A CO2 kibocsátás minimalizálása nem egy múlófélben lévő trend, hanem szükségszerűség
A COVID-19 miatt 2020-ban 2,3 milliárd tonnával csökkent a CO2 emisszió, ez a világ összes kibocsátásának 6,4%-át teszi ki. Ugyan óriási sikernek tűnik, de ma már tudjuk, hogy ez nem elégséges. Ahhoz, hogy az ipari korszak kezdetéhez képest elfogadható, 1,5°C szintre csökkentsük a globális felmelegedést, a CO2 emissziót legalább 7,6%-kal kell redukálni. [i] Ez ezt jelenti, hogy még a világ járvány miatti leállásasem volt elég – radikálisabb, és főként rendszerszeres intézkedésekre van szükség.
Az üvegházhatású gázok világszintű kibocsátásának 17,5%-ért az épületek a felelősek
Az AEC ágazatnak tudomásul kell vennie, hogy a globális felmelegedés jelentős részéért ez az ágazat okolható. A világadatok szerint az atmoszférába kibocsátott gázok 17,5%-a származik az épületek fűtéséhez és világításához szükséges energiából [ii] (10,9% a lakóépületeket, 6,6% pedig a kereskedelmi épületeket terheli). Az Európai Unióban ez 26%-ot tesz ki. Ez amiatt van így, mert az EU-ban az energiafogyasztás majd 40%-ért az épületek felelősek. [iii]
Az építési ágazat által generált környezeti terhelések
Az objektumok üzemeltetésére felhasznált energia előállítása azonban az építési szektor által generált összes környezeti terhelés töredéke. Ez az ágazat felelős a termelési szektor emissziójának egy részéért is (az acélgyártás és a vegyipar 10%t tesz ki a világ CO2 terhelésében), és ehhez hozzájön még a szállítás (pl. az építőanyagoké) és az építési hulladékok. Maga a cementgyártás az emisszió 3%-a.
– Az építési ágazat által generált terhelések tudatosítása nagyon fontos – emeli ki Anna Dzinycz, az Aluprof ügyvezető igazgatója. Többek között ezért döntöttünk a Future Builders projekt beindításáról; ami egy olyan platform, ahol a világszerte dolgozó építészek, konstruktőrök és szakértők megoszthatják tudásukat és tapasztalataikat. Annak reményében osztjuk meg megoldásainkat, ötleteinket és gyakorlatunkat, hogy egy új – fenntartható, passzív, alacsony emissziójú – építési standardot alakíthassunk ki – teszi hozzá Anna Dziunycz.
Kiindulóponttá váló, környezetbarát trendek az építészetben. Mire érdemes figyelni?
A fenntartható építészet fejlődésének ez a hat eleme az a jövő, amely nélkül nem lehet az AEC ágazat fejlődéséről beszélni.
- A megújuló energia hasznosítása
Az Európai Bizottság javasolja, hogy 2030-ra az EU-ban előállított energia 40%-a OZE-ból származzon. Ez z EU irányelvében 2018-ban tervezettet több mint 8%-kal meghaladja. Épületeknél a megújuló energia részarányát legalább 49%-ra becsülik. [iv]
Magyarország számára – amely egyike az Unió azon országainak, ahol a legalacsonyabb a megújuló források részaránya a termelés egészében – ez igencsak komoly kihívás. Jelenleg az energia nem egészen 13%-a (főként biomassza) származik OZE-ból. A tervek szerint 2030-ig ennek az aránynak 20%-ra kell emelkednie. Aranyat ér az összes olyan megoldás, amely biztosítja a természetes energia felhasználását.
- Az energia visszanyerését biztosító technológia felhasználása
Itt szabvány példa a a hőenergia visszanyerésére szolgáló rekuperáció, de érdemes figyelmet fordítani más, rekuperációra alapozó technológiákra is – pl. esővíz vagy a metán összegyűjtése. Egyes módszerek nem feltétlenül tartoznak az építészet körébe, de be kell azokat illeszteni az objektum terébe, vagy épp a közművek csatlakoztatásába.
