Egy fiatal művészettörténész kutatása új fényt vet a hatvanas-hetvenes évek magyar építészetére – arra a korszakra, amelynek épületei közül ma sok nem létezik, alkotóinak egy része pedig nem is Magyarországon élte le az életét.

Az emlékkönyv bemutatója nem pusztán egy életmű felidézése volt. A rajzok, a családi történetek és a baráti visszaemlékezések együtt teremtettek teret egy személyiség körül. Egy este, ahol a múlt és a jelen egyszerre volt tapintható.

A profi városnézők első szabálya: nézz fölfelé is! Fenn, a tetők síkjában épp annyi látnivaló akad, mint az utcák szintjén. A kerámia tetőcserepeket gyártó Tondach felkérésére kiválsztottam hét magyar várost, amelyeket érdemes felkeresnie a tetők szerelmeseinek és minden megszállott városbúvárnak is.

A négyszintes családi ház, amely Dzsajpur városában, India Rádzsasztán szövetségi államában épült, elmosódottá teszi a belső és a külső tér közötti határokat. A Zen Spaces a meglévő tájba integrálódik, különböző módokon szűri és engedi be a fényt az egyes terekbe, fénnyel és árnyékkal tölti meg a tereket, amelyek így a nap különböző időszakaiban változó arcot mutatnak.

Bevallottan a példamutatás szándékával osztják ki a Budapest Építészeti Nívódíjat, immár (kisebb megszakítással) harminc éve. Idén a zsűri a felújításokat, társasházakat ...no és azt az irodát találta legjobbnak, aki nem először tarol a díjkiosztón.

Kétéves előkészítési, engedélyezési és kivitelezési munkálatokat követően átadták a Market Építő Zrt. ROM Vándor örökségmentő programjának hatodik helyreállított műemlékét, a Somogy vármegyei Ádánd melletti Hetyei templomromot. 

Kevés bútordarab formálta olyan mélyen Európa vizuális kultúráját, mint a Thonet-szék. Michael Thonet 19. századi találmánya – a gőzölt, majd sablonban hajlított bükkfa és a hatlyukú nádfonat kombinációja – nemcsak új bútortípust hozott létre, hanem egy teljesen ipari gondolkodást is megelőlegezett: a modern tömeggyártás rendszerét. Michael Thonet eredeti jelmondata: „Es biegt sich, aber es bricht nicht.” [1]

A Baumit Év Homlokzata pályázat idén is számos izgalmas, kreatív és technikailag kiemelkedő pályaművet vonultatott fel. A zsűri számára nem volt könnyű a döntés. Dr. Tari Gábor, PhD, egyetemi docens, a zsűri tagja osztja meg gondolatait az idei év trendjeiről, a fiatal generáció merészségéről, a nemzetközi inspirációkról.

November 7-én 21. alkalommal ismerték el az idei év legkiemelkedőbb építészeti alkotásait a Média Építészeti Díja gála keretében. A 2025-ös megmérettetésén közel 200 munka versenyzett egymással. Az Építészfórum szervezésében megvalósuló eseményt az Uránia Nemzeti Filmszínházban rendezték meg.

Zártkörű bemutatóját tartották Szabó Szonja rendező új filmjének, A Lechner örökségnek. A dramatizált dokumentumfilm Lechner Ödön életművét és szellemi örökségét dolgozza fel, építészeti, kulturális és emberi dimenzióban egyaránt. A vetítéshez kapcsolódva került sor a 'Lechner öröksége képekben' fotó- és rajzpályázat díjátadójára is.

Idén először jelent meg a Nagy Bálint Építészeti Díj felhívása, amely kezdeményezés mögött a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Építőművészeti Osztályának tagjai állnak. A díj célja, hogy felhívja a figyelmet azokra a fiatal építészekre, akiknek egyetemi tanulmányuk ill. annak befejeztével kezdődő pályájuk kezdeti eredményei egyszerre képviselnek magas építészeti minőséget, példamutató etikai alapállást és közösségért vállalt felelősséget.

A hely, ahol Walter Gropius, Breuer Marcel és Moholy-Nagy László tesztelték a kollektív életforma kínálta lehetőségek gazdag tárházát, és osztották meg forradalmi gondolataikat.