A hosszú távú szociodemográfiai változások módosítják a franciák költözési magatartását
Az egyik tényező, mely megváltoztatja a helyi lakáskeresletet az a francia népesség elöregedése és az egy háztartásra jutó létszám csökkenése (szingli életmód, különélés, özvegység), valamint az új generációk érkezése.
A francia gazdaság ágazati átrendeződése a foglalkoztatási területek földrajzi helyzetét változtatja meg. Az újraiparosítást is tervezik, de az üzleti és személyi szolgáltatások fejlődése, valamint az új ipari központok megjelenése az új technológiákkal együtt továbbra is a munkahelyek és a szakképesítés újraelosztását okozza. 2015 óta a NOTRé törvény és nagyprojektek (Métropole du Grand Paris, Olimpiai Játékok) regionális szinten megerősítették a városfejlesztés hatásait, vonzerőt teremtve a foglalkoztatás és az infrastruktúra számára. (A NOTRé törvény a François Hollande elnöksége óta végrehajtott 3. decentralizációs törvény része. Célja a régiók és az önkormányzatok közötti együttműködési intézmények erősítése – a fordító megjegyzése).
Emellett bizonyos területeken a túlzsúfoltság lassítja a demográfiai fejlődést. Ha egyes területek a munkahelyek, szolgáltatások és az éghajlat miatt vonzóvá válnak, akkor a telekhiány és az építési költségek emelkedése miatt továbbra is magas lakásár-inflációnak vannak kitéve. Franciaországban 2000 óta 30%-kal esett vissza az első lakásvásárlók vásárlóereje, és olyan lakásigény jelentkezik mely nem tart lépést a kínálattal.
Végül, a posztglobalizációs tünetegyüttes is hatással van a költözésre: a mobilitás új formái (villamosítás, multimodalitás stb.), a távmunka, valamint a globális átrendeződés és a társadalom fenntartható fejlődés iránti tudatossága.
Modell a francia régiók lakásszükségletének előrejelzésére 2050-re
A BDO Advisory megközelítése a lakosság és a háztartások demográfiai adataira összpontosít hosszú távon. A népesedési pályák az INSEE (a Francia Statisztikai Hivatal) demográfiai tanulmányain alapulnak, egy meghatározott zónarendszer segítségével, amely lehetővé teszi az EPCI szintű mutatók előállítását (az EPCI-t a NOTRé törvény kulcsfontosságú területi egységként határozta meg, önkormányzati keretek alapján 1380 EPCI és 96 osztály van). (Az EPCI Franciaországban az önkormányzatok együttműködésének állami intézménye, egy olyan közigazgatási struktúra, amely több önkormányzatot egyesít – a fordító megjegyzése).
A kiindulási pontok a 2019-es és 2020-as népszámlálások. A BDO Advisory három forgatókönyvet vázolt fel (alacsony, közepes, magas) 2050-ig. A térkép a 2040 és 2050 közötti népességmozgásokat mutatja. Három fő tendencia rajzolódik ki: 2040 után a francia lakosság csökkenni kezd, a külvárosi területek továbbra is népszerűek maradnak, míg a nagyvárosok népszerűtlenek lesznek.
A potenciális lakásigény a várható új lakások áramlását jelenti mely demográfiai változások miatt (új háztartások számának becslése) és a lakásállomány változása miatt (a másodlagos lakóhelyek számának becslése, az üres lakások és a bontások/szerkezetátalakítások) következik be. Nem tartalmazza azt a lakásigényt, amely a korábbi években felhalmozott nem megfelelő lakhatást vagy lakáshiányt orvosolja. A potenciális lakásigény koncepciója nem azonos az új lakásépítéssel, amely a fejlesztők, generálkivitelezők, és általában a projekttulajdonosok kezdeményezése.
A jövőbeli lakásigényt ezzel a képlettel írták le a modellben: LN = ΔMEN + ΔRS + ΔLV + S, ahol az LN az átadott új lakások (családi ház, sorház, társasház), a MEN a háztartások száma (=elsődleges lakóhelyek száma), az RS a másodlagos lakóhelyek, az LV az üres lakásállomány, az S az üres lakások nettó egyenlege (bontások és egyéb).
Elsődleges lakások esetében ez a számítás lehetővé teszi a lakástípus előrejelzését (családi ház, társasház, sorház, stb.), és így valódi döntési eszközzé válhat a beruházások (infrastruktúra, közút, közlekedés, közművek, bankügynökségek stb.) és új szolgáltatások fejlesztéséhez.
Eredeti cikk: Pascal Marlier és Roch-Eloi Grivet, BDO Advisory, az Euroconstruct francia tagintézete
Magyar verzió: Buildecon, az Euroconstruct magyar tagintézete
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére