cikk biofília biomorfizmus építészet faépítészet faszerkezetek generatív Hellowood installáció parametrikus

Anyagválasztás és parametrikus struktúrák megjelenése a Hello Wood projekt faépítészetében 1.


gyulailevi | 2019.02.16
A következő írásokban rámutatok a 2014-es Hello Wood nyári építészeti szabadtéri műhely faépítészetében fellelhető parametrikus és biomorf karakterisztikára bizonyos művek esetén. Azonban elsősorban megkísérlem elemezni anyagválasztásának hátterét és okait.

A projekt

A Hello Wood projekt egy nagyszerű kezdeményezés, melynek egyik jellegzetessége, hogy struktúráinak anyagválasztása a fa, az emberhez pszichológiai szempontból, empirikus úton bizonyítottan (Biophilic research papers Salingaros 2009-14) egyik legközelebb álló anyag. A ma már önálló, megbízásokat teljesítő vállalkozás évről évre nyári szabadtéri műhelyeket szervez, melyekre építészeket invitál, hogy alkotásaikkal a minden évben különböző helyszínekre installációkat, szobrokat, térkompozíciókat készítő alkotók egyfajta kísérleti "terepet" hozzanak létre. Ami különösen figyelemre méltóvá teszi a projektet, hogy a konstrukciók szakmai minőségét professzionális szakmai kurátorok garantálják. Ezeket az alkotásokat csapatok hozzák létre egy vagy több csapatvezetővel néhány hét leforgása alatt, a helyszínen építve.

A HW Studio vezetői Huszár András, Pozsár Péter és Ráday Dávid.


Az anyag

A fa mint építőipari termék a piacgazdaságban működő vállalkozások számára a befektetés/megtérülés szempontjából nem ideális építőanyag, mert a jelenleg hatályos minőségi követelményeknek nehezen tud megfelelni. Szerkezeti attribútumai messze elmaradnak pl. a szénacéltól vagy a vasbetontól, de burkolatként való alkalmazás tekintetében is elmarad az egyes polimerek ill. akrilok, kompozitlemezek, -panelek, égetett kerámiák, Al. TiZn stb. jellemzőitől (pl. UV sugárzási ellenállás, éghetőségi osztály, további környezeti hatásokra való reakciók). Ezen tulajdonságok természetesen javíthatók bizonyos kezelésekkel (pl.: speciális bevonattal, a rostok vegyszeres átitatásával éghetőségi osztálya javítható) de a fentiek továbbra is állnak.

A fa relatív mellőzöttségéhez az angolszász és nyugati társadalmakban elsősorban meg kell vizsgálni a piacgazdaságban szereplő ún. részvénytársaságok működési modelljét. A modell a részvényesek által kényszeríti a munkát végzőket hogy az általuk vásárolt részvényekért cserébe hasznot realizáljanak. Veszteség esetén kivonják a tőkét és a vállalat működése veszélybe kerül. Tehát a folyamatos növekedés egyfajta direktívaként jelenik meg. A nyomás két oldalról érkezik: Egyrészt a befektetői oldalon a fent említett okok miatti "költségoptimalizálásból" fakadóan, másrészt pedig a gyártók és forgalmazók lobbitevékenységéből következően. Utóbbi kényszeríti a minőségi követelmények folyamatos emelését, hogy csak a mesterséges és már (sok esetben értelmetlenül) túlfejlesztett termékeik tudjanak megfelelni; így garantálva maguk számára a nagyobb bevételt és a részvényesek haszonéhségének kielégítését. Cégek megemlítése nélkül, így fordulhatott elő a századok óta használt kisméretű tömör tégla "veszélyessé" nyilvánítása kémények építésénél.

Feltételezhetjük viszont az Adam Smith-i elvek szerinti kapitalizmus önszabályozó folyamatainak közelgő – vagy már esetlegesen jelenlévő – megjelenését (mely önszabályozó folyamatok a verseny kiiktatásával egyébiránt megszűnnek) és elmondhatjuk, hogy újfajta tendencia van kialakulóban. Az USA-ban és EU-ban is gyorsuló mértékben a biofil design egyre nagyobb teret hódít, és a parazitikus befektetői szemlélet formálta építészetből kiábrándult lakosság és szakmai közeg hajlamosabb a tapasztalati úton (empirikus, azaz kutatás, megfigyelésalapú, adatokra, felmérésekre, tapasztalatokra támaszkodó tudományos módszerrel) kutatott ténylegesen és nem csak marketingjében emberközpontú építészet felé fordulni.

Az emberközpontúság tág és nehezen definiálható fogalom leginkább érzésre vagy pontos segédlet alapú (geometriai mérésekre támaszkodva) térigény kielégítést jelenti megfelelő természetes bevilágítással és légtérrel. A "funkcionalizmus" esetén az épülettervezésben a logikai rendszer a térkapcsolatok tekintetében meghatározó és a karteziánus szisztéma, az előregyárthatóság és/vagy kivitelezés megkönnyítése, esetleges automatizálása szempontjából elsődleges. A modernista funkcionalizmus negligálja a klasszikus esztétika fogalmát és új esztétikát vezet be. Az épületet már nem a klasszikus protomodern felfogás szerinti épületként hanem egyfajta gépként, robotként képzeli a modern ember általa elképzelt igényeinek kielégítéséhez. A kommunizmus (és általában a diktatúrák) időszakában már a térképzést is az ideológia szolgálatába állították (pl.: a túlfrakcionált alaprajzi rendszer a közösségben élő családtagok egyfajta izolációjában jelent meg az ideológia jobb pszichés térnyerését elősegítendő az egyén gondolkodásában stb.) Ez a minden pszichológiai és környezetpszichológiai kutatást nélkülöző egyfajta "doktrína" mostanra már bizonyítottan káros az ember egészségére. Egy furcsa állítás fogalmazható meg, miszerint az önmagát funkcionalizmusnak nevező funkcionalizmus, mely negligálja az ember alapvető VIZUÁLIS igényeit, nem nevezhető funkcionalizmusnak, hiszen egy nagyon fontos tényezőt kihagyott az ember szükségletei közül tervezés-módszertanában, ergo amit állít, az egyfajta gazdasági megtérülést elősegítő, szinte parazitikus dogma, mely hasznát az ember bizonyos – minimális – szükségleteinek csorbításával szerzi meg.

Rice, Meitner, R. Kozak és D. Cohen a következőt megállapítást teszi a fa pszichére gyakorolt hatásáról:
"Egy kanadai kutatás kimutatta, hogy a faanyagok dominálta enteriőrben a kutatásban résztvevő alanyok túlnyomó többségére a saját szavaikkal "meleg", "hívogató", "otthonos" és "pihentető" érzéseket írtak le a térről. (Rice et al, 2006)

A tanulmányban a legmagasabbra értékelt helységek faanyagok által dominált enteriőrök voltak, nagy megnyitásokkal a természeti környezetre, bő természetes megvilágítással, kevés mesterséges anyaggal. A legalacsonyabb színvonalú tér a funkcionalista modern nappali volt, melyre a válaszadók "hideg", "kényelmetlen", negatív érzelmi töltetű szavakkal reagáltak. A fa dominálta enteriőrök magas értékelése nem volt 100%-os, de a résztvevők többsége a faanyagok megjelenésével magyarázta értékelését."

(J. Rice, R. Kozak, M. Meitner, and D. Cohen (2006.): Appearance wood products and psychological well-being.)


Konklúzió

Kijelenthető tehát, hogy a modernista megalapozatlan dogmatikával szemben tervezésmódszertani szempontból felállíthatók olyan direktívák, melyek a szó valódi értelmében emberközpontúvá teszik az építészeti tervből megszülető épületet. Az a tervező, aki ezt figyelmen kívül hagyja, valószínűsíthetően tévesen jár el.

A Hello Wood szinte ösztönösen teljesíti a fenti megállapításokat, mivel szinte érintetlen természeti környezetben olyan nem szennyező és elbomló anyaggal dolgozik, mely empirikus úton bizonyított módon kötődik az emberhez. Nem kötik a folyamatos növekedési igények által formált módszertani elemek, így megteremti magának azt a szabadságfokot, hogy érvényt szerezzen az ember vizuális igényeinek kreatív és sokszínű kielégítéséhez. Ez a tény tehát bizonyíthatóan és nem csak ösztönös megérzésre alapozva hozzájárul a projekt világméretű sikeréhez.

A következő kapcsolódó írásban a Hello Wood projektek szerkezeti kialakítását, kvázi-parametrikus jellegét és mintázatait elemzem morfológiai szempontból.

Ehhez kapcsolódóan a továbbiakban morfológiai elemzést végzek a budapesti Művészetek Palotája enteriőrjéről, megkísérelve közönségsikerének okaira rámutatni.

Készítette: Gyulai Levente Phd hallgató
Témavezető: Katona Vilmos Phd

Felhasznált anyagok:

  • J. Rice, R. Kozak, M. Meitner, and D. Cohen. 2006. Appearance wood products and
  • psychological well-being.
  • A tőke: A politikai gazdaságtan bírálata (Karl Marx)
  • N. Salingaros. 2012. Fractal art and architecture reduce physiological stress.
  • S. Sakuragawa, Y. Miyazaki, T. Kaneko, and T. Makita. 2005. Influence of wood wall panels on physiological and psychological responses.
  • R. Ulrich. 1984. View through a window may influence recovery from surgery.
  • C. Kelz, V. Grote, & M. Moser. 2011. Interior wood use in classrooms reduces pupils’ stress level.
A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár

Tervlap
Archmaaik

Építési megoldások