Veszprém városközpont

A Veszprém városközpontjáról az elmúlt élvekben több cikk jelent meg a megyei és a városi újságokban, mely cikkek legtöbbje kritikus hangon írt a megvalósult városközpontról, mint ahol alapvető hibák történtek, pl. miért is épült ott egy magas ház, ami konkurál a várhegyen lévő műemléki értékű székesegyházával. Szeretném, mint a témához közel álló építész, a kialakított városrendezési megoldást a város lakósságának, ha szükséges a város vezetőinek, és azoknak akik azt nem tartják megfelelőnek megmagyarázni és igazolni a megoldás helyességét.

1965-ben (javítva – a szerk!), amikor a város fejlődése indokolttá tette, hogy ott olyan középületek létesüljenek, amelyek város méretű igényeket szolgálnak ki, nyilván felmerült, hogy ezeket olyan helyen kell létesíteni, amely helyek az egész városból jól elérhetőek és így városszintű igényeket tudnak kielégíteni. Ilyen igények nemcsak Veszprémben, de más városokban is felmerültek, és ott is a központi helyeket részesítették előnyben. Így pl. Salgótarjánban és más városokban is. Ennek érdekében született a Vátinál (Városépítési Tervező Vállalat) egy terv a Veszprémi 8-as fő-út közelében: a szálloda, az áruház, a szaküzletek elhelyezésére. Ez a terv a 8 sz. főútnak – a város már akkor is a központjának nevezett területe volt de ez akkor még semmilyen központi funkciót nem látott el csak egyszerűen topográfiailag volt az – a város központjában való áthaladásával számolt.

1995-ben Európa több, főleg középméretű városában akkor már látni lehetett olyan megoldásokat, hogy a városméretű kereskedelmi, szolgáltatási funkciókat igyekeznek a forgalomtól mentes területeken kialakítani. Ez a felismerés vezetett oda, hogy a Lakóterv tervezője, Márton István Ybl-díjas építész előterjesztett egy olyan tervet, ahol a 8-as fő út már nem haladt át a városközpont területén, az áthaladást akkor még a szűkös anyagi körülmények miatt nem a városon kívülre tudta elterelni, hanem csak a környező utakra, de a városközpont forgalommentessé volt tehető. Nyilván a későbbi évek megnövekedett forgalma és a kedvezőbb anyagi körülmények indokolttá tették a 8-as útnak a városon kívül való vezetését, de a Márton-féle terv szerint kialakított városi forgalmi rend alapjaiban ma is él és a városközpont ennek alapján vált forgalommentessé és a további évek jelentős fejlődésének alapjává vált.

Városméretű középületeket nem elégséges egyszerűen közlekedés forgalmi és telek adottságok szempontjai szerint egy városban elhelyezni, hanem azt is lehetővé kell tenni, hogy azok városméretű funkciókat elégítsenek ki és így telepítésük összefügg más épületek elhelyezésével is, mert ezek így együttesen tudnak városméretű igényeket kielégíteni. Ahol a városlakóknak az épületek használatán kívül biztosítani kell a közforgalomtól mentes területen a találkozási lehetőséget, a sétálást és egyéb kikapcsolódást. Ettől válik egy terület városközponttá és nem elégséges az, hogy a városméretű igényeket kiszolgáló középületeket valahol elhelyezzük a városban.

A terv, mint javaslat újszerű volt, és abban az időben még sehol ilyen városközpont igényű kialakítás lehetősége nem merült fel. Ezért az Épitésügyi Miniszter egy városrendezési témában szükséges szakmai tervtanácsot hívott össze a téma eldöntésére és a döntés szerint a Lakóterv által előterjesztett tervet ez a tervtanács mint az akkori legfelsőbb városrendezési hatóság jóváhagyta. A terv eszerint került kidolgozásra és megvalósításra.

A döntés nagy változást hozott a város életében: ha hasonlattal kívánok élni ,ez legalább akkora városrendezési módosítást jelentett Veszprémben, mint amikor a múlt század végén Budapesten a Fővárosi Közmunkák Tanácsa a város fejlődése érdekében, régi épületek bontatott le, hogy kialakulhasson a korszerű város úthálózata. Akkoriban ott is nagy ellenszenvet váltott ez ki, és lám, azóta a városrendezők döntését az élet igazolta, mert az akkor kialakított Budapestet mutogatjuk ma is, mint szép várost. Így van ez Veszprémmel is, mert az elmúlt 50 év azt igazolja, hogy ugyan a város vezetésében természetszerűleg nagyon sok vezető működött a döntés óta, mégis a koncepció maradéktalanul valósult meg, és ma már büszkén állíthatjuk, hogy Magyarországon korszerű városközpont a maga összes feltételeivel egyedül Veszprémben valósult meg.

De lássuk a lépéseket, hogyan történt mindez. A megvalósítást a 70-es évek gazdasági adottságai determinálták, igy első fázisban megépült a szálloda, az áruház (1 sz. kép) és a volt Kossuth utca vonalában a lakóházak, alattuk a szaküzletekkel, majd a pártház, mint irodaház és előtérbe került a terv szerint a magasház építése. (2 sz. kép)
Miért tartalmazott a terv egy magas házat? Többszintes magasházat abban az időben majdnem minden város épített, pl. Gyöngyös, Pécs, stb., de egyik magas ház sem volt, összefüggésben egy városközponttal, ahol egy magas ház dominálja a központ jellegét és hangsúlyozza, karakterizálja az új korszakot. De a magasház létére még külön visszatérek.

A megvalósítás következő fázisa az volt, amikor, megépültek az áruház homlokzatával azonos homlokzati felülettel a szaküzletek (3 sz. kép), és ezzel a központ olyan árukínálatot nyújtott a városi lakóknak amely méltó volt egy megyei székhelyű városhoz.
Majd megkezdődött az utca régi épületeinek a rehabilitációja, ahol szintén szép üzletek nyíltak meg.
(4 sz. kép)

A városközpont is kibővült, mert a posta és az új szakáruház megépítésével a tér kibővült a lakóépületek felé, de megmaradt a gyalogos közlekedés zavartalansága és az új épületek árufeltöltése a központ mögött utcákból történik.

A közforgalom egyre nagyobb lett, ezért a városközpont körüli utcákra terhelt közlekedési forgalmat megjavította a Budapest felől érkező útnak a városközponthoz való érkezésénél a kiépített körforgalom, ami egyben a jutasi városrész felé is zavartalan forgalmat biztosított. Később az autóbusz végállomás és a piac forgalmának a központ felé való vezetése került előtérbe, és így most megvalósították azt, hogy az autóbusz-végállomásról, vagy a piacról a megépített aluljárón keresztül a közúti forgalom keresztezése nélkül lehet el jutni a városközpontba. (5 – 6 – 7 sz. kép) Ez éppen most épül ki, a térburkolás már készen van, de nyilvánvaló sokkal szebb látványt fog majd nyújtani a tavasz, amikor a kertészeti munkák is elkészülnek.

A városközpont így a piactól a lejtős útszakasz végén, a lámpázott csomóponttól a vár felé gyalogosan bejárható és a lakók minden szolgáltatást a városközpontban megtalálnak. Megoldott a parkolás is, mert a városközpont mögötti lakóövezet mögött két nagy parkolót létesítettek, ahonnan ugyancsak a forgalomtól mentes útvonalon lehet eljutni a városközpontba.

A megvalósult koncepció az eltelt időszak alatt sok tervező kezében volt, a döntéseket és a jóváhagyásokat is sokféle szervezet végezte. Nyilvánvaló: minden új kéz valamilyen más karakterrel kapcsolódott a munkába, mégis azt lehet mondani, hogy ezek a személyek és szervezetek figyelembevették az alapkoncepciót azért, hogy az megvalósulhasson. Ez vezetett el oda, hogy ma valóban az országban az elmúlt évek szívós munkájával ilyen méretű városközpont létesítése nem volt, és ezért erre illő volna ha felfigyelnének a szakmai szervezetek, de a kormányzat is.

Ottlétemkor – teljesen spontán – több személyt megállítottam és megkértem: mondja el véleményét a városközpontról. Anélkül hogy megmondtam volna ki vagyok, a vélemények mind kedvezőek voltak, sőt érdekes módon volt olyan is, amely a városközpontot tovább bővítené – éppen a várhegyen lévő objektumok felé. Tudják, hogy a jelenlegi központnak azon a részén, ahol a lejtős útszakaszon a régi épületeket rehabilitálták, ott ma már szerintük részben meglévő útvonalon, ha az áttörést megvizsgálnák, korszerű szép üzletekkel a sétaút folytatható lenne, és akkor a gyalogosok a városközpontból átsétálhatnának a várban lévő műemléki övezetbe. No, ez talán a jövő, de a városlakókban érződik az a tudat, hogy mit jelent a városközpont.

Nos, térjünk vissza még a magasházhoz. Az, hogy a terv egy ilyen épületet is tartalmazott, és az megvalósult, kiváltotta a kritikusok bírálatát, és ezen keresztül a városközpont bírálatát. Az egyik alapvető ellenvélemény szerint a terv azért tartalmazott egy magasházat hogy ezzel elvegyék a hangsúlyt a várban lévő kéttornyú székesegyháztól, ami korábban a várost távolról is jellemző látképe volt. Óriási tévedés, és nincsen semmi reális alapja, ugyanis mint a tervezést a Lakótervnél irányító vezető munkatárs, soha a tervezés során ilyen szempont nem merült fel.

Fényképekkel lehet a mai állapotot igazolni, miszerint a veszprémi várhegyen a székesegyház látképe ma is jelen van, ha a várost több irányból közelítjük meg és az út menti fák vagy az épületek nem takarják el a vár látképét. A képek a 8-as út felől annál a csomópontnál készültek, ahol az út jobbra elkanyarodik az elkerülő út irányában, és van egy balra forduló leágazó út, amin ha kb. 80-100 métert haladunk, már jól látszik a várhegy a székesegyház két tornyával, tehát ez a jellemző kép ,és tőle igen távol látszik a magasház.(8 sz. kép)

Egy másik a várhegyet jobban mutató pont a Jutasi városrész felől, a Jutasi úton a városközpont felé kialakított utolsó körforgalmi csomópont, ahonnan a várhegy a maga teljességében tökéletesen látszik nemcsak a székesegyház a két tornyával, hanem a vár épülete is, és tőle balra távolabb a magasház.
(9 – 10 sz. képek.)

Ezek a képek is helyesen igazolják azt a törekvést, hogy a városnak van egy történelmi múltja, amit a székesegyház és a várhegy objektumai képviselnek, és ezek egy meghatározott pontról jól láthatóak és ezeket egyáltalán nem zavarja az, hogy a városnak van egy magasháza a városközpontban, ami a mai kort és a mai életet mutatja. A két objektumról nem lehet azt mondani, hogy az egyik elnyomja a másikat. Mindkettőnek megvan a maga jelentősége, és egymással nem konkurálnak, hanem igazolják a maguk korszakát.

Jelen cikkemet azért gondoltam megírni, mert szerettem volna a bevezetőben hivatkozott a veszprémi városközpontról írott cikkek íróit és az azt olvasókat tájékoztatni, és közbeszédet a helyes irányba terelni, bemutatva azt az áldozatos munkát, amit Veszprém város vezetői és a városközpontot kidolgozó szakemberek az elmúlt évtizedekben a város fejlődése és a városközpont kialakítása érdekében kifejtettek.