A cseh kivitelezőket viszont messze nem a járvány zavarja leginkább: rengeteg a megrendelés, a kereslet a legtöbb területen továbbra is magas, és az építőipari vállalkozások kapacitás-kihasználtsága közel 100%. Más akadályok vannak, melyek akadályozzák az építőipar újraindítását:
1) Kritikus munkaerőhiány
Komoly probléma, hosszú távon is, a munkaerőhiány: nemcsak építőmunkások, hanem mérnökök és más szakértők is hiányoznak. A 2008-as gazdasági válság sokkal erősebben sújtotta a cseh építőipart, mint a jelenlegi járvány. Akkor rengeteg munkás elhagyta az ágazatot. Mivel az építőipar csaknem öt évig negatív volt, ez a munkaerő sosem tért igazából vissza. 2020-ban újabb munkaerő-kiáramlás történt külföldről (különösen Kelet-Európából) melytől a cseh építőipar teljesen függővé vált, de a járványhelyzet nem tette lehetővé, hogy mind visszajöjjenek.
Egyes építőipari vállalatok kapacitáshiány miatt kénytelenek késleltetni az építkezések megvalósítását, vagy nem pályáznak. Azonban, különösen a lakásépítésben, túlkereslet van, mely természetesen az ingatlanárak emelkedéséhez vezet.
2) Rendkívül hosszú engedélyezési eljárás
A Világbank adatai szerint az építési engedélyezés átlagosan 246 napot vesz igénybe Csehországban. Ezzel az ország a világ leghosszabb engedélyezési eljárásával rendelkező 40 ország között van. Nagyobb projektek esetében az építési eljárások átlagos időtartama 5,4 év. A szakértők már hosszú évek óta kongatják a vészharangot, de a politikusok csak most kezdtek foglalkozni vele. A kormány azt ígéri, hogy az új építési törvénnyel (melyet nemrég hagyott jóvá a parlament) felgyorsítja a folyamatot.
Az új építési törvény egy eljárásra csökkenti az engedélyezést, új építési hatóságot hoz létre (a hatáskörök többé nem regionálisak lesznek). Viszont a törvényt az önkormányzatok, az ellenzék, a természetvédők és a környezetvédők is ellenzik, így kétséges, hogy ez mikor és egyáltalán befolyásolja-e majd az építési engedélyezés hosszát.
3) Építőanyag: hiány és áremelkedés
Az építőanyagárak drasztikusan megemelkedtek és hiányzik néhány olyan tényező mely a kommunista rezsim óta nincs. 1990 óta például Csehországban nem nyílt új kőbánya vagy homokbánya. A kulcsfontosságú építőanyagok hazai termelése nem elegendő, ezért külföldről kell behozni; ez viszont magasabb szállítási költségeket jelent. Ezenkívül a járvány megzavarta az ellátási láncot is.
100% feletti áremelkedés történt például a fa, acél, réz, szigetelőanyagok vagy műanyag csövek esetében. Ez nemcsak Csehországban jelent problémát, az anyagárak növekedése külföldről gyűrűzött be. A nagy építési beruházások és gyárak már a monopólium-beszállítóktól függenek, akik egyrészt korlátozott kapacitással, másrészt a magas inflációval küzdenek. Sok szakértő tehát azt találgatja, hogy az áremelkedés mennyiben a nyersanyaghiány és mennyiben a spekuláció miatt van.
Az építőipari vállalatok hosszú távú szerződéseinek jövedelmezősége veszélyben van, mert a szerződéses ár gyakran nem fedezi a magas építési költségeket. Néhány vállalat számára ez egzisztenciális nehézségeket okozhat, további nyomást gyakorolva az építési munkák árának növekedésére.
Írta: David Frič (Stem/mark).
Fordítás: Falucskai Eszter (Buildecon)
A cseh építési piacra, vagy a 19 európai ország építési piacára vonatkozó részletes előrejelzés elérhető a Buildecon-tól, az Euroconstruct magyar tagjától.
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére