Budapest az Osztrák-Magyar Monarchia idején (1867–1918) vált világvárossá. Mai, historizáló és szecessziós városképi arculatát a 19. század utolsó harmadában és a századforduló időszakában nyerte el más európai fővárosok, többek között Bécs és Párizs mintáját követve. Az Osztrák-Magyar Monarchia idején a főváros szerkezetét meghatározó urbanisztikai koncepció, a köz- és magánépületek stílusa, az építész- és az iparosképzés egyaránt európai mintára szerveződtek. A kiállítás a várost fizikailag építő iparosok szempontjából mutatja be Budapest történetének ezen időszakát. Az építészethez köthető iparágak iparosainak és iparostanoncainak (ácsok, asztalosok, bádogosok, díszítőfestők, díszítőszobrászok, építészeti rajzolók, épületlakatosok, kőfaragók, kőművesek) művészi szintű rajzi képzése ebben az időszakban a Budapest Székesfővárosi Iparrajziskolában (1886–1946) zajlott.
Ennek során, hasonlóan a korabeli építészképzés gyakorlatához, gipszmintákat, külföldi építészeti könyveket és különféle sokszorosító technikával (litográfiai eljárások, fotómechanikai eljárások) készült mintalapokot alkalmaztak az oktatásban. A tárlat ezekből a muzeális tárgyakból, valamint az Iparrajziskolában és elődintézményeiben (Schola Graphidis Budensis, Königliche Städtische Zeichenschule zu Pest) készült rajzokból nyújt válogatást.
Az esemény honlapja / Múzeumok Éjszakája
Forrás: Schola Graphidis
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére
Építész Tervezői Nap, online részvétel november 19-ig (MÉK: 2 pont)