hír CentrArt mÉsz MRMT MTA műemlékvédelem ÓVÁS RÉKE

Szakmai szervezetek nyílt levélben tiltakoznak a műemlékvédelem teljes felszámolása ellen

A MÉSZ és az ICOMOS állásfoglalásához hasonlóan a műemlékvédelmi intézkedések ellen tiltakozó nyílt levelet adott ki 5 szakmai szervezet: a RÉKE Egyesület (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete), az MTA Művészettörténeti Tudományos Bizottsága, a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat, az ÓVÁS Egyesület és a CentrArt Egyesület.

A Magyar Építőművészek Szövetsége és az ICOMOS állásfoglalásához hasonlóan a műemlékvédelmi intézkedések ellen tiltakozó nyílt levelet adott ki a RÉKE Egyesület (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete), melyhez csatlakozott az MTA Művészettörténeti Tudományos Bizottsága, a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat, az ÓVÁS Egyesület és a CentrArt Egyesület. A nyílt levél:

„A magyar kormány 2017-re megvalósította a nemzettudatunk részét 145 éve képező műemlékvédelem egyetlen szakintézményének felszámolását, és bezárta a gyakorlati valamint a tudományos műemléki munka alapját képező gyűjteményeket (tervtár, fotótár, könyvtár, irattár). A szakmai megalapozottság biztosítására képes háttérintézmény megszüntetésével a politikától és/vagy a gazdaságossági szempontoktól teljesen függő helyzetbe hozta a korábban már a helyi építésigazgatásba áthelyezett hatósági szakembereket.

A műemlékvédelem intézményei a rendszerváltás óta a folyamatos átalakítások miatt és ellenére sem tudtak megfelelni a társadalom, az egyházak és az államigazgatás elvárásainak. Mindezt érzékelve a szakemberek számos koncepciót, stratégiát készítettek, azonban a döntéshozók ezeket rendre figyelmen kívül hagyták.

A műemlékvédelem megmaradt, szervezetileg széttagolt, nem összehangoltan működő állami szervei – járási hivatalok, minisztériumi főosztályok, állami tulajdonú kft. – ma nem alkalmasak arra, hogy ellássák a műemlékvédelem alapfeladatait, amelyek elsősorban nem az állami presztízsberuházásokban való közreműködést jelentik. A még mindig hatályos 2001. évi Kulturális Örökségvédelmi Törvényben és az ahhoz kapcsolódó jogszabályokban meghatározott állami alapfeladatok közül napjainkra lényegében csak a hatósági eljárás maradt meg. Megszűntek az állami műemlékvédelem kezdeteitől végzett olyan alapfeladatok, mint az ország feltáratlan és folyamatosan pusztuló műemléki értékeinek számbavétele, a védett műemlékállomány felülvizsgálata és az ezekre épülő törlési valamint védési eljárások lebonyolítása, a műemlékjegyzékek és topográfiák összeállítása. 2017-re eltűnt az összes szakmai periodika és könyvsorozat, holott ezek a kiadványok nem pusztán a műemlékvédelem, hanem a történeti, építészettörténeti és művészettörténeti alapkutatások közlésének is elsőrendű, széles nemzetközi elismerést élvező fórumainak számítottak. A műemléki gyűjtemények a Kárpát-medencei épített örökséghez kapcsolódó terv- és kutatási anyagok egyedülálló archívumai voltak, amelyek bezárásával megszakadt egy, a 19. század közepe óta tartó folyamat.

Megszűnt a szakmai utánpótlás, nagy tudású szakemberek kényszerültek távozni, nem épült ki a gyakornoki rendszer, noha az elmúlt időszak sikere volt, hogy több egyetemen indult műemlékvédelmi képzés. Továbbra is hiányzik a kedvezmények és támogatások – magánszemélyek számára igényelhető – más országokban alkalmazott kiszámítható eszközrendszere; a műemlék-tulajdonosok csak a korlátozások és előírások nyűgét ismerik. Ellehetetlenült a magyar műemlékvédelem nemzetközi kapcsolatrendszere, miközben a közép-európai műemlékvédelem számára a Magyarországon kidolgozott kutatási gyakorlat a közelmúltban még példaértékű volt.

Meggyőződésünk, hogy hazánk épített öröksége az európai kulturális örökség integráns része, ennek megóvása és átörökítése a jelen helyzetben veszélyeztetett Magyarországon. Felkérjük a hazai- és európai társintézményeket, szakmai/civil szervezeteket, tudományos intézeteket valamint a kultúrpolitika alakítóit, hogy minden fórumon hallassák hangjukat egy újjászervezett műemléki intézmény létrehozása érdekében.”

 

A MÉSZ és az ICOMOS állásfoglalása:

Állásfoglalás a műemlékvédelem átszervezésével kapcsolatban

A műemlékvédelem területén jelenleg is folyó intézményi és személyi átalakítások aggodalmat keltenek, mert átláthatatlanok. Január elején megszűnt a Forster Központ, a több mint 140 éves múltú magyar műemlékvédelmi szervezet utolsó maradványa. Bár elvben a Miniszterelnökség utódintézményként átvette a feladatait, valójában – úgy tűnik – sok feladat végleg áldozatul esik az átalakulásnak. A Forster Központ szakvéleményekkel segítette a műemlék-felügyelők munkáját. A szakvélemények elkészítéséhez nagy tapasztalattal rendelkező művészettörténész és építész munkatársak mellett régész, kertépítész, statikus, gépész, restaurátor kollégák is rendelkezésre álltak. Ez a feladatkör megszűnt, sok szakembert áthelyeztek, holott a jelenlegi helyzetben nagy szükség lenne a szakértelmükre. Egykor a műemlék-felügyelők komoly szakmai szervezetre – a műemlékvédelmi hivatalra – támaszkodhattak, így tudták segíteni a tervezők munkáját is. Ma a kormányhivatalokba került munkatársak, felügyelők képzettsége általában gyengült – műemlékvédelmi szakmérnök pl. csak elvétve akad köztük –, szakmai vezetőjük szinte sehol nincs, és egymástól is elszigeteltek. Munkájukat a folyamatosan változó jogszabályi és szervezeti környezet is nehezíti.

A januárban a Miniszterelnökséghez került tudományos szakemberek közül - talán fiatalítás miatt - most több idősebb kolléga kikerül a szervezetből, holott tudásukra, tapasztalatukra nagy szükség volna. Műemlékes szakembert ugyanis nem képeznek, a szakma egyes részei csak a gyakorlatban tanulhatók meg; ehhez az egykori szervezet igen jó műhelyt biztosított. Ismereteink szerint a megmaradó szakemberek egy része a Minisztériumba, mások a Budavár Kft-hez, vagy az MMA-ba tagozódó Építészeti Múzeumba kerülnek.
A műemlékvédelmi hivatal másfél évszázadra visszatekintő gyűjteményei jelenleg hozzáférhetetlenek, sorsuk megnyugtató rendezéséről nincs hír. Így a jogszabály szerinti dokumentációk elkészítéséhez és a szakszerű műemlék-helyreállításokhoz szükséges legfontosabb alapadatok – régi rajzok, fényképek, korábbi kutatások, beavatkozások dokumentumai - nem ismerhetők meg. Bizonytalanná vált a műemléki kutatás, falkutatás intézményi feladatainak megfelelő ellátása is.
A műemléki tanácsadó testület végzi a dolgát, de a jogszabályi bizonytalanságok miatt kétséges eredményességgel. Jelenleg nem egyértelmű, milyen terveket kell megvitatnia a testületnek, és figyelembe kell-e venni a szakvéleményt. Ugyanakkor az ott bemutatott tervek más szerv tervtanácsa elé bocsáthatók, és ilyenkor a véleményeltérések bizonytalanságot okoznak a megbízóban, hatóságban és tervezőben egyaránt. A testület opponenseket nem tud alkalmazni, holott az elmúlt években ezt a funkciót a Forster Központ szakemberei is be tudták tölteni.
Továbbra sem megoldott a műemlékek helyreállításának pénzügyi segítése pályázatok, adókedvezmények formájában, így műemlék-tulajdonosnak lenni változatlanul nyűg, és ez a műemlékeket veszélyezteti. A műemlékeket is érintő pályázatok jó részét sok esetben a műemlékekre káros módon használják fel (utólagos hőszigetelés, ablakcsere, idegenforgalmi célú fejlesztések). A társadalmi és örökségvédelmi ügyekért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkárság újabban közös miniszter-helyettes alá tartozik ugyan az építészetért felelős helyettes államtitkársággal (amelynek nem feladata a műemlékvédelem), előbbinek azonban nincsenek építész szakemberei. 
Az egész problémakörre megoldás lehetne egy műemlékvédelemmel foglalkozó önálló hivatal (újra)szervezése. Ilyen intézmény tudomásunk szerint minden európai országban működik a múlt értékeinek valóban hiteles megőrzése érdekében.
2017. augusztus 20. 
Golda János MÉSZ 
alelnök, MÉSZ Elnökség 
Dr Fejérdy Tamás 
elnök, ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület

A januárban a Miniszterelnökséghez került tudományos szakemberek közül - talán fiatalítás miatt - most több idősebb kolléga kikerül a szervezetből, holott tudásukra, tapasztalatukra nagy szükség volna. Műemlékes szakembert ugyanis nem képeznek, a szakma egyes részei csak a gyakorlatban tanulhatók meg; ehhez az egykori szervezet igen jó műhelyt biztosított. Ismereteink szerint a megmaradó szakemberek egy része a Minisztériumba, mások a Budavár Kft-hez, vagy az MMA-ba tagozódó Építészeti Múzeumba kerülnek.

A műemlékvédelmi hivatal másfél évszázadra visszatekintő gyűjteményei jelenleg hozzáférhetetlenek, sorsuk megnyugtató rendezéséről nincs hír. Így a jogszabály szerinti dokumentációk elkészítéséhez és a szakszerű műemlék-helyreállításokhoz szükséges legfontosabb alapadatok – régi rajzok, fényképek, korábbi kutatások, beavatkozások dokumentumai – nem ismerhetők meg. Bizonytalanná vált a műemléki kutatás, falkutatás intézményi feladatainak megfelelő ellátása is.

A műemléki tanácsadó testület végzi a dolgát, de a jogszabályi bizonytalanságok miatt kétséges eredményességgel. Jelenleg nem egyértelmű, milyen terveket kell megvitatnia a testületnek, és figyelembe kell-e venni a szakvéleményt. Ugyanakkor az ott bemutatott tervek más szerv tervtanácsa elé bocsáthatók, és ilyenkor a véleményeltérések bizonytalanságot okoznak a megbízóban, hatóságban és tervezőben egyaránt. A testület opponenseket nem tud alkalmazni, holott az elmúlt években ezt a funkciót a Forster Központ szakemberei is be tudták tölteni.

Továbbra sem megoldott a műemlékek helyreállításának pénzügyi segítése pályázatok, adókedvezmények formájában, így műemlék-tulajdonosnak lenni változatlanul nyűg, és ez a műemlékeket veszélyezteti. A műemlékeket is érintő pályázatok jó részét sok esetben a műemlékekre káros módon használják fel (utólagos hőszigetelés, ablakcsere, idegenforgalmi célú fejlesztések). A társadalmi és örökségvédelmi ügyekért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkárság újabban közös miniszter-helyettes alá tartozik ugyan az építészetért felelős helyettes államtitkársággal (amelynek nem feladata a műemlékvédelem), előbbinek azonban nincsenek építész szakemberei. 

Az egész problémakörre megoldás lehetne egy műemlékvédelemmel foglalkozó önálló hivatal (újra)szervezése. Ilyen intézmény tudomásunk szerint minden európai országban működik a múlt értékeinek valóban hiteles megőrzése érdekében.

2017. augusztus 20. 

Golda János

alelnök, MÉSZ Elnökség 

Dr Fejérdy Tamás 

elnök, ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár


Építési megoldások