Egy csésze kávéhoz elég egy asztal és egy szék. Kávéházhoz azonban már tér kellett: kerekasztalok, amelyek körül társaságok, olykor „Kerek Asztalok” születtek. A Múzeum Kávéház másfél évszázados története arról is szól, hogyan alakította egymást tér és használat, miközben változott a kávézás, az étkezés és maga a vendéglátás.

Kevés iskola mondhatja el magáról, hogy történetében egyaránt megjelenik egy város fejlődése, a magyar iskolaépítészet változása és több nemzedék személyes emlékezete. A Jedlik Ányos Gimnázium ilyen iskola. Megújulása ezért nem egy épület átalakítása, hanem egy hetven éve íródó történet új fejezete.

A Biodómot gyakran kupolaként emlegetjük, pedig tervezői szerint nem a szerkezet a legfontosabb része. A lényeg a kupola alatt létrejövő világ: a szabályozott klíma, a növényzet, az állatok és az emberek közös tere. A 2019-es szerkezetépítéstől a 2026-os megnyitás előtti utolsó simításokig követtem végig fényképezőgéppel ezt a különleges történetet.

Marótzy Katalin egyetemi docens és a BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék szervezésében valósult meg a Hauszmann 100 emlékkonferencia 2026. május 27-én a BME K210-es termében. 

A Bajnokok Ligája döntője előtt a CETIN hálózatfejlesztése a Puskás Aréna egy kevésbé látható oldalára irányítja a figyelmet: hogyan lett a Népstadion örökségéből a mai stadionélményt kiszolgáló, folyamatosan bővíthető infrastruktúra. Az 1953-ban megnyitott Népstadion a tömegsport és a politikai reprezentáció ikonikus helyszíne volt. A helyén álló Puskás Aréna ma már nemcsak sportlétesítmény, hanem összetett technikai infrastruktúra is. A BL-döntő előtti CETIN-fejlesztés jól mutatja, miként alkalmazkodik ugyanaz a stadionhelyszín a XXI. század stadionélményéhez.

A Citadella új kiállítása nem tárgyakat mutat, helyette inkább hatásokat kelt. A bástya tereiben felépített jelenetek a szabadság történetét mesélik el, mégis inkább annak hiányát erősítik. A rövid, megélt pillanatok helyett a következmények képei maradnak. Ami megszülethetne bennünk, itt előre el van mondva.

Ünnepélyes keretek között adták át a Ceglédi Toldy Ferenc Kórház új járóbeteg-szakrendelő épületét, amely az Egészséges Budapest Program, valamint a Pest Megyei Területfejlesztési Program keretében valósult meg.

A Budapest100 a Nyitott Házak Hétvégéjén visszatér a gyökereihez, idén ismét a százéves házaké lesz a főszerep.

Az M1-es autópálya-bővítése jelentős kiugrást okozott 2025. 3. negyedévében az elindult építőipari kivitelezések értékében, de a 4. negyedév alacsony Aktivitás-Kezdést hozott – derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentésből. Ugyanakkor köszönhetően a 3. negyedéves magas számoknak, az éves Aktivitás-Kezdés csak kis mértékben csökkent 2024-hez képest.

2025 végén a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. árverésre bocsátotta a Béla király úti egykori kormányvendégházat. A 28,36 milliárd forintos kikiáltási ár egy több mint hetvenöt éven át zárt, őrzött, állami hatalmi tér történetét zárja le – vagy inkább most teszi először láthatóvá. Ami eddig a falakon belül maradt, az az árveréssel nyilvánossá vált.

Jövő tavasszal a Budapest100 visszatér a gyökereihez: tíz év kihagyás után ismét a százéves házaké a főszerep. A KÉK – Kortárs Építészeti Központ szervezésében megvalósuló fesztivál ezúttal az 1916 és 1926 között épült lakóházakat és intézményeket mutatja be – így azokat a „szülinaposokat” is, akik az elmúlt években kimaradtak.

Főként az elindult M1-es autópálya-bővítésnek köszönhetően nőtt a megkezdett építőipari kivitelezések értéke 2025 3. negyedévében – derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentésből. A július és szeptember között építési fázisba lépő projektek összege folyó áron meghaladta az 1000 milliárd forintot, mely az elmúlt tíz év második legmagasabb szintje.