Egy fiatal művészettörténész kutatása új fényt vet a hatvanas-hetvenes évek magyar építészetére – arra a korszakra, amelynek épületei közül ma sok nem létezik, alkotóinak egy része pedig nem is Magyarországon élte le az életét.

Ritkán adódik alkalom arra, hogy egy könyvtár megmutassa a működését. Könyvtár épület, rendszer és logisztika egyszerre. A Magyar Kultúra Napjához kapcsolódó nyílt napon az OSZK nemcsak tereit, hanem gondolkodását is láthatóvá tette. Ez az írás ezekből a benyomásokból építkezik.

2025 végén a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. árverésre bocsátotta a Béla király úti egykori kormányvendégházat. A 28,36 milliárd forintos kikiáltási ár egy több mint hetvenöt éven át zárt, őrzött, állami hatalmi tér történetét zárja le – vagy inkább most teszi először láthatóvá. Ami eddig a falakon belül maradt, az az árveréssel nyilvánossá vált.

Kós Károly születésének napján, december 16-án a Pesti Vigadóban adták át, az állami építészeti díjakat és a Kós Károly-életműdíjat.

Bevallottan a példamutatás szándékával osztják ki a Budapest Építészeti Nívódíjat, immár (kisebb megszakítással) harminc éve. Idén a zsűri a felújításokat, társasházakat ...no és azt az irodát találta legjobbnak, aki nem először tarol a díjkiosztón.

A Dél-Dunántúli Építész Kamara kezdeményezésére és lebonyolításában elkészült a Breuer Marcell Emlékpad, amely a világhírű pécsi születésű építész, tárgytervező és a Bauhaus kiemelkedő alakja előtt tiszteleg.

A XXII. Nemzetközi Építészkongresszust Budapesten, a Nemzeti Atlétikai Központ kongresszusi termében rendezték 2025. március 7-én, Társadalom és transzparencia az építészetben címmel.

Tavalyhoz hasonlóan a Magyar Építészet Napján adták át a Schönvisner-, Forster-, Mőcsényi-díjakat, a Pro Architectura díjat, a három Ybl-díjat, és a Kós Károly-életműdíjat. Sok kis épület tervezője is díjat kapott.

Mennyire tartós, mennyire „barátságos”? Ahogy a ruha az embernél, úgy az építészetben is fontos az anyaghasználat, aminek a tervezői gondolaton túl a funkcióhoz és a formához kell igazodnia. A témáról Jánosi Jánossal építészt kérdeztem.

Többezer megvalósult épület, mégis egyetlen építésziroda. Magyarország legnagyobb múltú építészirodája, a KÖZTI megalakulásának 75. évfordulóját ünnepli. Épületeik kulcsfontosságúak a hazai városok arculatának formálásában. Az elmúlt több mint hét évtizedet áthatja az itt dolgozó építészek közötti mester-tanítványa kapcsolat. Az évfordulóra a fiatal generációt megszólító, hallgatói tervpályázatot is hirdettek.

Kádár Bálint, a Műegyetem tanára elmesélte, milyen volt újraálmodni a sokszáz éves barokk városmagot.

A HelyiÉrték címet viselő reprezentatív kiállítás az elmúlt öt év hazai és határon túli építészetét mutatja be a Műcsarnokban.