épületek cikk Alcázar arab Giralda Madrid Málaga mudéjar muzulmán Ronda Sevilla spanyol Zaragoza

Különleges építészeti stílusok Spanyolországban 2. rész

A mudéjar építészet (10-16. század)


szikrisz | 2012.11.03
A mudéjar művészet kizárólagosan hispán művészeti kifejezésmód. Fontos kiemelni, hogy a mudéjar nem a keresztény Hispánia szülötte, csupán a keresztény Hispánia területén jött létre. Való igaz, a mudéjar nem jöhetett volna létre a keresztény Hispánia nélkül, ellenben a keresztény Európa többi részén mudéjar nem alakult ki.

A mudéjar kialakulása
Hogy mindez miért történt így az Ibériai-félszigeten, arra a majd nyolcszáz éves mozlim jelenlét adja meg a választ.
A mudéjar egy kulturális szimbiózis gyümölcse, melynek gyökere a mozarabok (ún. álarabok, az arab uralom alatt élő keresztények) és a mozlimok hispán művészetéig nyúlik vissza, és a népek békés egymás mellett éléséből, asszimilációjából, szinergikus együtthatásából és a szabad vallásgyakorlásból táplálkozik. Kultúrákat összefogó művészeti szintézis a mudéjar jelenség, mely többrétűsége miatt nem tehető be az „európai keleti művészet” skatulyájába.
A „népek békés egymás mellett élését” természetesen kritikusan kell kezelni, hiszen a keresztények és a mozlimok között gyakoriak voltak az összetűzések. Mégis az volt a jellemző az együttélésükre, hogy a meghódított és a visszahódított területeken az uralkodó népcsoport meglehetős vallási türelemmel fordult az alávetett népek felé. Az egyes városokban külön negyedekben, de mégis együtt éltek a mozlimok, a keresztények és a zsidók. Ezáltal óhatatlanul hatottak egymás kultúrájára. A hódítások a maguk politikai előrenyomulásával egy időben jelentős kulturális terjeszkedést is eredményeztek. Az egymás mellett élés legszebb példájaként említhető volt, hogy egymás nyelvét is elsajátították, íly módon alakult ki a két-, ill. háromnyelvű lakosság az Ibériai-félszigeten.
A vulgáris latinból létrejövő kasztíliai spanyol nyelvbe jelentős arab szókincs szivárgott be. Jórészt az élet fontos területein, valamint a mindennapi élet során használatos szavakról van szó: egyes tudományterületek elnevezései (pl álgebra = algebra), katonai kifejezések (pl. atalaya = őrtorony), közigazgatási fogalmak (pl. alcalde = polgármester), a táplálkozáshoz, mezőgazdasághoz köthető gyümölcsök, növények nevei (pl. albaricoque = kajszibarack, azafrán = sáfrány) és nem utolsó sorban építészeti szakkifejezések egész sora (pl. alminar = minaret, aljibe = ciszterna). Ezeken mérhető le igazán, mi mindent köszönhetnek a spanyolok az arab kultúrának. Az átvett arab szavak százai a mai spanyol nyelvben is megfigyelhetők.

A mudéjar elterjedése
A mai Spanyolország minden területén megtalálhatók a mudéjar stílus nyomai, ahol megvalósult a keresztények és a mozlimok legalább pár évtizedes békés együttélése. Ez azt jelenti, hogy az arabok által soha meg nem hódított északi sávot és a keresztények által csak 1492-ben visszafoglalt Granadai Királyság területét leszámítva minden spanyol tartományban fellelhető a mudéjar építészet öröksége.
Minden tartomány más jellegű és eltérő gazdagságú mudéjar emlékkel rendelkezik. A nyolc évszázadot átölelő mozlim jelenlét miatt a mudéjar művészettörténeti korszakokon átívelő stílus lett, mely kronológiailag és földrajzilag is lehatárolható.
Az időbeli elkülönülésre az elhúzódó Reconquista adja meg a magyarázatot, hiszen amíg egy terület csak mozlim fennhatóság alatt állt, mudéjar stílus a fentebb említett okokból kifolyólag nem alakulhatott ki. A visszahódításig a tiszta arab építészet dominált. A Reconquistának pedig nem csak időbeli, hanem térbeli dimenzióját is számításba kell vennünk akkor, amikor arra a felismerésre jutunk, hogy a mai Spanyolország északi és déli részén a mudéjar stílusú épületeken jelentős építészeti eltéréseket figyelhetünk meg. A románkori építészeti emlékek csak Spanyolország északi részén találhatóak, mert mire a déli részeket elérte a Reconquista, az építészetben ezeken a területeken már a gótikus stílus uralkodott. Ennek megfelelően északon a románkori épületeken gyakoribbak a mudéjarra jellemző elemek, míg dél felé haladva inkább a gótikus stílusú épületeket gazdagítják mudéjar elemek. Egyes esetekben csak a keresztény épületek díszítéséül szolgálnak a mudéjar vonások, máskor pedig az épületszerkezetekben is megmutatkozik a mudéjar hatás.
Mudéjar stílusú építészeti emlékekben azok a spanyolországi régiók a leggazdagabbak, ahol jelentős számú mudéjar népcsoport élt. Ezek a területek a következők: 11. századtól Aragóniában, az Ebro völgyében, majd a 13. századtól Andalúziában, Murciában, Aragóniában, valamint Valenciában, a Baleár-szigeteken, továbbá Gandía és Játiva környékén találunk jelentős számú mudéjar csoportokat. Egyes számítások szerint a 13. század végén 200 ezer mudéjar élt a keresztény Hispániában. Kezük munkáját számos városban máig megcsodálhatjuk. A legtöbb mudéjar emlékkel rendelkező városok az alábbiak: Teruel, Zaragoza, Tarazona, Calatayud, Maluenda, Tordesillas, Arévalo, Coca, Cuéllar, Sahagún, Burgos, Toledo, Sevilla stb.

A mudéjar építészet jellemzői
A mudéjar művészet legszembeötlőbb jellegzetessége az aprólékos díszítőművészet. A mudéjar díszítőművészet jellegzetes motívumai a vakárkádsorok, ikerablakok, csúcsív és patkóív együttes használata, csipkés boltívek, virágminták stb. Anyaghasználatában a kő és tégla együttesen jelenik meg, a kerámia és a gipsz pedig a díszítések anyagául szolgál. Természetesen a vakolatlan téglaszerkezeteken a téglasorok ötletes elrendezésével is számos díszítő forma jelenik meg a homlokzatokon, de a mázas, színes falburkoló kerámia, az ún. azulejo használata figyelhető meg a leghíresebb mudéjar tornyokon Teruel városában.
A belső terek kialakítását meghatározza a kazettás famennyezet, az ún. artesonado, valamint a tipikus arab geometrikus díszítőmotívumok az arabeszkek és a moreszkek belső oldalfalak dekorációjaként történő felhasználása.
Az évszázadok folyamán kialakult a népi és udvari mudéjar stílus is. A népi mudéjar számos megjelenési formája található meg Aragóniában, a Teruel-Zaragoza-Calatayud-Tarazona városok által lehatárolt négyszög területén. Egész Spanyolország mudéjar emlékekben leggazdagabb vidékéről van szó, ahol minden falunak 7-800 éves mudéjar harangtoronnyal büszkélkedhet.
Az udvari mudéjar legékesebb példája pedig a sevillai Alcázar, melyet Kegyetlen Péter (uralk.: 1349–1369), Kasztília királyának uralkodása alatt alakítottak át a saját ízlésviláguk szerint a muzulmán mesterek.
A fotókon igyekeztem minél több tartományt átfogni, hiszen mindenütt más és más a mudéjar, de az eredet azonos Madridtól Rondáig, Zaragozától Sevilláig.

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár




Építési megoldások