Évtizedes adósság volt a "Moszkvatér" rendezése, melyet érdekes elvek mellett végzett el az Építész Stúdió tervezőgárdája. A lapban nemcsak a tervezői koncepcióval, hanem érdekes reflexiókkal is megismerkedhetünk: Maczó Balázs történész, Szakács Barnabás tájépítész, Dúll Andrea környezetpszichológus, Ferkai András építész mond véleményt Fialovszky, Hőnich, Sólyom, Kenéz, Jedlicska, Szakács, Liziczai alkotásáról. Az elemző cikket Zöldi Anna jegyzi.
A külföldi példák között a Herzog-de Meuron-féle Tate-bővítésről ír Sebes Péter, ami nemcsak a különleges plasztikájú homlokzat miatt érdekes, de azért is, mert a HdM páros húsz év után tér vissza egy korai munkájához. Szerkesztőségi cikk mutatja be az Erste új bécsi központját, amit éppen a napokban tanulmányút keretében meg is látogathatunk. Vukoszávlyev Zorán pedig a brazil építészet egyik nagy öregjéről, az idei Velencei Biennálé életmű-díjasáról, Paulo Mendes de Rocha életművéről írt.
Magyar példák között Wesselényi-Garay Andor a DMB iroda vakok számára épült intézetét mutatja be, ami azért is izgalmas, mert a látás képessége nélkülieknek való tervezés elméleti kérdéseit is elemzi. Falvai Balázs, Nagy Márton, Tatár Balázs, Török Dávid épülete a Balázs Mihály mesterükhöz való viszony szempontjából is rendkívül érdekes. A debreceni Józsavárosi templom Győrffy Zoltántól redukált formákkal, téglaburkolattal rendkívül anyagszerű hatású, belső tere szinte barlangszerű. Katona Vilmos elemzi. A közben MÉSZ-elnökké is megválasztott Krizsán András rendkívül plasztikus szeretetotthonát Mizsei Andrea cikke ismerteti, míg a szintén az organikus iskolából induló Salamin Miklós tarcali ravatalozója "kiegyensúlyozott, értéktartó" – ahogy Vincze László fogalmaz bemutató cikkében. Földes László egri érseki látogatóközpontja pedig már a 21. századi koncepció és a 18. századi épület kölcsönhatására példa, melyet Urbán Erzsébet ismertet.
A lap előfizethető itt, több évre jelentős kedvezménnyel.