A Gellert I-t az Egyesült Államokban úgy tartják számon, hogy ez segített beindítani Breuer New York-i magánpraxisát, mivel megépülését követően 1949-ben a Modern Művészeti Múzeum arra kérte fel, hogy tervezzen egy a múzeum kertjében felállítandó mintaházat, egy vidéki otthont ingázók számára, amelyet bármely kivitelező vállalkozó fel tud építeni.
1945-ben Breuer Marcel forradalmi házat tervezett Bertram és Phyllis Geller számára a New York állambeli Lawrence-ben, egy újonnan fellendülő külvárosban, közvetlenül New York határán kívül. A „bűvészmutatványként” leírt Geller-ház az elkészülte pillanatától kezdve kulcsfontosságú volt. Ez volt a pécsi születésű építész első olyan kettős tömegű „binukleáris” házterve, ahol a nappali és a hálórészek két különböző formai elemből tevődtek össze.
Nem sokkal elkészülte után a Geller-házat széles körben publikálták az Egyesült Államokban és Európában. 1947 januárjában egy 8 oldalas cikkben szerepelt a House & Garden folyóiratban. A Progressive Architecture, amely régóta Amerika legelismertebb építészeti folyóiratai közé tartozott, 1947 februárjában egy kiterjedt, 17 oldalas cikket jelentetett meg róla, 1946-ban Progressive Architecture Awards lakóépület kategóriájában díjazta. Európában a projektet az 1940-es évek végén tették közzé az Architectural Review Angliában, a L’Architecture d’Aujourd’hui Franciaországban és a Werk Svájcban.
Ez az első megvalósult lakóépület, amelyet Walter Gropiusszal való együttműködése után építettek, sikere hozzájárult Breuer független tervezői hírnevéhez, és elősegítette irodája Cambridge-ből New York-ba való áthelyezését. Rengeteg megkeresést eredményezett azoktól a családoktól, akik olvasták a House & Garden magazin „Tomorrow’s House Today” (A holnap háza ma) című cikkét.
A ház pillangószárnyakra emlékeztető tetője és hatékony alaprajzi rendszere, amely elválasztja a nappali és éjszakai használatot, az ideális modern családi otthon prototípusává vált.
A Geller I. Long Island azon részén található, amely rendkívüli változásokon megy át, ahol az ingatlanok értéke az egekbe szökött, és az újonnan épült házak mellett ez a kora modern otthon a szerényebb méreteivel szinte eltörpül. Egy 1980-ban készült értékvédelmi vizsgálat eredményeként a Geller ház a Történelmi Helyek Nemzeti Nyilvántartásában (National Register of Historic Places) szerepel, mint a Rockaway Hunt Historic District terület egyik fontos eleme, de vélemények szerint egyénileg jogosult lett volna a védett értékek nemzeti nyilvántartásába és New York állam nyilvántartásába vételére.
A múlt év végén a Docomomo US figyelmeztetést kapott a ház lebontásának terveiről egy nagyobb, több telket összefogó projekt keretében. Decemberben más szervezetekkel közösen kérelmet nyújtottak be Hempstead városának a helyi nevezetességi státusz megszerzése érdekében, amelyet a Hempsteadi Landmarks Preservation Commission lelkesen fogadott és támogatott. Ugyanakkor Lawrence falunak nincs értékvédelmi rendelete, és feltételezhetően nem léptek az ügyben. Az új tulajdonos a hatósági döntések lassúságát kihasználva egyetlen éjszaka alatt a földdel tette egyenlővé az épületet, hogy nagyobb villa és teniszpályák épülhessenek az összevont telken. Érdekes egybeesés, hogy szinte teljesen azonos időpontban, és hasonló körülmények között, a Budai Várban is bulldózerek martaléka lett egy fontos huszadik századi magyar építészeti érték.
Bár Magyarországon munkái alig ismertek, Breuer Marcel a 20. század egyik legjelentősebb építésze és bútortervezője volt, akit 1968-ban AIA Aranyéremmel tüntettek ki egyetlen magyar származású építészként. A Bauhaus diákja volt, Németországból Londonba menekült, amikor a nácik hatalomra kerültek.
Később az Egyesült Államokba költözött, ahol 1946-ban New Yorkban alapította meg stúdióját. Több mint 100 épületet tervezett az Egyesült Államokban, köztük a New York-i Whitney Museum of American Artot, amely ma a The Met Breuer nevet viseli. Épületeinek szinte rajongói köre alakult ki az elmúlt évtizedekben, akik – ellentétben a néhány napja történt rombolással – gondosan felújítják épületeit, hogy megőrizzék őket az utókornak.
Képek: docomomo-us.org