A Belvárostól távolabbra eső területek
Szigeti u. 35. sz. alatti egykori Lakits-kaszárnya
Az ún. Szigeti külvárosban, az egykori Szigeti országúton, a mai Szigeti úton épült fel a korábbi huszárlaktanya épülete.
Az 1865-ös kataszteri térképen látható, hogy a mai telekalakulat helye az Ország út és a Mezőszél utca összetalálkozásától nyugatra, a 3345 helyrajzi számú telken helyezkedik el. Ez a telek akkoriban beépítetlen zöldterület, „udvar” elnevezéssel. Kék tintával már ábrázolták a későbbi évtizedek fejlesztéseit.
A 8. huszárezred vette birtokba az épületet 1875, tehát eddigre már biztosan felépült. Az 1961-es távlati tervben olvasható stílusmeghatározás „barokk, 18. sz.”[1] biztosan nem helytálló, hiszen mint a fentiekben láthattuk, az 1865-ös térkép üres telket mutat.
1895-re újabb bővítések következtek a telken, újabb épületek épültek az oldalhatárokon, valamint a tömbbelsőben is. A 20. század viharos történelmének több szomorú fejezete játszódott le az épület falai között: az I. világháború során fogolytanyaként funkcionált az egykori huszárlaktanya.[2] 1944-ben zsidó gettóként működött, 3000 zsidó lakost itt tartottak fogva és indítottak Auschwitz felé.[3] Falán emléktábla is megörökítette ezeket az eseményeket. Majd a II. világháború után a malenkij robotra ítélt németek gyűjtőhelye lett.
A 20. század második felétől iskolaként működött, de az 1980-as évek végére használaton kívülre került. Az üresen álló épületre 2006-ban adták ki a bontási engedélyt, majd 2008-ban elbontották.[4]
1961-es képek alapján ekképpen írhatjuk le az épületet: 8-nyílástengelyes, szimmetrikus északi homlokzat, nyolcszemes, egyenes záródású ablakokkal. A homlokzat egyetlen díszítményét a keretes vakolattükör adja. Kiugró főpárkány zárja a homlokzatot. Padlástere beépítetlen. A keleti és a nyugati homlokzatok 2-, ill. 1-tengelyesek, a földszinti ablakok szegmensívesek. A déli homlokzat viseli magán leginkább az átalakítások nyomait. Alapvetően 8-tengelyes homlokzat, eltérő méretű nyílásokkal. Keletről a harmadik axis a gyalogos bejárat. Az egykori, Szőnyi Ottó által is leírt erkélyből és kovácsoltvas rácsaiból[5] csak a konzol és az erkély alsó lapja van meg 1961-ben. Az épület belseje középfolyosós, földszintjén boltozott helyiségekkel, erősen átalakított formában.[6]
Az épület 1958-ban került műemléki védelem alá, így szerepel az 1960-as műemlékjegyzékben, mint műemlék jellegű épület.[7] Más kérdés, hogy neve és keletkezésének ideje itt is rosszul került feltüntetésre. Lakits-laktanya helyett Lukács-kaszárnya áll a megnevezésben, az épület építési idejének pedig a 18. századot adják meg, holott valójában 19. század második felében keletkezett épületről van szó.
Az 1951-es Genthon-féle topográfia már megemlíti, hogy részben elbontották az épületet[8]; itt valószínűleg a telken lévő egyéb épületekről lehet szó az 1961-es[9] fotó tükrében.
A használaton kívül került épület fokozatos állagromlást követően 2008-ban került teljesen elbontásra. A telek tíz évig beépítetlenül állt, különböző koncepciótervek készültek a beépítésére. A tervek szerint lakópark, valamint az egyetemhez kötődő szolgáltató központ épül fel a területen.
2020 márciusában már megindult a földmunka, nem egészen másfél év elteltével, 2021 júliusában pedig a fényképeken látható szerkezetkész állapotban van az épület.
Igaz, hogy a műemléki épület értékei visszavonhatatlanul eltűntek és megsemmisültek, de az is fontos, hogy egy ilyen frekventált egyetemi zónában színvonalas, új épületek létesüljenek.
/folyt.köv./
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére
