hír épületek Budapest TSPC Csoport Szent János Kórház kórházfejlesztés CÉH+

Jön Budapest legjobban várt egészségügyi fejlesztése

A TSPC tervei szerint újul meg a Szent János kórház


TSPC Csoport | 2021.01.19

Komplex, többéves folyamatban újul meg a Szent János kórház teljes, közel 150 ezer négyzetmétert felölelő területe: a tervezési feladatokat az ország egyik legnagyobb mérnökirodája, aTSPC és konzorciumtársa, a CÉH+ nyerte el. A közel 50 épületből álló kórház fejlesztése kiemelt kormányzati projekt, teljes megújulását hosszú ideje várjuk.

„Az egykor korszerűnek számító, pavilonos rendszerű, domboldalra, teraszos rendbe épített műemléki védettségű épületek sajnos nagyon rossz állapotban vannak; a megrendelői szándék a teljes és egységes felújításra fontos lépés a magyar egészségügy számára” – mondja Kádár Mihály építész, a TSPC tulajdonos-ügyvezetője. „Mára hatalmas a különbség a kórházban dolgozók szaktudása, odaadása és a munkakörnyezetük között, ezt a különbséget szeretnénk az építészet eszközeivel enyhíteni. Célunk egy modern, jól szervezett épületegyüttest megtervezni, amely ötvözi a Szent János kórház építészeti örökségét a modern orvostudomány méltó körülményeivel.”

A 14 hektáros területen teljes egészében, komplex rendszerként újul meg a közműhálózat; a közlekedési, parkolási és betegszállítási rend kialakítása is komoly feladat lesz. A kórház a felújítás alatt is biztosítja a betegellátást. A Szent János kórház évi közel egymillió orvos-beteg találkozás helyszíne, Észak- és Közép-Buda lakossága mellett 125 környező település lakóinak ellátását is biztosítja. 

 

A Szent János kórház története

1887-ben rendelte el a székesfőváros törvényhatóságának testülete a 300 férőhelyes Szent János kórház építését, amely eredetileg szegényház és a ragályos betegek gyógyítóhelye volt – ennek az első épületnek ma a Hattyú utcánál található emléktáblája. Az 1820-as években a Margit körúton szintén kórház működött, melyet Nepomuki Szent Jánosról neveztek el, itt az 1848-as forradalom alatt már műtő is működött, ekkoriban húsz kórteremben hat orvos dolgozott.

A század végére Buda lakossága nagymértékben nőtt, ezért új kórházra volt szükség, melynek építéséhez a Diósárok dűlőre esett a választás, ahol pavilonrendszer kialakítása mellett döntöttek. Kezdetben öt osztállyal indul meg a munka a diósároki épületekben: sebészet, belbeteg, gyermekbeteg, bőr- és bujakóros betegek osztálya, majd szembeteg osztály létesült, de hamarosan fiókosztályként szülő és nőbeteg, gyermekragály és vegyes osztály is létesült. 1903-ban épült Wodiáner Albert tehetős vállalkozó adományából a lábadozó betegek részére készült pavilon. 1910-ben már Röntgen-laboratórium létesült, 1917-ben központi laboratórium. 1918-ban megalakult az ország első ortopéd sebészeti osztálya. A századfordulótól kezdve a kórház a technikai fejlődés mellett tudományos eredményeket is felmutatott.

Az intézményben a szívsebészetet kivéve a korszerű orvostudomány minden ága képviselteti magát.

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár




Építési megoldások