Az iráni konfliktus eszkalációja és a Hormuzi-szoros lezárása sokkolta a globális energiapiacokat. Az európai építőipar számára ez 2022 elejére emlékeztet, amikor Oroszország ukrajnai inváziója példátlan energiaár-emelkedést váltott ki, amely gyorsan begyűrűzött az építőanyagárakba. De vajon megismétlődhet-e a 2022-es energiasokk?

A Citadella lényege nem a falakban, hanem működésen volt: a késleltetésben, a kontrollban és a zártságban. A mostani beavatkozások ezt a rendszert bontják meg. A kérdés nem az, hogy indokolt-e a megnyitás, hanem az, hogy mi szűnik meg vele – és mit nevezünk ezek után még erődnek.

A munkahelyi kutatások szerint a rosszul kialakított iroda akár 28% fókuszidőt is elvihet, zajos környezetben pedig a memória alapú feladatok teljesítménye 30%-kal is visszaeshet. Ezzel szemben a tudatosan szervezett munkatér mérhető üzleti előnyt jelent.

A kert ma már jóval több, mint gondozandó zöldfelület a ház körül: a kikapcsolódás, feltöltődés, rekreáció fontos terepe. Itt kezdődik a reggeli kávé, itt ér véget egy hosszú nap, és itt találkozik egymással a természet nyugalma és az otthon rendezettsége. Éppen ezért nem mindegy, milyen burkolatokkal, színekkel és formákkal alakítjuk ki ezt a világot.

Budapesten most végigkövethetjük, hogyan vált a kávé különlegességből napi rutinná – és hogyan lett belőle újra élmény. A Kazinczy utcai kiállítás arra emlékeztet, hogy a kávé nemcsak ital, hanem korszakok lenyomata – éppúgy a hiány, mint a bőség idején.

A Kiscelli Múzeum kiállítása arra vállalkozik, hogy az 1974 és 1989 közötti másfél évtizedben készült, a városi tájat megjelenítő neoavantgárd és szubjektív dokumentarista fotók által mutassa fel a városlakók életterének vizuális lenyomatait. A kiállítási koncepció szerint a korszak progresszív fotóművészeti látásmódjának és a város vizuális képének megmutatkozását egyként felvállalva, azzal a törekvéssel, hogy mind a művészeti, mind a várostörténeti perspektíva tetten érhető legyen.

Egy fiatal művészettörténész kutatása új fényt vet a hatvanas-hetvenes évek magyar építészetére – arra a korszakra, amelynek épületei közül ma sok nem létezik, alkotóinak egy része pedig nem is Magyarországon élte le az életét.

Ebben a sorozatban Egyiptom világörökségi helyszínei közül mutatunk be egy válogatást a kedves Olvasónak, bízva abban, hogy ezekben a témákban is lehet még újat mondani.

Ebben a sorozatban Egyiptom világörökségi helyszínei közül mutatunk be egy válogatást a kedves Olvasónak, bízva abban, hogy ezekben a témákban is lehet még újat mondani.

Ritkán adódik alkalom arra, hogy egy könyvtár megmutassa a működését. Könyvtár épület, rendszer és logisztika egyszerre. A Magyar Kultúra Napjához kapcsolódó nyílt napon az OSZK nemcsak tereit, hanem gondolkodását is láthatóvá tette. Ez az írás ezekből a benyomásokból építkezik.

2025 végén a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. árverésre bocsátotta a Béla király úti egykori kormányvendégházat. A 28,36 milliárd forintos kikiáltási ár egy több mint hetvenöt éven át zárt, őrzött, állami hatalmi tér történetét zárja le – vagy inkább most teszi először láthatóvá. Ami eddig a falakon belül maradt, az az árveréssel nyilvánossá vált.

Bevallottan a példamutatás szándékával osztják ki a Budapest Építészeti Nívódíjat, immár (kisebb megszakítással) harminc éve. Idén a zsűri a felújításokat, társasházakat ...no és azt az irodát találta legjobbnak, aki nem először tarol a díjkiosztón.