hír díj

Ifj. Kistelegdi István Gábor Dénes-díjat kapott

Csépé | 2015.12.17
Első tervező építészként kapott díjat Kistelegdi István építészmérnök, a Pécsi Tudományegyetem tanára úttörő jellegű, a tudományos, kutatói, oktatói és építészeti esztétikai értékrendet egyben tükröző új oktatási szemlélet kialakításáért, és annak sikeres bevezetéséért a magyar felsőoktatásba.

Negyedszázada adják át a Gábor Dénes-díjakat, elsősorban mérnökök, innovátorok, fizikusok kapják. Eddig Rubik Ernő (1995) és Losoczi Áron (2011) kapták meg a díjat építészek közül, azaz Ifj. Kistelegdi István személyében az első tervező építész kap ilyen díjat, természetesen ő is tudományos, innovációs tevékenységéért. Az elismeréseket Kövér László és Gyulai József mellett Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztérium államtitkára, V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára, Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke, Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke, Vágujhelyi Ferenc, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke és Józsa János, a BME rektora adta át a Parlament Felsőházi termében.

Az MTI híre még tudatja:
A Gábor Dénes-díjat 1989-ben alapította a Novofer Alapítvány a műszaki-szellemi alkotások, a mérnöki munka, a technológiai fejlesztés terén nyújtott kiemelkedő teljesítmények elismerésére. A 27. alkalommal kiosztott díjban eddig 203-an részesültek az IT-távközlés, a gépipar, az energetika, a vegyészet és a gyógyszeripar, a mezőgazdaság és a biotechnológia, valamint az üzleti menedzsment és az oktatás területéről.

"A mérnöki tudomány felhasználásában az Önök jóvoltából jobbak tudunk lenni másoknál, és ez erősíti nemcsak önbecsülésünket, hanem közösségi érdekeink érvényesítését" – méltatta a díjazottakat Kövér László, az Országgyűlés elnöke, aki egyúttal emlékeztetett: a fizikai Nobel-díjas Gábor Dénes pályájának markáns része volt az emberért, a természetért és a társadalomért való felelős aggodalom, a folyamatos fejlődés fenntarthatóságának kritikája, és az ennek megfelelő útkeresés is.

Hozzátette: a mai világban felmerülő globális problémák megoldásához helyénvaló válaszok megfogalmazásához a politikusok, a tudósok és a civil társadalom összefogására van szükség. "Noha napjainkban a tudomány és kutatás eszközei globálisak és hatásai nemzetközi szinten bontakoznak ki, de a mellőzhetetlen alkotói géniusz mindig lokális, azaz nemzeti tehetségbe ágyazott" - hangsúlyozta, kiemelve, hogy ezért valamennyiünk feladata a közös jövő "feltalálása és megteremtése".

Ifj. Kistelegdi Istvánról – aki Jövőtechnológiák az építésben című konferenciasorozatunk vezető előadója is volt múlt hónapban – éppen néhány napja a Tervlapon is írt az egyik, baranyai szerzőnk.

Forrás: MTI, Tervlap.hu foto: szerző

A szerző legújabb cikkei



KIADVÁNYAJÁNLÓ

Újdonságművelés a Metszet 6. számában
Újdonságművelés a Metszet 6. számában

A 6. lapszám kiemelten foglalkozik az Oszakai Expóval, a világkiállítások történetével és az idei pa...

Felújítások és műemlék épületek a Metszet 5. számában
Felújítások és műemlék épületek a Metszet 5. számában

A Metszet 5. száma – hagyományosan – a felújítás témakörét járja körül. Az elmúlt időszak egyik jele...

Oktatási épületek a Metszet 4. számában
Oktatási épületek a Metszet 4. számában

Oktatási épületeket gyűjtöttünk egybe a Metszet 4. számában. 

Középületekről olvashatunk a Metszet 3. számában
Középületekről olvashatunk a Metszet 3. számában

Megjelent a Metszet 2025/3. száma, ezúttal középületek témakörrel. A Richter új székházáról az ápril...