hír Horánszky utca Mátraverebély-Szentkút Pannonhalma Péliföldszentkereszt Sátoraljaújhely szerzetesi épületek

Hazai szerzetesrendi építkezések napjainkban

Konferencia a „Szerzetesek Tere” interaktív rendezvénysorozaton


Szende Árpád | 2015.09.21
A szeptember 19-i konferencián válogatást tekinthettek át a résztvevők az elmúlt 25 év szerzetesrendi építkezéseiből, terveikből. A konferencia előadói annak a kérdésnek megválaszolására tettek kísérletet, hogy megfelelnek-e a megvalósított épületek, együttesek annak a magasztos ideának, miszerint a szeretet házakban ölt testet.

Ferenc pápa 2015-re meghirdette a megszentelt élet évét. A hazánkban működő férfi és női szerzetesrendek közös kezdeményezéseként egész éves eseménysorozat indult Szerzetesek Éve névvel. Ennek keretében szeptember 18-19-én, pénteken, és szombaton rendezték meg a budapesti Március 15. téren és a Ferenciek terén a Szerzetesek Tere nevet viselő interaktív rendezvényt, amelyen az ország szinte összes szerzetesrendje képviseltette magát különféle programokkal, minden korosztály számára, és melynek szlogenje: „Veled együtt vagyunk rendben”. Térben, időben, és tematikájában ehhez kapcsolódott a „Hazai szerzetesrendi építkezések napjainkban” című konferencia a Budapesti Piarista Gimnázium (1052 Budapest, Piarista utca 1.) II. emeleti termében.

A szerzetesrendek a középkori Magyarországon jelentős mértékben járultak hozzá építészeti kultúránk fejlődéséhez, településeink alakításához. Egyes városaink monostorok körül, azok közelében jöttek létre – elég itt Pannonhalmára és Zircre utalnunk. A későbbi évszázadokban is jelentős szerepet töltöttek be a szerzetesrendek, s templomaik, kolostoraik, iskoláik, kórházaik, amelyek mindmáig meghatározó elemei településeinknek.

„A szeretet egybegyűjt, egyházzá teszi a népet. A szeretetnek ez a tulajdonsága házakban ölt testet, templomokban, mindabban, ami körülveszi és befogadja az egyes embereket és Isten népét.” – mondta Chiara Lubich, a XX. század egyik jelentős személyisége, amikor a harmónia és a környezet aspektusairól beszélt. Majd így folytatta: „Mivel ezek az épületek halálunk után is fennmaradnak, nagyon fontos, hogy megmaradjon bennük annak a tervnek a lenyomata, amit Isten erről az itt lakó családról (közösségről) elgondolt. Így majd amikor az újonnan meghívottak – akiket Isten a jövőben hív majd közéjük – ezeken a helyeken járnak (a találkozótermekben, a kápolnában imádkozni, a raktárban, a betegek szobájában, a tanulóban, a hálótermekben stb.), az épület is segíteni fogja őket hivatásuk szerint élni.” Ezzel az idézettel nyitotta meg a konferenciát moderátorként Körmendy Imre, az urbanisztikai Társaság elnöke, a Corvinus egyetem oktatója. Kifejtette, hogy nincs pontos áttekintés ezekről a kisebb, nagyobb projektekről, ezért lehet, hogy válogatásuk során fontos elemek maradtak ki, de talán e panoráma mégis hű, érdemi képet nyújt arról a környezetről, ahol a szerzetesrendek, és a hozzájuk tartozó világiak a társadalom számára áldásos tevékenységüket folytatják. A lényeg a közös keresztény élet, a tanítás, a betegápolás, az imádás, de bízvást mondhatjuk, hogy nem mellékes a keret sem: maguk az épületek is regélnek az ezeket létrehozó szellemről, az ott megélt szeretetről, a közösségről.

A vetítettképes előadások sorát Ónodi Gábor és társai – Szász László és Burits Oktávián – „Szalézi újrakezdés, építkezések 1991 óta” címmel nyitotta meg, bemutatva a szalézi rend magyarországi tartományának óbudai, kazincbarcikai, és péliföldszentkereszti felújításairól, beruházásairól. ezek között a templom, rendház éppúgy szerepelt, mint a középiskola, vagy a ifjúsági szabadidőközpont és sportcentrum.
Major György DLA, Ybl-díjas építész, a Műegyetem Középülettervezési Tanszékének docense, a „Szerzetesi szív, ige és tér megtapasztalása építész szemmel” címmel fejtegette – munkái bemutatása kapcsán – az e munkák közben alakuló építész tervezői magatartás változásait. Részletezte a keszthelyi Főtér rendházának régészeti feltárási, tervezési folyamatait, a Jézus Szíve Társasága Horánszky utcai székházának felújítását, tetőtér-beépítését, valamint a nagytétényi verbita kápolna kialakítását. Ez utóbbi utóéletének része volt annak megtapasztalása, hogy bizonyos kegytárgyak szerzetesekhez kötődnek, így áthelyezésükkor azokat magukkal viszik. Ez életük szerves része, de így a tér – annak elemei nélkül – hosszú távon tervezhetetlen.

„Iskolák és piaristák tegnap és holnap” címmel Golda János DLA, Ybl-díjas építész közölte a hallgatósággal gondolatait, mint a piaristák építésze. Szegeden iskolát, rendházat és templomot, Gödön szakmunkásképzőt, Budapesten – Pest legrégebbi gimnáziumát – a konferenciának is helyet adó piarista gimnáziumot rehabilitálta, megteremtve az új kihívások, igények kielégítését építészeti eszközökkel. Boncolgatta, hogy vajon az 1556-1648 között élt piarista rendalapító, Kalazanci Szent József miért kereste oly soká feladatát, és találta meg a Szegény Gyermekek Ingyenes Iskolájának (Schola Pia) megalapításában, melyet Európa ingyenes népiskoláival csak 300 évvel később, a XX. században követett. De mégis vitalitást mutatott e rend, hiszen hazánkban is már 1642-ben már Podolinban megtelepedett, és azóta is – most már magyar rendtartományként – szolgálja tanító rendként a magyar társadalmat.
A képen is látható Sátoraljaújhelyi kaput ugyanaz a kegyesrendi atya zárta be 1950-ben, és adta át a kapukulcsot az ávo-s katonának, aki 1989-ben visszakapta, és újra kinyitotta a piaristák előtt a rendház kapuját. E rend is keresi megújulásának, és megfelelésének, azaz igazi szolgálatának helyeit, módját, hogy legjobban szolgálja a magyar oktatás-nevelés, és kultúra ügyét, jótékonyan kisugározva az egész magyar társadalomra.

„Korlátok közt szabadon” tervezte Nagy Tamás DLA, Ybl-díjas építész, a MOME tanára a Mátraverebély-Szentkúti ferences zarándokhely épületegyüttesét, helyreállítva számos védett épületét, műtárgyát, gondosan rehabilitálva, és az újabb igényeknek megfelelve átalakította, és kiegészítette a korábban részben szükségből kialakított épületet, valamint a tömegigényeknek megfelelően tervezett új fogadóépületet, és zarándokszállást, éttermet. Nagy gondot fordított a burkolatok, támfalak, térvilágítás, padok, hálatáblák kialakítására, elhelyezésére, de megtervezte a szerzetesek kertjét, mely utal a paradicsomi kertre, és mely eddig itt nem létezett. Bemutatta építészi előképeit, és gondolkodását, így a hosszan kitartó konferencia közönség megtudhatta, hogy mi az összefüggés a kiszaggatott ostyalepény és a fogadóépület alaprajza, valamint a föld repedései és a zarándokszállás épület építészeti formálása között. E hosszú időt igénybevevő munka szép példája a gondos építészeti tevékenység, a környezet maximális figyelembevétele, a meglévő régi korokból származó épületek mai hasznosítása összességének.

Czigány Tamás DLA, Ybl- és Pro Architectura díjas építész, a győri Széchenyi István egyetem építészeti tanszékének tanszékvezető docense a magyar bencések ezredéves színhelyének, Pannonhalmának kortárs építészetét mutatta be előadásával. Beszámolt a bencés atyák gondos, precíz tervezési programjairól, és nagyszabású terveik végrehajtásáról. A bazilika munkabizottság munkájáról, melynek során kitisztították a „történelmi tárgyak tárát”, és végül is a John Pawson tervezte mai belső tér megvalósulását. Bemutatta a saját építész irodája által tervezett külső térkialakításokat, megközelítő útvonalakat, a borászatot, a fűtőművet, a nagy majorságot és pincerendszert, a zarándokszállás házcsoportot és a Szent Jakab zarándokkápolnát. Láthatták a résztvevők a gimnázium új tornacsarnokát, valamint egy új nagyméretű éttermet is. Igen sokrétű munka folyt pannonhalmán az utóbbi évtizedekben, melynek során javult a turisták ellátása, kiszolgálása, és az apátság belső életétől független – esetleg egyéni – látogatási lehetősége, nem nélkülözve a bencések határtalan vendégszeretetét sem.

A résztvevők azzal a hittel fejezték be a konferenciát, hogy talán ezek az épületek, és a jövőben megvalósításra kerülők teljesítik Szent Benedek óhaját, miszerint „Minden érkező vendéget úgy fogadjanak, mint magát Krisztust, mert ő maga mondja majd egykor: Idegen voltam, és befogadtatok engem.” (Mt. 25,35 - Szent Benedek regulája 53.1)

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár

Tervlap
Archmaaik

Építési megoldások