akkor itt a helyetek!

A Városi táj 1974-1989. Progresszív fotók Budapestről című kiállításhoz kapcsolódva kis betekintést kaptok az analóg fotólaborálás rejtelmeibe. Létrehozhattok egy olyan új fekete-fehér világot, tájat, amit akár szívesen behelyeznétek egy régi városi környezetbe is.

A workshopot tartja: Mag Krisztina médiaművész, fényképész. Regisztráció

2026. március 22, vasárnap 11:00 – Kurátori tárlatvezetés

A kiállítás a korszak progresszív fotóművészeti látásmódjának és a város vizuális képének megmutatkozását egyként felvállalva, azzal a törekvéssel jött létre, hogy mind a művészeti, mind a várostörténeti perspektíva tetten érhető legyen. Az alkotói megfontolások a városi táj int társadalmi konstrukció és mint egzisztenciális tapasztalat gondolati irányát követve dolgozták fel a budapesti térhez köthető és e térben szerzett tapasztalások szerteágazó összetevőit. A tárlat jól behatárolható másfél évtizedet fog át, de tulajdonképpen ennél tágabb időhatárokat mozgat meg: az 1970-es évek második felében és a ’80-as években készült, a városi tájat megjelenítő neoavantgárd és szubjektív dokumentarista fotómunkák az államszocializmus politikai és társadalmi kereteit elhagyva, mai, kortárs konceptuális munkákat indukálnak.

Helyszín: BTM Kiscelli Múzeum (1037 Budapest Kiscelli utca 108.)

További információ a múzeum honlapján és facebook-oldalán.

Forrás: sajtóközlemény