Miért kevés az építkezések legfőbb alapanyaga
Bár Csehországban még mindig rengeteg lelőhely található, az engedély beszerzése, és egy új kőbánya vagy homokbánya megnyitása akár 15 évig is eltarthat a helyi önkormányzatok és a lakosság ellenállása miatt. Ráadásul a földtulajdonosi viszonyok is bonyolultak, és a környezeti hatásvizsgálatok eredménye is bizonytalan.
Az utóbbi 30 évben több tucat kőbányát bezártak, és alig nyitottak újat (vagy régit újra). Ma mintegy 200 működő kőbánya van Csehországban, viszont a jelenleg bányászott lelőhelyek fele 10 éven belül ki fog merülni.
Hogyan tovább?
A keresletet így importtal kell majd fedezni, de a szállítás megnöveli majd az építési költségeket, és környezetszennyező is. A kő és a homok ára Csehországban már így is az egekben van. A szomszédos Németországban például feleannyi a homok ára, Lengyelországban pedig még ennél is olcsóbb.
A cseh kormány elsősorban az anyagok újrahasznosításával és újrafelhasználásával tervezi kezelni a hiányt. A kivitelezők azonban – a befektetők szigorú műszaki előírásai miatt – korlátozottan tudják csak újra felhasználni vagy újrahasznosítani az építőanyagokat.
Nagyprojektek veszélyben
A vasútépítéshez használt kőből van a legkevesebb, és mivel a csehek nagysebességű vasútvonalakat terveznek építeni, ömlesztett anyagból hiány lesz. Az építőanyag szállításokat ráadásul előre lekötik, és ez megnehezíti a nagyprojektek jövőbeni megvalósítását. Például mire a Dukovany-i atomerőművet átadják, lehetséges, hogy Ausztriából vagy más országból kell építőanyagot importálni.
Az anyaghiány és az import a beruházások költségeinek emelkedéséhez fog vezetni. És ha ezek túlságosan megnövekednek, a projektet elhalaszthatják. A stratégiai fontosságú beruházások már így is a szigorú állami költségvetéssel, és a politikai akarat hiányával küzdenek, melyek hátráltatják a megvalósításukat.
Eredeti cikk: David Frič, Stemmark (Euroconstruct Czechia)
Magyar verzió: Buildecon (Euroconstruct Hungary)