sebesp | 2013.10.10
Londonban néhány napja megnyílt a Serpentine Sackler Gallery melyhez Zaha Hadid Architects tervezett bővítést. Az érdeklődés lankadatlan, bár a vélemények megoszlanak a sztárépítész legújabb munkájáról.

Londonnak a világ építészetében betöltött szerepe aligha vitatható, szinte nincs olyan hét, hogy ne készülne el egy sztárépítész által tervezett épület, vagy ne lenne az építészetet érintő jelentős rendezvény. Az események többségén nemcsak a szakmai közönségre számítanak, így az utca embere is bepillantást nyerhet az épületek létrejöttének folyamatába, az egyes megoldások kiválasztásának hátterébe. A nyilvánosság bevonása eredményeképp az átlagemberek is általában nyitottabban, befogadóbban tekintenek az olykor meghökkentő, a tradicionális formákkal keveset törődő új városképi elemekre mint olyan országokban, ahol a városok természetes fejlődésének elősegítése helyett önkényesen kiválasztott történelmi pillanat látványának történelmietlen elvekre épülő konzerválása kap prioritást. A londoniak ezért természetes érdeklődéssel fogadják az épített környezet újdonságait is, sőt sorban állni sem restellnek, hogy saját szemükkel láthassák a jövevényt, vagy akár a több évtizedes ikonokat, ahogyan néhány hete az Open House London több mint 850 épületbe (köztük pl. Lloyds székház vagy Battersea Erőmű) ingyenes belépést biztosító esemény alkalmával.

A rendezvény időpontjára időzítették az évente új bemutatóval jelentkező Serpentine Gallerytől alig néhány percnyi sétára elhelyezkedő Serpentine Sackler Gallery kiállítóterem felújításának és Zaha Hadid kezei alatt megvalósított bővítésének átadását. Bár a Hyde Parkban álló épület előtt a sorban állás azóta is folyamatos, kritikus vélemények is megjelentek a szabadon formált bővítéssel kapcsolatban. A tervezők könnyed struktúrát akartak létrehozni, mely akár egy lebbenő lepel szinte nem is érintkezik sem a régi épületrésszel, sem a talajjal.

A sztárépítésznő és munkatársai úgy érzik sikeresen megoldották a feladatot. Az étteremnek helyet adó bővítmény fedése üvegszál erősítésű szerkezet, melyet egyedi formájú belső pillérek tartanak. „A szerkezetet határozottan kortársnak szántuk, mely érintetlenül hagyja a meglévő épületet.” mondta Patrick Schumacher felelős tervező.

Ellis Woodman építészeti kritikus ugyanakkor nehezményezi a határozottan eltérő karakterű addíciót. Szerinte az 1805-ben épült egykori lőporraktár épülete nagyobb tiszteletet érdemelt volna, és a sci-fi stílusban tervező Zaha Hadid irodát eleve nem lett volna szabad megbízni a feladattal. Úgy gondolja, az eredmény „agresszív és banális”, ami aligha nevezhető barátságos gesztusnak, a végeredményről egy gengszter jut eszébe, aki széles mosoly kíséretében éppen vállon öleli leendő áldozatát.

„Mi nem úgy nézünk előre, hogy közben hátrafelé tekingetünk, annak ellenére, hogy néha elkerülhetetlen történelmi épületek közelébe kerülni, akár érintkezni velük. Abból indultunk ki, hogy bizonyítani akartuk, az új és a régi világa tökéletes összhangban is létezhet egymás mellett.” – mondta az iraki származású brit építésznő.

Képek: Szerző

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár




Építési megoldások