- Modern és bátor tervezés
A környezetbarát trendek létrehozásában nem lehet eléggé értékelni az építész szerepét. Az építészek és a konstruktőrök határozzák meg a felhasználásra kerülő megoldásokat és anyagokat. Ők tárgyalnak a beruházókkal, és képesek meggyőzni őket arról, hogy mennyire hatékony tevékenység a fenntartható építészet.
– Az EFL jelentésből: „A jövő építészete nagyító alatt“ látható, hogy az építési ágazat képviselőinek csak 13%-a kész vállalni annak a kockázatát, hogy újító legyen. Bátor, haladó építészekre van szükségünk, akik modern és környezetbarát módon akarnak építeni – hangsúlyozta Anna Dziunycz.
- Fenntartható épületfelújítás
A fenntartható épületfelújítás alapja a fűtés korszerűsítése, koncentrálás az objektum felhasználóinak és a lokális közösségnek igényeire. Ez egyike az európai zöld megállapodás – amely segít elérni a klímasemlegességet 2050-re – prioritásainak.
– A mi Aluprof rendszereinket egyre gyakrabban használják a felújítással kapcsolatos beruházásoknál. A forma rugalmasságának és a profilok változatosságának köszönhetően az alumíniumelemek még a műemléki védelem alá tartozó objektumoknál is alkalmazhatók, ami lehetővé teszi a hőszigetelési hatékonyságának növelését az esztétikus kinézet megőrzése mellett. Feltételezem, hogy a – főként történelmi, de akár kommunális – épületek fenntartható felújítását megkönnyítő megoldások száma a piacon határozottan növekedni fog. Érdemes megfigyelni ezt a trendet, és hasznosítani az új technológiákat – magyarázza Anna Dziunicz, az Aluprof ügyvezető igazgatója.
- Hulladékmennyiség csökkentése, építőanyagok újrafeldolgozása
A bontott anyagok újrahasznosítása és a feldolgozásra alkalmatlan hulladékok mennyiségének minimalizálása a fenntartható építészet egyik pillére. Ezzel együtt jár az olyan anyagok felhasználása, mint az üveg vagy az alumínium.
– Az alumínium olyan anyag, amely szinte a végtelenségig feldolgozható, az újrahasznosítás pedig lehetővé teszi az eredeti fém előállításához szükséges energia akár 95%-nak megtakarítását. Az alumínium feldolgozása az eredeti gyártáshoz képest szintén 95%-kal kevesebb légszennyezést és 97%-kal kisebb vízszennyezést jelent. Az alumínium teljes mértékben fenntartható építőanyagnak számít, amely kiváló termikus tulajdonságokkal rendelkező szerkezetek kialakítását teszi lehetővé – tette hozzá Béres Balázs (Aluprof).
- Az építési beruházások minden szereplőjének egyéni felelőssége
Végezetül érdemes hozzátenni, hogy az építési ágazatban működő minden cég köteles tudatosan megközelíteni az általa generált karbonlábnyom problémáját. A szolidaritás és az egyéni felelősség átérzése nélkül nem lehet kellő szintű változásokat elérni. Senki sem kívánja ugyanis a 2020.év megismétlődését és a világ leállását – ezúttal mindörökre.
Annak tudatában, hogy milyen fontos folyamatosan törődni környezetünkkel, Cégünk igyekszik csökkenteni az alumínium gyártása során okozott környezeti terhelést, amelyet. Tesszük ezt annak ellenére, hogy világszerte a nemvasfémek előállítása a CO2 termelés mindössze 0,7%-ért felelős. Ebbe a csoportba alumíniumon kívül más fémek – réz, nikkel, titán vagy cink – is tartoznak.
– Vállalva a felelősséget azért, hogy mi magunk is részei vagyunk bolygónknak, az Aluprof már csökkentette a tevékenysége során termelődő CO2 mennyiségét. Az alumínium gyártása során a világátlagnál hatszor kevesebb gázt bocsátunk ki. 2025-ig pedig további 15%-kal tervezzük csökkenteni a karbonlábnyomunkat – teszi hozzá Béres Balázs az Aluproftól. Reméljük, hogy példát nyújtunk az ágazat más cégeinek, és a fenntartható, passzív, alacsony emissziójú megoldások standarddá válnak.
Hivatkozások
-
Az Európai Bizottság 2020. évi adatai
(X)
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére
