Jellegzetes, keskeny hasábszerű épületek sorakoznak sűrűn egymás mellett a dél-kaliforniai tengerparton, melyek közé a kiállítótermek műalkotásait idéző új elem ékelődött. A fehér téglatest formát íves nyílások metszik át keresztül-kasul, a boltíves áthatások és kerek beharapások hatalmas sajttömböt formáznak. A méretes nyílásokon keresztül beáramló fény változatos fény-árnyék hatásokat képez a belső térben, ahonnan az óceán látványa plasztikus formákkal keretezve tárul fel.
"Az egymás után sorakozó, azonos irányban boltozott párhuzamos helyiségek szövete egyfajta szűrőként működik, amely továbbítja az óceán látképét." mondják a tervezők. "A változatos kontúrok és méretek kölünböző funkciójú helyiségeket vagy térrészeket határolnak a házban, melyeket közös formanyelv egyesít."
Johnston Marklee iroda építészeinek a helyi előírásokat is figyelembe kellett venniük, melyek közül a szökőárbiztos kialakítás, azaz a földszint két méterrel a homok szintje fölé emelése jelentett leginkább kihívást. Az esetleges cunami hullámainak akadálytalan áthömpölygése érdekében pedig a ház alá helyezett garázs falait úgy kellett megépíteni, hogy összeomoljanak a nem kifejezetten várt természeti katasztrófa bekövetkezése esetén.
Az extrém, romboló szelekben és sós levegőben gazdag parti klíma időjárásnak ellenálló anyaghasználatot tett szükségessé. Mészkövet választottak a padlókon kívül és belül, míg "Grailcoat" néven ismet rugalmas cement-akril kopolimer bevonattal borították a teljes külső homlokzatot. Mivel az anyag nem teszi szükségessé fémszegélyek és illesztések használatát megszakítás nélküli sima felülete fényekkel és árnyékokkal játszó absztrakt szoborszerű forma megvalósítását tette lehetővé, mely műalkotásként áll az óceánparti házak között.
forrás: www.dezeen.com
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére