A Szászvár nagyközségben található egykori püspöki nyári rezidencia, illetve püspökvár felújítása és részleges rekonstrukciója 2015-2016-ban a magyarországi műemlékvédelem egyik legkiemeltebb felújítása volt.
A palota telkén hosszú évtizedek óta folytak és folynak régészeti feltárások. A műemléki rekonstrukció első elgondolásai is a 2000-es évek előtti időszakra nyúlnak vissza.
A 14. században épült püspöki rezidenciát az teszi műemlékeink között különösen egyedivé, hogy főépületének (az egykori nyugati palotaszárnynak és későbbi későbarokk plébániaháznak) felmenő falai a pincétől a tető oromfaláig középkori eredetűek, a nagyobb mértékű barokk átépítések ellenére ezeket a szerkezeteket sikerült eredeti állapotukban megőrizni. S ezzel máris visszarepülünk abba a korba, melyet többek között Alsáni Bálint pécsi püspök neve fémjelez, amikor Szász település még Tolna vármegyéhez tartozott (bár ez a püspökség szempontjából semleges) és amikor a kezdeti püspöki mellékrezidencia kiépítésének első lépései után az együttes várként történő megerősítésére is sor került.
Az egymást követő építészettörténeti periódusokkal a pinceszinten található kiállításon ismerkedhet meg a látogató, ahol makettekkel, 3D-rekonstrukciós vetítéssel és az itt kialakított kőtárral válik átélhetővé a múlt.
Ami pedig a több mint ezer négyzetméterre kiterjedő kivitelezési munkálatokat illeti: sor került a főépület teljes statikai megerősítésére, az északi palotaszárny részleges visszaépítésére, a gazdasági épület újbóli felépítésére, a kaputorony részleges, illetve a kápolna teljes rekonstrukciójára, a középkori várfalmaradványok konzerválására és számos kőanyag restaurálására.
Jelenleg a középkori és a barokk építészeti motívumok dominálnak a főépületen, de a régészeti feltárások korábbi és legújabb eredményeinek figyelembevételével sikerült az egykori északi palotaszárny és kaputorony részleges rekonstrukcióját végrehajtani.
A főépületen végzett falkutatásoknak köszönhetően a nyugati palotaszárnyhoz kapcsolódó késő gótikus kápolna rekonstrukciója is lényeges momentum, hiszen műemlékvédelmi szempontból támogatható hiteles visszaépítésre került sor.
A felújítással és rekonstrukcióval egy időben sor került a palotát körülvevő, javarészt 15. században megépült várfalmaradványok konzerválására, valamint az egykori belső udvar törökkori járószintjének felszínre hozására.
Magyarország egyik legegyedibb középkori eredetű műemléke – mely a pécsi püspökök egyetlen fennmaradt mellékrezidenciája – újult meg a Szászvári Vár „Szászvár –középkori élet a várkastélyban” című projekt keretében, melynek kvalitásos építészeti megoldásai és kiváló restaurátori munkái remélhetőleg sok látogatót vonzanak majd a településre.
Legfontosabb közreműködők:
Beruházó: MNV Zrt.
Tervezők: Albert János, Mersits Ildikó, dr. Szabó Éva
Kutatók: dr. Gerő Győző, dr. G. Sándor Mária, Buzás Gergely
Kivitelező: Magyar Építő és Tatarozó Kft.
Restaurátor: Osgyáni Vilmos és munkatársai
Engedélyező hatóság: Baranya Megyei Kormányhivatal és jogelőd-szervezetei
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére
