Vizesnyolcas az idei Építészkongresszuson: nyolc előadó, vizes téma

Peter Davey a The Architectural Review-ban így írt: „a rómaiaknál a víz és a mérnöki tudás összetartozott: a főpapot Pontifex Maximusnak hívták, a legnagyobb hídépítőnek, a víz felett kapcsolatot teremtőnek. A római aquaduct a városba szállította a vizet, ahol a megérkezés ünnepélyes volt, szertartásos szökőkutakban. A fürdők, hatalmas vízmennyiségeikkel, a közélet központjai voltak. Egy gazdag római szinte mindig épített nymphaeumot a villájába: szökőkutat és medencéket a vizek és források isteneinek (nimfák). Még a viszonylag szerényebb római házakban is lényeges szerepet játszott a víz, hiszen az átrium volt a központi impluviummal (esővízmedence) az a tér, amellyel a belépő először találkozott. A compluvium (a tető nyílása) alatti impluvium több volt, mint ciszterna, hiszen az eget lehetett látni benne, és a fényt visszatükrözi a tetőre és a környező szobákba, így azok nemcsak felülről kapnak megvilágítást.(…) Sok elveszett a vízzel való bánásnak abból a virtuozitásából, amellyel a római és reneszánsz tervezők oly széles körben rendelkeztek.”

A 2011. március 5-én Budapesten megrendezett Nemzetközi Építészkongresszuson előadást tart Jens Thomas Arnfred, a Vandkunsten iroda alapítója, vezető tervezője. A Vandkunsten szó jelentése is vízművészet, bár egyben Koppenhága központi városrésze is. Az iroda telepszerű szociális lakóegységek tervezésével vált világhírűvé, Jens Thomas Arnfred 60 pályázat győztese, számtalan díj kitüntetettje, a koppenhágai Királyi Művészeti Akadémia szakértője. Előadásában több izgalmas vízparti (tóparti, tengerparti) együttest mutat majd be.
Nuno Mateus 1987 és 1991 között Peter Eisenmannál és Daniel Libeskindnél dolgozott, majd 1991-ben alapította meg az ARX irodát. 2004 és 2007 között a Lisszaboni Egyetemen tanszékvezető, számos nemzetközi díj nyertese. A vízhez kapcsolódik munkái közül a tengerparti épületeken túl az Ilhavoi Tengerészeti Múzeum, mely egyébként egy 2007-es portugál postabélyegen is szerepel.
Boris Podrecca bécsi építész a posztmodernizmus egyik atyja, a Müncheni Műszaki Egyetem, majd Lausanne, Párizs, Velence, Philadelphia, London, Boston egyetemén, illetve a Harvard-Cambridge egyetemen vendégprofesszor, majd 1998 és 2006 között Stuttgartban professzor, szlovén, osztrák, francia díjak kitüntetettje. A víz témához nemcsak sok közterének vízművészeti alkotásával, de a Berlini Víz Minisztérium megalkotásával is kötődik.
Jenni Reuter finn építész fiatal kora ellenére (2001-ben diplomázott) számos díjjal és széleskörű ismertséggel büszkélkedhet. Már a 2001-es szenegáli Rufisque Nőközpont épülete világszerte ismertté tette irodájukat (Hollmén Reuter Sandman Architects), azóta is számos harmadik világbeli projektjük járta be a szakmai világsajtót, emellett finn épületeik, és Reuter grafikai munkái is figyelemre méltóak. A témához illeszkedne víztakarékos épületei mellett a Snow Show kiállítása is.
Most ünnepli hetvenedik születésnapját Vito Acconci New York-i tervező, tájépítész, performer és installációs művész, aki idehaza főképp a gráci Mur Sziget tervezésével vált ismertté, aminek vizes kötődése nyilvánvaló. Költőként, grafikusként és független művészként is ismert, oktatott Halifaxban, Valenciában (California), a Cooper Unionon, Chicagóban, a Yale-en, a Pratt Intézetben és a Parsons Tervezőiskolában. Jelenleg a Brooklyn College oktatója.
A MÉSZ meghívottjaként előadó Cui Kai hivatalosan „csak” a pekingi Kínai Tervező és Kutatóintézet főépítésze, korábban (1989–2000 között) pedig a kínai Építésügyi Minisztérium Építész tervező intézetében dolgozott, de valójában a kínai építészek közül a legismertebb. 2003-ban Francia Kulturális és Művészeti Lovagi Éremmel tüntették ki, a 8. Velencei Biennálén való részvétele után a szerény „3-as számú közösségi villa a Nagy Falnál” terve a Pompidou Központ gyűjteményébe került. A Tianjin és a Nanjing Egyetemen oktat, a Kínai Építész Szövetség elnökhelyettese. Hihetetlen mennyiségű középület (múzeum, könyvtár, sportcsarnok, kiállítóközpont, színház, egyetem stb.) tervezője Kína szerte, és a dél-afrikai követség is nevéhez fűződik.
Témaindító előadást Moravánszky Ákos, a zürichi ETH professzora tart, és előad a nemzetközi sikereket elért Lévai Tamás is. Köszöntőt mond Louise Cox, az UIA (Nemzetközi Építész Szövetség) elnöke, és Kálmán Ernő MÉSZ-elnök.
A helyszín a volt ELTE épület (most Piarista Gimnázium) új, modern rendezvényterme, mely az udvar beépítésével készült, Golda János tervei szerint.
Program és jelentkezés:
http://tervlap.hu/epiteszkongresszus_2011