Maranello az észak olaszországi Emilia Romagna régióban fekvő település. A Ferrari-központnak is helyet adó község új könyvtárának egy szabadon álló épületekkel körülvett tömb belsejében találtak helyet. A helyszín teljesen összefonódik a város szövetével, melyben az épület maga vízfelszín felett lebegő, hullámzó tömegével elvont helyet határoz meg. Ívesen tekergő külső üvegfalai mögött az olvasás nyilvános élménnyé emelkedik. Leplezetlenül bemutatja a tudás és a könyvtárat körülvevő környezetben való elmélyedés közötti kapcsolódást. Az épület transzparens tömege révén fejezi ki párbeszédét a városi környezettel, elérve ezzel az építészek részéről maguk elé kitűzött célt, mely a várossal történő közvetlen kapcsolat elérése volt.
Arata Isozaki és Andrea Maffei (utóbbi korábban a japán mester irodájában dolgozott) tervei alapján elkészült épület egy meglévő helyére épült, melynek falait részben megőrizték, és három oldalról körítőfalként szolgálnak az üveghomlokzatokkal szemben. Ezeket a falakat borostyánnal futtatták be, így az üveghomlokzatok és a tükröződő vízfelület révén új természetes környezetet képeznek az olvasók számára. A földszintet szinte teljesen kitölti a 90 férőhelyes olvasóterem, míg a pinceszinten a digitális archívum és oktatóterem kapott helyet. „Az épület belsejében a teljesen fehér műgyantás padlóburkolat és fehér bútorok kiemelik a környezet növényzetének az íves üvegfelületeken betükröződő zöld árnyalatait. A könyvtár nyitott terét a padlóról, bútorokról, vízfelületről visszaverődő tükröződések fénye itatja át.” mondta Maffei a 2011-es átadást követően.
Forrás