cikk

LÁTLELETEM – avagy vitairat a hazai tervező építészek helyzetéről


*_deleted_*_Borvendég | 2013.10.16
Borvendég Béla vállaltan szubjektív írása a szakma helyzetéről, a tervezők érdekvédelméről 9 pontban, konklúzióval zárva.

Építőbűvészet?
1950-ben léptem át először a Műegyetem Budafoki úti kapuját. Szívem a torkomban dobogott. Több okból is. Értelmiségi származású lévén, azaz rossz káder, már azt is csodának tekintettem, hogy idáig eljutottam, és ráadásul az építészkarra vettek fel, ahová tényleg jelentkeztem. Másrészt már akkor kerülgetett valamilyen ellenérzés, ami később tudatosult és hamarosan ki is kristályosodott, s ami nem volt más, mint a szocialista realista stílus mélységes megvetése.
Én ugyanis nem egyszerűen építész, hanem modern építész akartam lenni. Ahhoz hasonló házakat szerettem volna tervezni, mint például az Árpád Gimnázium, ahová jártam, a budaörsi reptér fogadó épülete, az Anyag és Árhivatal épülete, a ferihegyi repülőtér épületegyüttese, az új Honvédelmi Minisztérium tömbje, no meg különösen a városmajori templom vagy néhány új villa a Pasaréten. Nos, az általam már kamaszkoromban – azaz ’45 után – végképp megutált kommunisták az általuk kitalált eszement ízlést akarták tűzzel-vassal nálunk is meghonosítani. Szerencsémre a Lakóépülettervezési Tanszéken még a falak is annak a Kotsis professzornak a szellemét sugározták, akit a kommunisták éppen akkoriban tettek lapátra. Az ő saját építészete első pillantásra az akkor már szerteágazó, különösen dél-amerikai avantgárdhoz túl szikár volt, sőt látványként unalmas, de szakmai szempontból mindig precíz és magyar földön járó.
Ma már tudom, hogy az akkoriban általam élenjárónak tekintett építészet bizonyos értelemben véve már inkább utóvéd volt. Legalább is abban az értelemben, hogy az építészeti alkotástól akkor még elvárták, hogy legyen egyedi, kapcsolódjék valamilyen koherens kultúrához, éljen a korszerű technika lehetőségeivel, és legyen köszönőviszonyban táji, természeti környezetével. E helyett ma azt látom, hogy az a lényeg, hogy az épület fantasztikus, vagy legalább semmihez nem hasonlító legyen. Kerül, amibe kerül. A pénznek, de még az olajdollárnak sincsen szaga.

Szemüvegem
Bevallom, hogy a kultúra fogalmát én a kultusz szóból származatom. Ebben az esetben a szubkultúra az, ami eme mérce alatt volna. Vagyis a torz, a selejt. Ámde rangosnak tartott zsurnaliszták kioktattak, hogy a szubkultúra nem az, hanem bármi, amit valamely és bármilyen közösség magáénak vall és eladható. Így lett esztétikai értékmérő a pénz. Csakhogy a papír türelmes és excrementummal is lehet például maratott átlátszó beton falra pingálni valamit. Lehet olyan autógumira emlékeztető toron házat is építeni, amelyben minden lakáshoz erkélyszerűen csatolt saját úszómedence tartozik. Mert van befektető, akinek megéri a remélhető vendégkörből kinyerhető extraprofit. A közelmúltban egy jó barátom levelében olvastam azt a szót, hogy ”látványépítészet”, s ő ez alatt azt a fajta építést értette, amely napjaikban ugyan divatos lehet, de mégis csupán öncélúan hangoskodó, cirkuszi csiricsáré. Nos, ez a megfogalmazás késztetett arra, hogy éppen azért, mert az építészet valóban ennyire prostituálódott, azt javasoljam, hogy térjünk vissza a forráshoz. Vagyis a szakmához. Ami nálunk kétségtelenül válságban van. Azt is mondhatnám, hogy eljárt felette a könyörtelen idő. Ami persze nem áll meg, és ha nem akarunk végképp a padkán maradni, újra meg kell találjuk azt az utat, amelyen a harmincas években egyszer már sikeresen elindultunk, de amelyet a háború megszakított, majd a ránk kényszerített kommunista zsarnokság eltorlaszolt.
De ne legyünk ennyire borúlátók. Ama magyar építész számára ugyanis, aki elég bátor és szakmailag elkötelezett ahhoz, őszintén szembenézzen; ténylegesen szembenézzen helyzetével, több kitörési lehetőség is kínálkozik. Egyik sem kecsegtet ugyan azonnali sikerrel, de hogy melyiket választja, arról már most döntenie kell, mert ha késlekedik, maga hirdeti ki saját halálos ítéletét.
Azt is előre kell bocsátanom, hogy a megújulás előfeltétele magának a teljes építészeti intézményi és környezeti rendszernek a megújítása. Ami ugyan – a dolog sajátosságainak és összetettségének következményeként – tökéletes ugyan soha nem lesz, de végre el kell jutnunk addig, hogy széltében elfogadjuk azt az arany szabályt, hogy a szabadság soha nem lehet menlevél a szabadosság számára, azaz azt a rendszert, amelyben a „normális” a szilárd erkölcsi értékeken nyugvó rend. Amelyikben a verseny ugyan szabad, de szabályozott mederben folyik és a svindlit nem lehet sem kidumálni sem célirányos átmeneti amnéziával amortizálni.

LÁTLELETEM

1/a
Az egyik lehetőség, hogy az építész olyan munkacsapatot szervez maga köré, amely nemcsak kiváló építészeti minőséget képes produkálni, hanem magabiztosan mozog a honi verseny szférában is. Ennek a választásnak az az előnye, hogy az építész, aki ezen az úton kíván járni, jó és folyamatosan kooperatív kapcsolatot épít ki mind a döntéshozókkal, mind a kivitelezővel, beleértve annak alvállalkozóit is. A hátránya ennek az opciónak persze az, hogy nagy valószínűséggel el fog esni ama ipari munkáktól, melyek külföldi tulajdonban lévő cégek érdekeltségi körébe tatoznak.

1/b
A másik lehetőség az, ha az építész a közigazgatási szférában keresi meg azt a helyet, amely számára bizonyos magántervezési lehetőséget is biztosít. Hasonló lehetőséget kínál az oktatás is (pld. szakmunkásképzés) is, de csak abban az estben, ha az építész felkészültségét előbb már hitelt érdemlően bizonyította illetve igazolta.

1/c
A tervező építész lehetősége, hogy a szükséges szakismeretek megszerzése után ingatlanfejlesztési, illetve értékbecslési szakértői praxist nyit. Ebben az esetben azonban ajánlott legalább valamilyen megbízható ügyvédi irodával való állandó kapcsolat fenntartása, vagy ahhoz történő társulása. Az építésznek ebben az esetben számolni kell azzal, hogy ebben a szektorban a kereslet-kínálat esetenként igen gyorsan változik, és ebben az esetben a jogi felkészültségű társ sokkal könnyebben tudja felkészültségét konvertálni.

2/a
Az az építész, aki külföldön illetve a világpiacon képzeli el jövőjét, szintén stúdiót kell, hogy létrehozzon, még pedig olyat, amely jártas a globális munkamegosztásban, és képes rendkívül rövid határidejű és teljeskörű felelősségvállalással járó megbízások gyors teljesítésére.
Belépőnek természetesen előnyös bármilyen rangos fórumon elért elismerés, de ez önmagában még nem elég, több okból sem. Ezek egyike az, hogy az ilyen vállalkozáshoz tőkére, vagy legalább is az adott régióban konszolidáltként elfogadott bank garanciájára van szükség. Ismerni kell továbbá a szóba jöhető partneri kört is, mert ilyen nagy munkákat nem szokás pofára vállalni.

2/b
A versenypiac szereplőinek, tehát a tervező építésznek is el kell döntenie, hogy mi és melyik az a szolgáltatás, amelyben egyrészt monopol helyzetbe képes felküzdeni magát, másrészt, hogy milyen fejlesztési döntésekre készül és képes a egyrészt a pénzpiac, másrészt a konkurens versenytárs, harmadrészt az érintett térség szempontjából meghatározó nemzetközi politikai tényezők befolyása stb.

2/c
A legegyszerűbb helyzetben az építész behúzódik valamelyik olyan kutató bázis intézet, vagy iparvállalat esernyője és védelme alá, amelyik már kiépítette saját pozícióját a számára lényeges nemzetközi térségben. A tervező építész számára az ilyen szimbiózis viszonylag biztonságos, de minden tekintetben alkalmazkodni a kell az alkalmazó belső rendjéhez, elvárásaihoz stb., másrészt számolni a kell azzal is, hogy egzisztenciája szorosan kapcsolódik a mindenkori menedzsment döntéseihez, sőt az azon belüli esetleges személyi változásoktól is.

3
A kreatív tervező építész sokoldalú képzettségére és szabadon szárnyaló fantáziájára támaszkodva szerencsés esetben sikeres lehet mind a hazai, mind a nemzetközi mezőnyben is. Esetleg egy bizarrnak tűnő ötlet is sikeres lehet, ha sikerül eladni. Amiért is szükség van arra is, hogy a tervező építész ebben az esetben is olyan csapatot hozzon létre, melyben szükség esetén például nem csak marketingmenedzser, reklámpszichológus, de olyan infokommunikációs szakértő is dolgozik, aki segít a piac megkövetelte hatékonyság elérésében.

4
Napjainkban szinte az egész világot behálózzák tömegkommunikáció hajszálerei is, ami azt jelenti, hogy ez az eszköz közvélemény-formáló médiummá nőtte ki magát. Jóllehet ezek a csatornák nyilván a tulajdonos, illetve az aktuális használó, működtető véleményét tükrözik, az építészeti kérdések megítélésében, tálalásában és egyáltalán az ilyen kérdések napirendre tűzésében fontos szerepet játszhat az a tervező építész, akinek fizikai, szellemi megjelenési adottságai erre a szerepkörre alkalmassá teszik. A médiában való ilyen részvétel azonban teljes embert kíván, ezért csak olyanoknak ajánlható, akik ezt hivatásukként ezt választják.

5
Alkotói jogvédelem
Annak a hazai, magyar, kreatív tervező építésznek, akinek eredeti és jelentős elgondolásai, ötletei vannak, számolnia kell egyrészt azzal, hogy egyelőre ezek védelme egyrészt gyenge, másrészt költséges, ezért külön intézkednie kell a lopás elleni védelemre, mert ennek híján fenn áll a veszélye annak, hogy nemcsak a találmányt tulajdonítják el, hanem személyes nevét használva értékesítik a világpiacon.

6
Műemlékvédelem
Hazánkban az épített örökség védelme kiemelt kormányzati feladat. A tervező építész ebben a munkában csak széles körű speciális tudás és tapasztalat megszerzése után vehet részt. Ennek híján közreműködése több kárt okozhat, mint amennyi hasznot hajt. Egészen különleges feladat a régészeti feltárás, az archeológia, lévén ezen a téren a tervező építész szerepe általában a restaurációban történő közreműködés, vagy a már konzervált emlék karbantartása, a nagyközönség számára a helyszínen, vagy egyéb módon történő bemutatása, bár ez a feladat gyakran már a belső építész, sőt kert és tájrendezési feladatokkal.

7
Speciális feladatok
Napjainkban viszonylag igen sok az olyan közösségi feladat, amely a tervező építésztől nem csak speciális szaktudást, de olyan építőművészeti tehetséget, és képességet követel, amely együtt jár nem csak a feladat céljaival történő teljes azonosulással, de ennek az adott közösség számára történő befogadó tolmácsolásával is. Ilyenek lehetnek például jelenős sport, vallási, művelődési, turisztikai épületek és létesítmények, továbbá különleges védettséget élvező területek, emlékművek gondozása és tervezése.

8
Urbanisztika
Ma már ez a diszciplína is annyira összetett, hogy általában a tervező építész számára főként a közigazgatás kínál állás lehetőséget, igaz főként irányítói munkakörben. E munkakör sikeres betöltése azonban nemcsak sokrétű speciális ismeretet, de menedzseri és kommunikációs képességet is követel, minthogy ő általában az összekötő az általában időről időre megújuló közigazgatás, a közigazgatás apparátusa, az állampolgárok, ingatlanfejlesztők stb. között.

9
Kiválasztás, képzés.
A tervező építészek képzése kapcsán véleményem szerint az egyik legnagyobb dilemma az, hogy az elvárható, vagy megkövetelt tudás elsajátítása olyan sok időt igényel, hogy a megszerzett ismeretek társadalmi hasznosulási ideje viszonylag rövid. Ezen problémát külföldön vagy úgy igyekeznek segíteni, hogy a képzés első fázisán sikeresen túljutott jelölt korlátozott, és auditált építész felügyelte alatt már vállalhat munkát, vagy úgy, hogy a már végzett építész vállalja, hogy bizonyos határidőn belül mintegy posztgraduális képzésként szerzi meg a teljeskörű tervezési jogosultságot.
Tervezőként általában nagyobb interdiszciplináris tervező, tanácsadó vállalkozás alkalmazottja, annál inkább, mivel az ilyen vállalkozások nem ritkán nagyobb térségek fejlesztési szükségleteinek és lehetőségeinek feltárását, netán hatásvizsgálatok készítését végzik.
Minthogy pillanatnyilag a teljes képzési rendszer koncepciója átszervezés állapotában van, eszmefuttatásomat itt be is fejezhetném. Mégsem ezt teszem, mert a tervező építészek képzését véleményem szerint azzal a módszeres kiválasztással kellene kezdeni, amely már az óvodában elkezdődhet, és amely igen eredményesen működik például a zenei tehetségek korai felismerése esetében. Ezt a módszert aztán végig lehetne vinni egészen a középfokú oktatás illetve nevelés befejéséig, mert pénz- és szellemi erő fecsérlésnek tartom a pályára alkalmatlanok kényszerítését, ha csak a jelölt nem kíván megalapozottan olyan pályára lépni, amelyen az addig elsajátított ismereteit jobban tudja hasznosítani.

KONKLÚZIÓ
Diagnózisom szükségszerűen szubjektív és van néhány terület, melyet elegendő információ hiányában ezért nem, vagy csak felületesen érint.

A
A tervező építész érdekvédelme nem tűnik megoldottnak, különösen abban az esetben, ha alkalmazott vagy társ. A MÉSZ és a kamara egymáshoz való viszonya zavaros és a kutya-macska barátságra emlékeztet. Úgy vélem, hogy a rendezéshez mindkét szervezetnek radikálisan meg kell újulnia. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy eközben több olyan építész egyesület is alakult, melynek több kiváló tervező építész is tagja. Azt gondolom, hogy létre kellene hozni a magyar tervező építészek akadémiáját, és ezen belül azt a grémiumot, amely jogosult lenne konkrét építészeti ügyekben állást foglalni.

B
Mivel az építészet nyilvános és közösségi műfaj, igen fontos lenne az ilyen vonatkozású ismeretek rendszeres, intézményes és átfogó oktatása, vagyis a szép környezet felismerésére és normális értékelésére vonatkozó ismerek kormányzati támogatással történő nevelés helyi és megyei szinten.

C
Célszerű lenne országunk viszonyát felülvizsgálni az UIA-val, mivel ez az egykor méltán rangos és sikeres nemzetközi szervezet, melynek Dr. Böhönyei János regionális alelnöke is volt, nemcsak a nemzetközi médiából tűnt el, de a jelentős tagdíj ellenére hazánk építészeti problémáinak megoldásában való közreműködése, hatékonysága is kétséges.

D
A tervező építészek képzése véleményem szerint ma már semmiképpen nem nélkülözheti az elméleti képzést alátámasztó olyan gyakorlati képzést, amelyhez gyakorló műhely, laboratórium és helyszíni ismeretek megszerzése csatlakozik. A színvonalas tervezőképzés és -oktatás szerintem nem helyes, ha arra az álláspontra helyezkedik, hogy hallgató az el nem sajátított ismereteket az őt alkalmazó cégnél a gyakorlatban szerzi majd meg.

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár




Építési megoldások