donkanyar | 2012.04.03
Évek óta töprengenek egy új budapesti híd gondolatán. Egy éve még mindenki örült, s támogatta, hogy a kormány az Új Széchenyi Tervben egy budapesti gyalogoshíd megépítését szorgalmazta, azóta viszont csönd honol.

Talán 2014-ben lesz gyaloghidunk – írta tavaly januárban a Magyar Nemzet. A lapnak Tarlós István főpolgármester akkor azt mondta, hogy a BKV megmentésén túl a fővárosnak és az államnak közösen kell kidolgoznia az új folyami átkelő fejlesztésének finanszírozási tervét.
A Cselovszki Zoltán vezette Új Budapest Központ 2005-ben írt ki pályázatot Budapest új építészeti jeleire. Az Artfront építész- és belsőépítész stúdió nyertes terve a fővárosi zöld gyűrű létrehozásának részeként fás gyaloghidakat álmodott a Margitsziget két oldalára, a Nagyszombat és a Révész utca tengelyébe. A sziget stratégiai terve, amelyet 2009 februárjában fogadott el a Fővárosi Közgyűlés, tartalmazta a Dráva utcával való gyalogos- és kerékpáros összeköttetés javaslatát is. A XIII. kerület fejlesztési koncepciójában azonban az átkelő nem szerepelt, a képviselőtestület a Népszigetet kötné össze Pesttel, amire azonban nincs pénze az önkormányzatnak, s a jelek szerint a fővárosnak sem.
A másik ilyen gyalogoshíd-terv tavaly októberben jelent meg a szeretembudapestet.hu-n. A kacsaringós híd közvetlenül a Várkert Bazár felső teraszának egy hagyományosan nem frekventált pontját kötötte volna össze a Vigadó térrel. A 4D Építész Stúdió jegyezte híd, három, egymásba fonódó csőbe helyezte volna a közlekedési útvonalakat, ahová házasságkötési terem mellett napozóteraszt, játszóteret, éttermetet és kávéházat is elképzeltek a tervezők. Később készült egy másik, két tartóval felszerelt, kétszintes, S-alakú hídvázlat is, egy harmadik, ugyancsak többszintes, de egyetlen csőből álló variáns pedig megjárta itt és a Közraktáraknál is a folyót - legalábbis egy látványterv erejéig. Míg a 2010-es önkormányzati választásokra írott Tarlós-programban már nincs meg ez a helyszín, a Fidesz 2006-os Budapest-tervében még szerepelt ez a hídfőválasztás: ők a híd szerkezetében a kisföldalattit is átvezették volna a budai oldalra.
Ezt a tervet söpörte le a Finta József jegyezte elképzelés. Az ő gyalogoshídja a Millenniumi városközpontot és az Infóparkot kötötte volna össze, amely helyszínnel egyébként már az 1996-os világkiállítás idején is számolt a városvezetés, illetve az Első Magyar-Kanadai Építésziroda. A lefújt expóval együtt azonban a nemzetközi stáb felskiccelt elképzelései is hamar a kukába kerültek. Nem különben a Fidesz 2010-es Budapesti-programjában főszerepet kapott többszintes, acélból és üvegből megépítendő, Bolyairól elnevezni kívánt híd-, amelyben Finta egy kisebb városközpontot rejtett el (éttermek, kávézók, üzletek stb.) A hídfők mellé ekkor még egy új koncert- és konferenciaközpontot is elképzelt az építész.
Szintén elképzelés szintjén maradt a dél-csepeli gyalogoshíd ötlete is, amelynek a terve 2009-ben borzolta fel a kedélyeket: a többfunkciós emeletes híd és komplett városközpont Albertfalva közművekkel keresztbe-kasul átszőtt területén épült (volna) fel. A Zoboki-Demeter Építésziroda hétemeletes hídjának az egyik legmeghatározóbb eleme az ún. rambla lett volna, amely a csepeli hídfőt egy nyitott, parkosított területtel úgy kötötte össze a pesti Belvárossal, illetve az albertfalvai vasútállomással, hogy a szigetcsúcs majdani beépítésével, illetve az Egeraat-féle tervezte Duba Cityvel is szerves kapcsolatba kerülhetett így a leendő átkelő. A Zoboki stúdió ennek érdekében kettős közlekedési rendszert alakított ki: az egyik az M7-es autópálya irányába történő forgalmat biztosította, a másik pedig a gyalogos- és a kerékpárforgalmat szolgálta volna ki. A tervezők ezt az elképzelést toldották meg az ún. living bridge ötletével, amely alapján a híd közösségi tereiben nemcsak vásárolni, étkezni, illetve mulatni lehetett, hanem lakni is- amely vélhetően feldobta volna a környék ingatlanpiaci árait is.

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár




Építési megoldások