A matrica nem megoldás – hogyan tervezzük a madár-barát üvegeket?

Elég a Magyar Madártani Egyesület honlapjára ellátogatni, hogy pirossal kiemelve, aláhúzva ezt olvassuk: a "csodamegoldásnak" tekintett ragadozómadár-sziluettek hatásfoka messze nem százszázalékos, és az idő előrehaladtával a hozzászokás következtében ez a gyakran alacsony hatékonyság is jelentősen csökken vagy megszűnik. Hasonlót, sőt ennél kategórikusabb elutasítást olvashatunk az amerikai vagy nyugat-európai szakirodalomban. A ragadozómadár-sziluettek nagyjából oly mértékben hatásosak, amilyen felületet letakarnak az üvegből. (Most arra ne is térjünk ki, hogy ha kicsi, meg galambot ábrázol, akkor eleve halva született ötlet). Tulajdonképpen ideje lenne a szemléletváltásnak itthon is, és az MME-nek talán nem is kellene ilyen matricákat árulni…(!)

Egy korszerű megoldás, ami hozzánk még nem „gyűrűzött be”, az a csak UV-tartományban látható mintájú üveg, amit kifejezetten madárvédelemre fejlesztettek ki. Ez rendkívül elegáns megoldás irodaházakhoz. De ezzel is van két gond: az egyik, hogy sok madár (ragadozók, légykapók, harkályok, galambok) nem látnak UV-tartományban, a másik, hogy hajnalban és alkonyatkor alacsony az UV-sugárzás. Ezért csak ott jó ez a megoldás, ahol nincs kifejezetten nagy veszélye a madár-ütközéseknek (például városon belül).

A tökéletes megoldás sajnos csak a láthatóvá tétel: legfeljebb 5 cm ritkaságú függőleges vagy 10 cm ritkaságú vízszintes mintázat az üvegre (lehet fólia vagy kerámiabevonat stb.). Erre is vannak termékek (pl. itt van egy gyűjtés.) No és persze a szúnyogháló, függöny redőny stb. (Most arra ne térjünk ki, hogy a piszkos ablaküveg is remek a madarak szempontjából...)

A jó hír az, hogy a MOL Campus valószínűleg jól fog vizsgázni, annak ellenére, hogy zöld környezetben lesz, ráadásul az épületen belül is fák fognak állni – ami csábíthatja a madarakat. Egyrészt a magasházak nem jelentenek nagyobb veszélyt, mint az alacsonyak: a madarak az alacsonyabb magasságban repülnek (felszín felett 10 méterig, zöldtetők felett 4 méterig kell számítani rájuk.

Fontosabb a másik szempont: a LEED minősítés (ellentétben a BREEAM minősítéssel) igenis előírja az épületek által a madarakra jelentett veszély csökkentését. Úgynevezett „Bird Collision Threat Rating (BCTR)” eljárással pontosan meghatározható a madarakra leselkedő veszély. A védekezési módszereket pedig alagút-tesztekben értékelik. Például a tiszta üveg 100-as szintű veszély, az említett UV-hálózatos 34-es értéket ért el, míg a határértéknek tekintett 25-ös érték alatt csak üvegtéglákat, mattüvegeket, és a már említett fóliával vagy másként mintássá tett üvegeket találunk (Táblázat itt  és itt érhető el. A számításról itt lehet olvasni – angolul.)