Edgley, aki a londoni Edgley Design vezetője, a Pear Tree House-t egy Viktória korabeli gyümölcsöskert helyén, egy tömbbelsőben lévő nyeles telken hozta létre. Két tömbre osztotta a házat, egy megmaradt gyümölcsfát őrző udvar két oldalára helyezve őket. Az így létrejött belső udvar fényt és levegőt visz az épület középpontjába, miközben a házat befelé fordítja, hogy a környező sorházakból elforduljon.
A telek hosszú és keskeny, az épület szinte teljes szélességében kitölti, mindössze egy méteres átjáró vezet a nappalihoz kapcsolódó kertrészhez.
A szándék az volt, hogy a ház a lehető legteljesebb mértékben bekerüljön a szomszédos fák közé. E célból a részletek az épület függőleges artikulációját hangsúlyozzák, és az épületen keresztüli kilátást olyan karcsú függőleges elemek definiálják, amelyek visszhangozzák a fák közötti átlátás élményét.
A ház nyitott alaprajzú, a belső mozgások alapvetően nagy nagy terek láncolatában folynak, nem pedig folyosókban. Az elrendezés és a szerkezet több színű rugalmasságot biztosít akár jövőbeli fogyatékkal élő személyek számára is. A földszinten az udvar egy játszóteret és használati területet válasz el az elsődleges lakótérből, és az emeleten pedig a vendégszobát és dolgozót a a családi hálószobáktól. Az egyik tömbből a másikba való átjutást a kolonnáddal övezett nagyívű földszintes átkötés biztosítja.
A földszinti beton falfelületek függőleges fektetésű fa zsaluzattal készültek, a természetes textúra megtartásával, amely elvegyül a környezetébe, ugyanakkor egy robusztus felületet képez ott, ahol a falak a talajjal találkoznak, és ahol egyúttal a természet, az emberi behatások és az időjárási viszonyainak leginkább ki vannak téve. A beton a belső terekben is dominál, bár lágyabb kivitelben, fa helyett előregyártott zsalutáblákkal létrehozott felülettel, melyet üveg és rézfelületek ellenpontoznak.
Fotók: ©Sebes Péter
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére
