A Kármelita udvar jövője, ötletpályázat és más érdekességek – Mi újság a Budai Várban? II.

A legfontosabb bejelentés talán a közhatalmi funkciók végleges elhelyezési terve volt a Lázár János, Zoboki Gábor és Papp Adrienn által tartott keddi tájékoztatón.
Mint a miniszter elmondta, hosszabb távon – 15-20 éves távlatban – az a cél, hogy helyreálljon a kiegyezéstől a századfordulóig kiépült és a második világháborúig fennálló közhatalmi elrendezés: a törvényhozás a városban (1904-től a Parlamentben); a reprezentáció (király, kormányzó, jelenleg elnök) a Várban a palotában; a végrehajtói hatalom (miniszterelnökség) a Sándor-palotában.

A Kármelita udvar

Ami jelenleg zajlik a Kármelita udvarban, az tulajdonképpen egy átmeneti állapot kiépítése: a miniszterelnökség és annak közvetlen stábja kerül az épületbe (ha majd a palota helyreállítása után átköltözik majd a megürülő Sándor-palotába, a szomszédos épületben jó helyen lesznek az irodái.). A miniszterelnöknek négy szobát szánnak most az 1. emeleten, ezen kívül egy miniszteri szintű iroda lesz a dunai oldalon, két miniszteri szintű a másik (jelenleg Színház utcai) oldalon, összesen körülbelül 200 tisztviselő fog itt dolgozni. A főépületben az északkeleti sarkon lesz a földszinten egy kétszintes terem a kormányülések számára. A templomtér, amely mostanáig színházi térként funkcionált, publikus rendezvényterem lesz minimális színpadtechnikával elsősorban koncertek számára. A már a dunai homlokzatra eső szentélyből kétszintes könyvtár lesz – mint Lázár János elmondta, ez saját kezdeményezése – kifejezve a politikum értelmiségi jellegét. Az épület egésze puritán lesz, de a berendezésre – többek között műalkotások beszerzésére – egymilliárd forintot különítettek el, ebből egyébként egy Ligeti-képet már megvettek, mely Szepes várának látképét ábrázolja. (Alighanem erről a képről van szó a Kieselbach októberi aukciójáról).

A Kármelita udvar északi melléképülete helyén újra felépítenek egy hasonló kontúrú, de modern kiszolgálóépületet, mely egyebek között a történelmi épület gépészeti berendezéseinek egy részét is tartalmazza majd, alatta egyrészt egy kisebb garázst helyezben el, illetve a püspökkert területét be is mutatják. Itt a régészeti feltárás – mely 2014 szeptemberében indult – 472 sírt tárt fel, és főképp középkori és török kori leleteket talált, 358 ládányit. Az új épületet részben a régészeti bemutatótér fölé építik, a mikrocölöpözés már megtörtént. A főépület dunai oldalán a díszkert alatt a régi úgynevezett Pasakertet bemutató régészeti tér épül, ami szintén látogatható lesz.

A kivitelező egyébként a Holman Attila vezette családi cég, a Confector, melyet legtöbben a Piarista Központ kapcsán ismernek, de az elmúlt 26 évben számos egyházi, műemléki és más projektet építettek, összesen mintegy százötvenet. A 14 milliárdos beruházás előreláthatólag 2017 november végére készül el, bár – ahogy a miniszter megjegyezte – most egy hónapnyi csúszásban vannak a régészeti területek okozta módosítások miatt.

Az UNESCO világörökségi irodájával tárgyalnak, nekik például a dunai oldali terasszal nincs problémájuk, lévén a sziluett élvez világörökségi védelmet, nem ilyen részletek. A visszaépítendő püspökkerti melléképületről még egyeztetnek, de – mint Zoboki illusztrálta – a sziluettbe egy olyan korábbi elem kerül vissza, mely azt egységesebbé, szebbé teszi. Sziluett szintjén a Vízikapu másik oldalán mnost beépítetlen egykori külügyminisztériumi telek beépítési is felmerült.

Ötletpályázat a Szent György térre

Mint elhangzott (a jelen lévő Füleky Zsolt helyettes államtitkár megerősítette), már júniusban várható a Szent György térre ötletpályázat kiírása. Több kérdésre várnak választ: egyebek mellett arra, hogy a Honvéd Főparancsnokság épülete mögött hol álljon meg a térfal (mennyire tudjon érvényesülni a volt színházi homlokzat), és a Szent György tér nyugati térfalát hogyan lehetne rendezni. Mint a miniszter fogalmazott: felmerül az is, hogy a jelenlegi állapotot konzerválják, látott terveket az eredeti épületek újraépítésére, de "ezek megrázóak voltak", sőt arra is a korábbi kormány időszakából, hogy "3-4 Müpányi" épületet terveztek ide. Ez a kérdés meg nyitott, az viszont már az építész szakma véleménye nyomán eldőlni látszik, hogy a Honvéd Főparancsnokság és a Honvédelmi Minisztérium épülete nem épül vissza. Szintén kiállt a szakma a Rados-féle Szentháromság téri volt Pénzügyminisztérium, ma Hagyományok háza mellett, de itt, ahogy most is, továbbra is kormányzati funkciók lesznek, az együttes északi végéből a levéltár raktárait viszont ki kell költöztetni, és közönséges raktárba vinni innen a Kádár kor közepes jelentőségű iratait. Szintén nem igényel komolyabb átépítést a Belügyminisztérium visszaköltözése a várba, hiszen ott most is irodák vannak. A palota F épületéből az OSZK kiköltöztetése viszont valószínűnek látszik, visszakerülhetne a Nemzeti Múzeum mellé – melynek egykor része volt – a pesti Palotanegyedbe.

Garázsok

Szó esett még az irodai funkciókat (is) kiszolgáló mélygarázsokról, ezekből a Palota úti várhatóan júniusban elkészül. Lehetőség van még ettől délre, a Lovas út Anjou bástya-Esztergomi bástya közötti részén egy 173 férőhelyes mélygarázs építésére, és egy lejtőbe süllyesztett másikra a Szabó Ilonka úton. Ezek építése során a megmozdult várfalakat is kijavítják, ahogy a Kármelita udvar előtt is történik. (Az Anjou bástyánál is folyik kisebb ilyen munka, de az önkormányzat nem képes minden falat helyreállítani – mondta el a polgármester.)