A műemlékvédelem szűkülő körei Pécsett 1951 és 2020 között - 12. rész

Az egykoron védett, mára elbontott objektumok. A városfalhoz tapadó belvárosi területek

Kálvária u. (egykori Vak Bottyán u.) 23. sz. alatti "török" kút fülkéje

A telek a belváros északkeleti szektorától északra, közvetlenül a városfallal érintkező részén található a Meredek utca és a Kálvária utca találkozásánál. Az 1777-es Duplatre-féle térképen egyelőre még csak a várárok látszik, a telkek kiparcellázására 1786 körül került sor. A telek tulajdonosai az Urnebesz család tagjai voltak a 18. század végén és a 19. század első felében, akik minden bizonnyal a 18. század végén házat is emeltek itt. A Meredek utca (korábban: Papnövelde köz) megnyitására 1848-ban került sor, amikor a telek délnyugati sarkát a város kisajátította. 1861-ben kitűzték az utcavonalat Beer Frigyes új építésű házához.[1]

Az 1865-ös kataszteri térképen, a Kálvária u. 12. szám alatt látható az U-alakú épület, melynek északi szárnya hosszabb, a déli rövidebb a tágas udvar irányában. Az épület ekkor még nem ért le a telekhatárig, azaz a városfalig déli irányban. Az épület utcai szárnyának bővítése 1872-ig megtörtént déli irányban, majd ezt a szárnyat bővítették a városfal mentén egészen a keleti telekhatárig, ahogy az az 1912-es kataszteri térképen megfigyelhető.

A 18. század végén az épület utcai kerítésfalába építették be az ún. Ignác kutat. Nevezték Czenger, majd török kútnak is.[2] A török kút részlete az 1951-es és az 1958-as védések során is műemléki védelem alá került.[3] Szerepelt az 1953-as, fenntartandó műemlékeket felsoroló jegyzékben és mindkét Genthon-féle kistopográfiában is.[4] Ezt követően 1990-ig valamennyi országos és megyei műemlékjegyzékben megtalálható[5], holott már 1980-ban elbontották az épülettel együtt és a telek is megszűnt.[6] A műemléki védelem törlésére csak 1997-ben került sor.

Az 1960-ban elkészített Távlati terv rögzíti, hogy a kerítésbe befalazott kútmaradvány jó állapotban van, karbantartása feltétlenül indokolt. A becsatolt fényképfelvételen jól látható a két zárkő között háromszög záródású hátlap és kétoldalt a két faragott, kő félgömb.[7] A pécsi kifejezéssel később sandervárnak nevezett török csorgókút emlékét őrzi ez a kútrészlet. Hasonló kutak álltak a város több helyén, többek között a Belvárosi templom előtt Kászim pasa csorgója, az Irgalmasok temploma előtt pedig a kádi csorgója, a Váradi Antal utcában a Memi pasa csorgója. A mára már elbontott ház falában a csúcsív fölött két befalazott ágyúgolyó volt látható[8], amelyek valószínűsíthetően Zrínyi Miklós 1664. évi téli hadjárata során kerültek oda, amikor a hadvezér ágyútűz alá vette a várost.

Nem pontosan ezen a helyen, hanem a Kálvária utca túlsó oldalán épült 1999-ben egy emlékkút Dévényi Sándor tervei alapján. Ezen az alábbi szöveg olvasható: „E helynek a közelében a XVIII. század végén épült kút a Zidina-környék polgáraitól az „Ignácz”, majd a TÖRÖK KÚT elnevezést kapta. Építményét műemlékké nyilvánították. 1980-ban, a déli házsorral együtt elbontották. Újjáépítette: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata a harmadik évezred küszöbén, a Kálvária utca felújításának részeként.”[9]

Az Alagút megépítését, majd a Szentágothai sétány létrehozását követően került sor hivatalosan a műemléki védelem megszüntetésére, de csak jó tíz évvel később, 1997-ben.10] Ezzel Pécs történelmének egy újabb szelete veszett el. Szerencsére jól dokumentált az egykori műemlék, és a Kálvária utca ezen szakaszán lévő házsor elbontását követően a városfal egy jelentős darabját sikerült láthatóvá tenni.

Ez a „kiszabadítás” természetesen gondot okozott a várfal déli oldalán elhelyezkedő, a Papnövelde utca még meglévő épületeiben, hiszen az épületek elbontásával egy 150-200 éves beállt állapot szűnt meg és lett eredője számos diagnosztikai és statikai problémának.