Életünk számtalan pontján használjuk a mesterséges intelligenciát. Ha megnyitjuk a térképet a telefonunkon, ha automatizálunk egy konszignációt bármely tervezőprogramban, máris szembesülhetünk a jelenlétével. Mi tehát az újdonság? Az eddigi programjaink az általunk megadott keretek között működhettek, de a gépi tanulás újabb generációja már maga dönt és szabadon kombinálja a szerzett ismereteit; ez pedig ijesztő ütemben gyorsul, ahogy egyre több adat áll a rendelkezésére.
Az ArchitectGPT nevű program nem csak azt kínálja, hogy egy-egy elkészült látványtervet más környezetbe helyez át (erre több tervezőprogram is alkalmas már), de az építmények bizonyos fokú módosítását is elvégzi, azt az előre beállított designnyelv szerint átértelmezi. Ehhez járul még, hogy szabadkézi skiccekből is képes renderszerű képeket készíteni. Bár a honlap címoldalán megjelenített minták alapján e program egyelőre messze nem alkalmas az építészek és látványtervezők munkájának kiváltására, amint egyre többen használják majd, a rajzok is egyre pontosabbak, az épületek is egyre megvalósíthatóbbak lesznek. Láthatjuk, hová fejlődött egy év alatt a chatGPT, a Dall-E vagy a Midjourney, fontos kérdéseket vet fel tehát a tendencia, amelyre e program rámutat. Vajon alkalmas lehet-e egy eszköz arra, hogy az általunk betáplált alapparaméterek ismeretével egy teljesértékű, engedélyezési szintű tervet készítsen el? Ha pedig egy program készítette terv szerint épült házzal probléma adódik, kit terhel majd a felelősség? Az építészt? A program forgalmazóját? A programozót?
Újabb ipari forradalom kapujában állunk, és már átléptük a küszöböt. Talán még évek telhetnek el addig, amíg a mesterséges intelligencia eljut arra a szintre, hogy egy épület engedélyezési tervéhez hasonló komplexitású feladatot ellásson, a gépi tanulás ugyanakkor nagyon gyorsan fejlődik – különösen most, hogy bárki használhatja, így felhasznált adathalmaza exponenciális növekedést mutat. Az építészeknek fel kell készülniük a jövőre, hiszen abban nem csak veszély, de lehetőség is van. Komoly feladat hárul most a különböző szervezetek mellett a hivatalokra és a kamarákra is. Nem csupán az építészek tájékoztatására van ugyanis szükség, a jogi keretek megalkotása egy eleddig példa nélküli helyzetben kell, hogy megtörténjen – és ez nem várhat