Az ortodox karácsony (január 7-8.) és közelgő évforduló (január 13.) ünnepköréhez igazodva 2010. december közepén jelent meg a keleti kereszténység magyarországi épített emlékeit átfogó gyűjtőmunka, mely sorba veszi az egyes bizánci-ortodox-pravoszláv rítushoz tartozó egyházak mai templomait.
Mindemellett (forrásértékűen) számot ad a 20. században elpusztult emlékekről is egy-egy fotóval és rövid leírással. Hazánk szerb, román, görög, orosz, magyar, bolgár ortodox híveinek templomai a napokban teltek meg a (Juliánus- és Gergely-számítás eltérő naptára miatt 13 nap „eltolódással” következő) karácsony rítusaira gyülekező hívekkel és ma már az új esztendőt köszöntik.
Dujmov Milán – Szalai-Nagy Márta:
Magyarországi ortodox templomok
Magánkiadás, 2010
Idézet az előszóból:
„Ebben a kiadványban a hazai ortodox templomok, kápolnák fotóit gyűjtöttük össze, azzal a hiánypótló céllal, hogy bemutassuk ortodox egyházaink építészeti értékeit, megmentve őket a feledés enyészetétől. Gyűjtőmunkánkat az a felismerés indította el, hogy mindmáig nem létezett olyan kiadvány, amely bemutatta volna az összes hazai ortodox templomot. Igaz, hogy megjelentek figyelemreméltó kiadványok az ortodox templomokról, ikonosztázionokról, elsősorban szerb, román és magyar nyelven, de egyik sem volt teljes, hiszen többnyire csak a saját egyházuk templomaival foglalkoztak, illetve csak a ma is létező templomokról értekeztek. Így született az ötlet, hogy bemutassuk a ma is álló ortodox templomokat, függetlenül az egyházi joghatóságuktól, a lebontott templomok archív fotóit, és azokat is, melyek ma már nem az ortodox egyházak tulajdonában vannak. Itt kell megemlítenünk, hogy részint anyagi, részint szervezési okok miatt csak a templom külsők fotóit publikáljuk munkánkban, és hogy a képeket nem fotóművész készítette. A könyvben csak azok a templomok, kápolnák fotói szerepelnek, amelyek a hazai hivatalos ortodox egyházak által elismertek és felszenteltek. Így néhány kápolna, imaház nem kerülhetett a listára, abban bízva, hogy a közeljövőben fotóikkal bővülhet majd a hazai imaházak, templomok sora.
A templomok bemutatását ábécé sorrendben közöljük, követve a megyék hivatalos listáját. Az országos és megyei térképekkel igyekeztünk olvasóink érdeklődést felkelteni, hiszen különböző színekkel és szimbólumokkal szerepelnek a hazai ortodox templomok és kápolnák, a tájékozódás megsegítésére. Kiadványunk magyar nyelvű, de tiszteletben tartva az ortodox hívek nemzetiségi hovatartozását, a könyv végén bolgár, görög, orosz, román és szerb mutató található a hazai ortodox települések neveivel és a templomok patrocíniumaival.
Gyűjtőmunkánk során kénytelenek voltunk megállapítani, hogy sajnos néhány templomról igen szerény szakirodalom áll rendelkezésünkre, ezért arra biztatjuk egyháztörténészeinket, hogy munkálkodjanak a magyarországi ortodox templomok építéstörténetének megírásában. Mindazonáltal kiadványunk nem mondható történeti munkának, de az is igaz, hogy néhány templomesetében saját kutatásainkat is felhasználtuk, különösen a baranyai templomoknál.
Itt kell megemlítenünk, hogy csak a XX. században is létezett templomokat gyűjtöttük össze, és ezt abban a tudatban tettük, hogy léteztek olyan templomok, imaházak, kápolnák, amelyek a századok során elpusztultak vagy felszámolták őket. Ide kell sorolnunk, a teljesség igénye nélkül, a nagykőrösi és soproni kápolnákat, a szegedi felsővárosi templomot vagy a Rákóczi-féle szabadságharcban elpusztult baranyai, tolnai templomokat, egyszóval az összes valaha létező templomot, imaházat. Reméljük, egyszer majd olyan kiadvány láthat napvilágot, amelyben az összes egykoron létező templom története, külsője és ikonosztázionja, archív fotója kerül bemutatásra. Addig is ezzel a munkával igyekeztünk csökkenteni azt a fehér foltot, amely a hazai ortodox templomok történetét fedte. Reményünk szerint, ezt a képes albumot nemcsak az ortodox hívek forgathatják hasznosan, ha nem azok a szimpatizánsok is, akik szeretnék megismerni ortodox egyházaink legbecsesebb kincseit – templomainkat. Hiszen a történelem során az itt letelepedett ortodoxok mindig a legbecsesebb értékeiket hozták magukkal, ikonjaikat, szentjeik ereklyéit, amelyeket az itt felépülő templomaikban helyeztek el, egyben gazdagítva hazánk szellemi és anyagi kultúráját. Kiadványunk nem titkolt célja e gazdagság bemutatása.” (A szerzők)