Ingókő kilátó

Tavaly januárban a Tervlap hasábjain már beszámoltunk a Barna Architects nemzetközi sikeréről. Ezúttal egy hazai pályázatot mutatunk be. Tegnap a csóványosi kilátó felé túrázva Zoli bácsi okkal dicsérte Barna kilátótervét. Magam is csak helyeselni tudtam - jó lenne végre egy klassz kilátó Magyarországon!


Építészeti, tájépítészeti koncepció

A koncepció lényege, hogy a kilátó formálását, méretét, és egész esztétikai jelenségét a Bence-hegy helyszelleme hassa át. A cél megőrizni a Bence-hegy természetes állapotát, a természetközeliséget és a közkedvelt közösségi elemeket. A kilátó elhelyezése a meglévő domborzati viszonyokat tiszteletben tartja, mérete, formai és szerkezeti kialakítása a hely sajátosságaival történő összhangra törekszik. A kilátó mint építmény olyan vizuális és gondolati inspirációk metszésében értelmezhető, amely kifejezetten a Velencei hegységre jellemző karaktereket hordoz. A gránit ingókövek paradox módon egyszerre szimbolizálják a szilárdságot, az örökkévalóságot és a sajátos kialakulásukból fakadó egyensúlyozó-ingó formalitásukat.


A tervezett használat és üzemeltetés

A építmény egyszerre 30-50 személy befogadására alkalmas. A kilátó napi 24 órán át üzemeltethető, kialakítása és a betervezett anyagok vandálbiztosak, így az épület őrzést nem igényel. Sötétedés utáni látogatás is lehetséges: a járófelületek megvilágítását a pillérekbe integrált lámpatestek biztosítják. Az elektromos áram föld alatt vezethető a kilátóhoz a legközelebbi tápegységtől. A parkolási lehetőségek és a kilátó megközelítési jól megoldott.

A jelenlegi domborzat és a terület sokrétű, gazdagon ellátott növényzete megtartása elsődleges szempont. A jelenleg is használt és közkedvelt fa közösségi bútorok felújítása, vagy hasonló típusú padok és asztalok beszerzése célszerű lenne. A fogadóépület elhelyezése a jelenlegi parkoló északi járdafelületének kibővítésével létrehozott helyen képzelhető el, megőrizve a Bence-hegy és az Ingókő kilátó közvetlen környezetének természetközeli világát. A fogadóépületben nyilvános mellékhelységek, mosdók, büfé is helyet kaphatnak.


A Velencei-hegység és az ingókövek

A Velencei Magyarország egyetlen gránit alapkőzetű hegysége és mint ilyen, az ország földtani értelemben legöregebb tájegysége. Az ingókövek kialakulása egy sajátos kőzetpusztulási forma, jellegzetes alakjukat a szél és az esővíz együttes hatásának köszönhetik. Leggyakoribbak a hűlési repedések mentén négyszöges hasábokra tagolódó mélységi magmás kőzetek körében, amelyek hasábjai éleiken, csúcsaikon erősebben pusztulnak. Ezek a kövek egykor az izzó lávával együtt merevedtek meg, jóval a felszín alatt. Később, a földmozgások és az időjárás erodáló hatásának következtében a felszínre kerültek. Ezek a természeti képződmények egyszerre érdekes formák, megjelenésük megmászásra, és a tájat fürkésző időtöltésre hívogatnak. A kiránduló-útvonalak tartalmi és szimbolikus összekapcsolásával a térség turisztikai értékei tovább fejleszthetőek. Az összekötött Pákozd – Sukoró – Bence-hegy túraútvonal a Velencei-tó és térsége újabb érdekes turistahívogató programja lehet.


Alkalmazott anyagok, szerkezetek és technológiák

Egy kilátó torony építése kiváló alkalom az innovációra. A javasolt szerkezeti megoldás talán szokatlannak tűnik, de jelenleg a világban és Magyarországon is ebben az irányban haladnak a betonépítési fejlesztések. A javasolt újdonságoknak több építéstechnikai, logisztikai és építőanyag-minőségi fejlesztést tartalmaznak. A pillérek előregyártott elemekből feszülnek össze: az íves pilléreket kedvezőbb kisebb elemekből legyártani és a helyszínen összefeszíteni. A körülményes szállítási lehetőségek is ezt a megoldást indokolják. Az egyes elemek szálbetonból készülnek, így elmaradhat a bonyolult kengyelezés és a hosszanti acélbetétek. A pillérelemekben 2 db acél gégecső van. A gégecsövekbe a helyszíni összeépítéskor húzzák be a feszítőpászmákat - jelen esetben 2 x 3 db Fp93 pászmát - majd kontakt illesztéssel összefeszítik a pilléreket. A pillérelemek közötti hézagban csak vékony epoxihabarcs-kenés van.


Héjelemek

A tartószerkezeti vázat karbontextil „vasalású” 4cm vastag héjelemek burkolják. A textilerősítésű kompozitok jól használhatók a betonhéjak kialakításához, így az íves formák leképezhetőek, az elemek meglehetősen könnyűek és tartósak. Jelenleg ezzel a megoldással kapcsolatosan világszerte kiterjedt kutatások folynak. Különösen a drezdai és aacheni egyetemen jutottak e téren kiemelkedő eredményekre.

Legfőbb ideje, hogy Magyarországon is bekapcsolódjunk a textilbetonok korszerű alkalmazásába.


Építész: Kovács D. Barna, Barna Architects