A palotát 1878-80-ban építették gróf Andrássy Gyula (1823-1890) miniszterelnök megrendelésére. A terveket Linzbauer István készítette. Az oroszlánfejes domborműveket, a női fejes díszítéseket és a puttókat Ziegelwagner Mátyás szobrász munkái. A palota építése még javában tartott, amikor 1879-ben Liszt Ferenc jótékonysági hangversenyt adott itt a szegedi árvízkárosultak javára, amelyet Ferenc József osztrák császár és magyar király is végighallgatott.
A ház enteriőrjét Rippl-Rónai József tervezte. Az 1897-ben átadott belsőépítészeti munkák nemcsak a Thék Endre-féle bútorgyár kivitelezte bútorokat, hanem a kerámia-, ötvös- és üvegtárgyakat, a kárpitokat, faliszőnyegeket, ezüsttálakat, de még az üvegablakokat is magában foglalta. A nagyterem hajdan szökőkutas télikert volt, ahol egzotikus növények, pálma- és banánfák sorakoztak egymás mellett. Az Andrássy-palota nemcsak a magyar szecessziós művészet kiemelkedő központja volt, hanem világhírű festők alkotásainak tárháza is: Rembrandt, Tiziano, Tintoretto, Rubens, Palma Vecchio, Canaletto, Courbet, Corot, Millet, Monet és a magyar festők: Munkácsy, Mednyánszky, Paál, Benczúr, Ferenczy és Vaszary képek. A proletárdiktatúra idején a festmények állami tulajdonba kerültek, majd Budapest elfoglalása után a képeket Moszkvába szállította a Vörös Hadsereg.
Nem feledkezhetünk meg a palota másik híres lakójáról, az ifjabb gróf unokahúgáról, Andrássy Katinkáról sem, akinek magánélete jó munícióként szolgálhatott a korabeli pletykáknak. A 20 éves grófkisasszony reménytelen szerelmet táplált egy nős férfi iránt, bánatában öngyilkossági kísérletet követett el az első emeleti toalettben édesanyja pisztolyával – a golyó csodával határos módon elakadt a bordájában. A család úgy adta elő a történetet a külvilág felé, hogy a kisasszony játszadozott a fegyverrel. A ház falai között bontakozott ki a Vörös Grófnőként emlegetett hölgy szerelme a nála jóval idősebb Károlyi Mihály gróffal, későbbi miniszterelnökkel. A grófnő édesanyja, a kor legszebb asszonyának tartott Zichy Eleonóra, férje halála után, négygyermekes özvegyként ment hozzá és költözött a palotába saját sógorához, aki nem más volt, mint ifj. Andrássy Gyula, azaz Duci bácsi.
Az épület Budapest ostromakor kórházként is üzemelt, amit Magyarországra menekült lengyel orvosok irányítottak. A német hadsereg 1944, március 19-én mindegyik doktort kivégezte.
1949-ben az épület új ura a Buda-Csepel-Szabó KTSz lett, akik papíron egy varrodát üzemeltettek az épületben. A nehézipari varrógépek állandó rázkódásai miatt a födém 1950-ben majdnem leszakadt, amelyet ekkor gyorsan meg is erősítettek. A dúcolástól függetlenül azonban több terem födéme beszakadt. A levéltári adatok szerint azonban az egykori Andrássy-palotában nem varroda, hanem 1966-ig egy fegyvergyár működött: 1949-től ugyanis itt gyártották a 7,65 mm-es FÉG 48M (BR1) önműködő gáznyomásos, 1963-től pedig a PA-63 pisztolyokat, amelyeket csak a (politikai) rendőrség használhatott. A fegyvergyárat 1966-ban költöztette ki a kommunista hatalom a palotából, hogy a helyére a kerület művelődési házát helyezhesse. Az 1966-tól Bem Rockpartnak is hívott épületben próbált 1991-ben Frank Zappa, 1994-ben pedig a Jethro Tull.
Forrás: Urbface.com
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére
